Pakisztán magyarázkodik bin Laden halála után

Oszama bin Laden már több mint hét éve élhetett Pakisztánban, amikor az amerikai csapatok megölték. Az évi több milliárd dolláros amerikai támogatásoktól jelentősen függő Pakisztánra nagy nyomás nehezedik, hogy megmagyarázza, hogyan tölthetett több évet észrevétlenül az ország területén a terroristavezér. Az elmúlt héten számos kérdés merült fel Pakisztánnal kapcsolatban, de a tisztviselők nem tudnak megfelelő válaszokkal szolgálni. A május elejei történések után megromlott a viszony Amerika és Pakisztán között.

Oszama bin Laden már több mint hét éve élhetett Pakisztánban, amikor az amerikai csapatok megölték – nyilatkozta szombaton egy magas rangú pakisztáni tisztviselő. A bejelentés tovább súlyosbíthatja az ország és a szövetséges Egyesült Államok kapcsolatát. Bin Laden egyik özvegye a pakisztáni nyomozóhatóságnak elmondta, hogy két és fél évig egy kis faluban Haripur körzetében éltek, mielőtt Abbottábádba költöztek volna. A feleség, Amal Ahmed Abdulfattah egy korábbi nyilatkozatában azt állította, hogy bin Laden és családja öt évet töltöttek Abbottábádban, ahova 2005-ben költöztek. A pakisztáni hatóság 15–16 embert vett őrizetbe az amerikai támadás után az épületegyüttesben, köztük Abdulfattahot, továbbá bin Laden két másik feleségét és több gyermekét is.

Az évi több milliárd dolláros amerikai támogatásoktól jelentősen függő Pakisztánra nagy nyomás nehezedik, hogy megmagyarázza, Oszama bin Laden  hogyan is tölthetett több évet észrevétlenül csupán 50 km-re a fővárostól és néhány km-re az ország katonai akadémiájától. A helyzetet súlyosbítja, hogy a pakisztáni hírszerzési ügynökség (ISI) – amelynek militáns csoportokkal való összeköttetései köztudottak – egyes tagjai feltételezhetően bin Ladennel is kapcsolatban álltak. Pakisztán minden ilyennemű feltételezést elutasított, és kijelentette, hogy mind emberi életben, mind pedig pénzben kifejezve ők hozták a legnagyobb áldozatot az Oszama kézre kerítésére az Egyesült Államok által a szeptember 11-ei merényletet követően megindított hajtóvadászat során.

Túl sok kérdés, kevés válasz

 Az elmúlt héten számos kérdés merült fel Pakisztánnal kapcsolatban, de a tisztviselők nem tudnak megfelelő válaszokkal szolgálni. Hogyan lehet, hogy a pakisztáni légvédelmi rendszer nem tudott a négy bejövő helikopterről? Miért nem bízott az Egyesült Államok Pakisztánban, hogy együttműködjön Oszama bin Laden elfogásában? A kérdésekre számos ellentétes válasz született. Annak ellenére, hogy a pakisztáni Külügyminisztérium szerint az al-Kaida vezetőjének halála bizonyítja az ország elkötelezettségét a terrorizmus felszámolása iránt, kritikus hangok másképp ítélik meg a helyzetet. Egyesek szerint az akció óriási szégyent jelent Iszlámábád számára, hiszen felveti azt a kérdést, hogy vajon az ország katonai és hírszerzési egységei voltak alkalmatlanok Oszama bin Laden elfogására, vagy egyes iszlámábádi körök eddig is ismerték a terrorista tartózkodási helyét, csak nem adták ki.

A pakisztáni elnök, Aszif Ali Zardari a hét elején megerősítette, hogy az al-Kaida vezetője ellen indított akciót amerikaiak hajtották végre, pakisztániak nem vettek részt benne és nem is tudtak bin Laden hollétéről. Zardari leszögezte, hogy a terrorizmus elleni háború nemcsak az Egyesült Államok harca, hanem ugyanolyan mértékben Pakisztáné is. Mind amerikai, mind pakisztáni tisztviselők biztosan állítják, hogy Iszlámábád nem tudott a Washington által indított hadműveletről. Ezt megerősítette egy névtelenül nyilatkozó magas rangú amerikai tisztviselő is, aki szerint az akcióval kapcsolatos információkat csupán a támadás után osztották meg a szövetséges állammal. Nyilatkozatában elmondta, hogy egyetlen országot sem informáltak a rejtekhellyel kapcsolatban, még Pakisztánt sem, sőt az amerikai kormányon belül is csupán kevesen tudtak róla – írta a Hindustan Times. A titkolózásra szerinte a hadművelet sikeressége és saját embereik biztonsága érdekében volt szükség. Az amerikai Központi Hírszerzési Ügynökség (CIA) attól tartott, hogy Pakisztán megakadályozhatja az Oszama bin Laden megölésére irányuló akciót és „figyelmeztetetheti a célszemélyeket”. Salman Bashir külügyminiszter erre reagálva a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az amerikaiak szerint nem lehetett megbízni az ország vezetésében. Elmondta, hogy „nyugtalanító” ez a felfogás állammával kapcsolatban, különösképp hogy állítása szerint hazája „központi szerepet” játszik a terrorizmus elleni küzdelemben.

Mindezekkel ellentmondásba került a pakisztáni titkosszolgálat egyik magas rangú vezetője, Ahmad Shuja Pasha, akinek állítása szerint az amerikaiak informálták Iszlámábádot a készülő akcióról, amiben a pakisztáni különleges erők is részt vettek – olvasható az Asian Times Online-on. A Komszomolszkaja Pravda című orosz lap szerint minden ellenkező állítás dacára szinte kizárt, hogy a pakisztáni hatóságok ne tudtak volna a támadásról. Bin Laden házához igen közel jelentős pakisztáni katonai egységek állomásoznak. Valószínűtlen, hogy a közeli katonai akadémián nem vették volna észre, hogy ismeretlen helikopterek szálltak le a térségben, ráadásul az amerikai kommandósok 40 perces tűzpárbajt folytattak az épületben. „Más szóval a pakisztáni fél tudott a történésekről, csak ezt nem akarják beismerni, mert foltot ejtene Barack Obama elnök vagány cowboyként viselt dicsfényén és a végrehajtók is kevésbé tűnnének hősiesnek” – írta a lap.

Egyes szakértőknek sajátos elképzeléseket fogalmaztak meg a kényes kérdések feloldására. Olyan teória is felütötte fejét, mely szerint az amerikai elitalakulat tagjai egy titokban kifejlesztett technológiával lopakodóvá alakították át helikoptereiket, így tudták hangtalanul megközelíteni Oszama bin Laden rejtekhelyét. A gépek pár méterrel a földfelszín felett képesek repülni, így a radar nem tudja bemérni őket. Habár a maradványairól készült képek alapján a támadás során lezuhant járművet megsemmisítették, katonai szakértők úgy gondolják, hogy valóban létezik a szupertechnológia – olvasható az ABC News-on.

„Hiba mindenhol előfordulhat”

A fenti feltételezések mellett a legfőbb kérdés sokak számára az, hogy Pakisztán miért nem tudta maga elkapni a hosszú éveken át az országban rejtőzködő terroristavezért. Azzal kapcsolatban, hogy vajon az ország katonai és hírszerzési egységei alkalmatlanok voltak-e Oszama bin Laden elfogására, a pakisztáni miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a világ minden részén előfordul hiba a hírszerzés rendszerében, nem csak Pakisztánban. Még hozzátette, hogy „nem csak Pakisztánért harcolunk, hanem a békéért, a fellendülésért és a fejlődésért az egész világban.

A pakisztáni külügyminiszter, aki egy hosszabb közleményben védelmébe vette az ISI-t, elmondta, hogy a rejtekhely, ahol bin Ladent lelőtték már jó ideje gyanúsnak tűnt az ügynökségnek, azonban a CIA kiterjedtebb erőforrásaira volt szükség, hogy megbizonyosodhassanak róla, hogy valóban az al-Kaida vezetője bujkál-e az épületben. Bashir szerint a búvóhellyel kapcsolatban 2009 óta szolgáltattak információkat a CIA-nak és más hírszerzési ügynökségeknek.

Tiltakozások

Pervez Musarraf volt pakisztáni elnök nyilatkozatában elmondta, hogy az amerikai beavatkozás megsértette Pakisztán határait és szuverenitását, szerinte helyi csapatoknak kellett volna véghezvinniük a végső akciót. Az ország hadserege csütörtökön figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy felülvizsgálja a terrorizmus-ellenes együttműködést a két állam között, amennyiben Washington újabb egyoldalú támadást hajt végre. A vezérkar tagja, Ashfaq Kayani hangsúlyozta, hogy „bármilyen hasonló lépés, amely sérti Pakisztán szuverenitását, indokolja a katonai és hírszerzési együttműködődés felülvizsgálatát az Egyesült Államokkal”.

Mindeközben közel 1500 iszlamista tüntetett Oszama bin Laden megölése miatt, mondván, hogy több, bin Ladenhez hasonló személy fog feltűnni azért, hogy szent háborút indítson az Egyesült Államok ellen. Az egyik legnagyobb keményvonalas politikai párt, a Jamaat-e-Islami felszólította a pakisztáni kormányt, hogy vessen véget az amerikaiak támogatásának. „Az Amerika elleni Dzsihád Oszama halálával nem ér véget” – mondta el Fazal Mohammad Baraich, egy klerikus a „le Amerikával” jelszót skandáló tüntetők körében Quetta városa mellett. „Oszama bin Laden egy mártír. Oszama vére ezer más Oszama születését hozza magával”- buzdította az amerikai zászlót égető tüntetőket. Az Egyesült Államok terrorellenes harca a civil áldozatok magas száma miatt már korábban is népszerűtlen volt az országban, míg a mostani eset után egyre többen gondolják úgy, hogy Washington sérti Pakisztán szuverenitását.

Ezzel szemben az Egyesült Államok legfőbb ügyésze szerdán kijelentette, hogy az al-Kaida vezetője egy jogszerű katonai célpont volt, akinek megölése „nemzeti önvédelmi cselekvésnek” tekinthető. Eric Holder hozzátette, hogy a művelet minden vonatkozásában „jogszerű, törvényes és megfelelő” volt, a Szenátus előtti beszámolójában elmondta, hogy a terrorista nem adta a megadás semmit jelét. Ezt illetően azonban ellentmondások merültek fel. Washington visszavonta eredeti nyilatkozatát, miszerint az amerikai csapatok tűzharcba keveredtek volna, miután rajtaütöttük a rejtekhelyen, és beismerte, hogy bin Laden fegyvertelen volt, amikor fejbe lőtték, ugyanakkor „ellenállást tanúsított”.

Pakisztán „sok tűz között”

Miközben Pakisztánra egyre nagyobb nyomás nehezedik a kellemetlen és megválaszolatlan kérdések sora által, az al-Kaida tagjai, akik pénteken megerősítették bin Laden halálát, kormány ellenes fellépésre bíztatják a helyi lakosságot. A csoport szerint „meg kell tisztítani” az országot attól a szégyentől, amelyet bin Laden megölése okozott, illetve az amerikaiak „mocskától”, akik elterjesztették a korrupciót. Aszif Ali Zardari felhívta a figyelmet arra, hogy alig néhány órával bin Laden megölése után a tálibok a pakisztáni kormányt tették felelősé haláláért, és az iszlámábádi vezetők elleni bosszúra szólítottak. Néhány hónapja Oszama bin Laden találkozott az al-Kaida tagjaival, hogy előkészítse utódlását. A terroristavezető likvidálása után néhány parancsnok kezébe kerülhet a szervezet irányítása, és egy, az al-Kaidához közel álló forrás azt nyilatkozta az Asian Times Online-nak, hogy bin Laden halálával a szervezet Pakisztánt veheti célba.

A május elejei történések után megromlott a viszony Amerika és Pakisztán között. Az Egyesül Államok nem bízott meg szövetségesében, ami miatt az ázsiai ország felül akarja vizsgálni kapcsolataikat, továbbá szuverenitásának megsértésével vádolja. A rosszabbodó diplomáciai viszony egyértelmű jele, hogy Barack Obama halogatja korábban beígért pakisztáni látogatását. Az elnöki utazás bizonyítaná az USA további elkötelezettségét az összetett, ám mégis szükséges pakisztáni kapcsolat mellett. Az ígéret megszegése azonban azt mutatná, hogy az Egyesült Államok már nem bízik régi szövetségesében.