A japán parlament alsóháza leszavazta a Kan Naoto miniszterelnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, de a kormányfő a voksolást megelőzően ígéretett tett a lemondásra. Kan a fiatalabb genreációnak szeretné átadni posztját, melyet akkor fog elhagyni, ha sikerült kivezetnie az országot a jelenlegi válsághelyzetből.
Helyi idő szerint csütörtök délután a japán parlament alsóháza leszavazta a Kan Naoto miniszterelnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, miután a kormányfő bejelentette, hogy kész lemondani, amint az ország kilábal a fukusimai nukleáris válságból és erőre kap a március 11-i földrengés és szökőár során lerombolt régiók újjáépítése. A 480 fős Képviselőház 293 tagja szavazott a beadvány ellen, míg 152 politikus támogatta azt. Négy képviselő nem vett jelent meg a szavazáson és 31-en tartózkodtak, köztük Ozava Icsiro, a kormányzó Japán Demokrata Párt (DPJ) „erős embere”, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy támogatni fogja az indítványt.
Három ellenzéki párt, a Liberális Demokrata Párt, az Új Komeito és a Felkelő Nap Pártja a szerdai nap folyamán nyújtott be bizalmatlansági indítványt Kan ellen, a kabinet válságkezelésben nyújtott gyenge teljesítményére, illetve a kormányfő vezetési képességeinek hiányára hivatkozva. Az indítvány sikeréhez legalább 80 DPJ képviselő átszavazása kellett volna, de Kan a voksolást megelőzően bejelentett lemondási ígéretével végül maga mellé állította párton belüli ellenlábasainak nagy részét, köztük elődjét, Hatojama Jukiót is, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy támogatni fogja a kormányfő megbuktatását. A tegnapi szigetországi sajtóhírek még arról szóltak, hogy legalább 50, Ozavához lojális demokrata párti honatya is megszavazza majd az indítványt.
„Azt akarom, hogy a fiatalabb generáció vegye át a feladatomat, miután teljesítettem szerepemet ” – idézte Kan-nak a DPJ-frakció előtt elmondott szavait a Japan Times, a kormányfő ugyanakkor arra nem tért ki, hogy pontosan mikor adja majd be lemondását. A posztját tavaly júniusban elfoglalt, már a természeti katasztrófa előtt is folyamatosan támadott Kan rövid miniszterelnöksége alatt immár a második bizalmi szavazást „élte túl”. Tavaly szeptemberben Ozava Ichiro a pártelnökségért – és egyazonáltal a kormányfői pozícióért – szállt szembe vele, Kan akkor magabiztosan győzte le befolyásos, de igen gyakran korrupciós botrányokba keveredő ellenlábasát.
Ugyanakkor a DPJ a tavaly júliusi felsőházi választásokon vereséget szenvedett, így elvesztette többségét a Tanácsosok Házában, a megosztott parlament pedig azóta is sakkban tartja a Kan-kabinetet. Kan januárban az ellenzéki támadások hatására át kellett, hogy alakítsa kormányát, míg idén tavasszal a költségvetés elfogadásával kapcsolatban alakult ki patthelyzet, miután a büdzsében foglalt kötvénykibocsájtás végrehajtásához a felsőház beleegyezése is szükséges, melyet azonban mindeddig nem sikerült megszereznie a kabinetnek. Kan szénája nemcsak a parlamentben, hanem a választók körében sem áll jól: a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a japánok 70%-a örülne távozásának, míg 79%-a elégedetlen a kormány teljesítményével – ugyanakkor tegnapi számában az Aszahi Sinbun arról számolt be, hogy a többség kiábrándítónak tartja a jelenlegi belpolitikai perpatvart, és azt szeretné, ha a képviselők a hatalmi taktikázás helyett az újjáépítéssel foglalkoznának.
A kormányfő lemondási ígérete úgy tűnik, hogy kompromisszumot formált a DPJ-n belül, így elmaradt a Kan elleni palotaforradalom. Ugyanakkor a japán politikai helyzet továbbra sem stabilizálódott, kérdéses ugyanis, hogy a DPJ versengő frakciói kit választanak majd Kan utódjául, illetve hogy az ellenzéki pártok megbékélnek-e a jelenlegi kabinettel, vagy folytatják a miniszterelnök elmozdítására tett lépéseiket. Az ellenzékkel való megbékélés már csak azért is kiemelkedően fontos lenne a DPJ és az egész ország számára, mert az újjáépítés fedezésére benyújtandó költségvetés-kiegészítéseket minden bizonnyal hitelfelvétellel kell majd fedeznie az államnak, ehhez pedig a felsőház támogatása is szükséges.
Mészáros Tamás