Irán és a vegyi fegyverek jövője

Habár a Közel-Keletet tekintve az elmúlt hetekben a térségen végigsöprő tüntetések álltak a hírek középpontjában, a megmozdulások árnyékában azért egyéb események is érdemelnek némi figyelmet. Február 15-én Kázem Gharibábádi, Irán hollandiai nagykövetének bejelentésével újra előkerült az Irak-iráni háborúban használt vegyi fegyverek kérdése.

Irán hollandiai nagykövetének nyilatkozata szerint a nemzetközi bíróságokon több mint 20 év után most végre megindulhat a jogi eljárás azon vállalatok és kormányok ellen, melyek segítették és eszközökkel látták le a Szaddám Husszein-vezette iraki rezsim vegyi fegyverprogramját, az 1980-1988 között zajló irak-iráni háborúban.

A fegyverek első – és gyakorlatilag egyetlen számottevő – harctéri alkalmazására az 1980-1988-ig tartó iraki-iráni háborúban került sor. Míg 1984-ig szinte kizárólag kísérleti jelleggel vetették be ezen eszközöket, addig 1984-től egyre nagyobb jelentőséget kapott a vegyi hadviselés. Paradox módon azonban a vegyi fegyverek szempontjából a háború legtöbb áldozatot követelő iraki hadművelete nem is az iráni katonák ellen zajlott, hanem az ország északi területein található kurd települések ellen. Az Anfál-hadművelet keretében több mint 60 kurd települést vettek célba az iraki katonák. A legnagyobb figyelmet a Halabdzsa város ellen indított akció kapta, mely mindössze három nap leforgása alatt 5000-8000 azonnali halálos áldozattal járt, köztük nagy arányban kurd nőkkel és gyerekekkel.

Emellett a háború lezárását követően, az iráni fél is úgy nyilatkozott, hogy a nagyjából 600 ezer iráni áldozatból (a háborúnak összesen 1 millió áldozata volt) minden tizedik vegyi fegyvereknek köszönhetően vesztette életét.

Mindez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1993 januárjában végül megnyissák aláírásra a Vegyi Fegyver Tilalmi Egyezményt (CWC), mely 1997 áprilisától hatályos, és melynek felügyeletére létrehozták a Vegyi Fegyver Tilalmi Egyezmény Szervezetét (OPCW), Hága központtal. Az egyezménynek jelenleg 188 tagja van, és legfőbb célkitűzése, hogy 2012 áprilisára felszámoljon minden vegyi fegyvert. (Jelenleg nem tagja a szerződésnek Angola, Egyiptom, Észak-Korea, Szomália és Szíria, továbbá aláírta, de nem ratifikálta az egyezményt Izrael és Mianmar.)

Kázem Gharibábádi amellett, hogy ellátja Irán hollandiai nagykövetének posztját, a Vegyi Fegyver Tilalmi Egyezmény Szervezetének (OPCW) Végrehajtó Tanácsánál is vezető posztot tölt be. Nyilatkozatában mindössze egy holland üzletembert, Frans van Anraatot említette meg név szerint, akit még 2005-ben tartóztattak le amiatt, mert bizonyíthatóan olyan nyersanyagokat adott el a Szaddám-rezsimnek, melyeket az iraki vegyi programban használtak fel.