21 férfi holttestére bukkant rá a rendőrség egy nyugat-mexikói város különböző pontjain, közel egy időben a múlt hét végén. Calderón elnök hivatalba lépése óta „a harmadik legvéresebb napon vagyunk túl” – állítják a hatóságok. Feltehetően nem ez volt az utolsó ilyen eset. Az úgynevezett „drogháborúnak” ugyanis 2006 óta mintegy 34 ezer halálos áldozata van. Cikkünk annak próbál utánajárni, hogy pontosan mekkora az erőszak kiterjedése, melyek a legismertebb bandák, vagy hogy mit tesz a kormány a szervezetek megfékezésére.
A mexikói rendőrség Morelia városának közelében, egy autópálya mellett találta meg annak a 21 középkorú férfinak a holttestét, akik mellett üzeneteket is hagytak az elkövetők. A papírcetliken további támadásokra figyelmeztettek.
Korábban öt, a Zetas kartellnek dolgozó gyanúsítottat vettek őrizetbe, akiktől jelentős fegyverarzenált is lefoglaltak. Elfogásuk után a bandatagok elvezették a hatóságokat a bűnszervezet egyik fegyverraktárához, ahol több mint kétszáz puskát, gránátot és egyéb lőfegyvereket találtak.
Calderón elnök drogellenes háborúja miatt az elmúlt időszakban több tüntetés is kirobbant az országban. Pártja, a Nemzeti Akciópárt népszerűsége pedig folyamatosan csökken. Az elnök hivatalba lépésekor meghirdetett „háborúnak” egyetlen célja van: felszámolni az állammal nyíltan szembeszálló nagyhatalmú drogkartelleket. A lassan öt éve tartó vérontásban több mint 34 ezer ember halt meg.
Számháború halottakkal
A mexikói kormány januárban hozta nyilvánosságra legfrissebb jelentését, miszerint az utóbbi négy év során, drogcsempészettel összefüggésben 34 612 embert gyilkoltak meg a latin-amerikai országban. Ez a szám tartalmazza a feltételezett bandatagokat, a fegyveres erők embereit, sőt az ártatlan áldozatokat is. A tavalyi jelentés még négyezer halottal kevesebbről számolt be.
A legvéresebb év a 2010-es volt, több mint 15 ezer kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos áldozattal. A kormány szerint az elhúnytak túlnyomó többsége közvetlen kapcsolatban állt valamelyik bűnbandával.
A 2010-es év kiugró adatait sokan a kartellek közti szövetségek felbomlásával magyarázzák. Az egyik legjelentősebb szervezet, az úgynevezett Gulf Cartel és korábbi fegyveres végrehajtóik (Los Zetas) ugyanis eddig ismeretlen okból összekülönböztek. Ennek következménye egy véres bandaháború kitörése lett. Ráadásul tavaly további attrocitások történtek a Sinaloa csoport és a Juarez között is.
A kormány adatbázisa meghökkentő módon a különféle halálnemekre vonatkozólag is rendelkezik információkkal. A leggyakoribb kiváltó ok a kínzás okozta halál volt, amit 30.913 esetben állapítottak meg a hatóságok. A maradék 3.153 úgynevezett „konfrontáció”, illetve fegyveres harc során húnyt el. A legkisebb szám, 546 fő egyszerűen „agresszió áldozata lett” – fogalmaz a tanulmány.
A hatóságok nagyjából hét nagyobb és számos kisebb bandáról tudnak. A köztük lévő szövetségek a csempészeti útvonalak mentén alakulnak ki. A legismertebb kartellek közé tartozik a Beltrán-Leyva, a La Familia, a Gulf, a Juárez, a Sinaloa, a South Pacific, a Tijuana, a Los Negros, és a Los Zetas.
Veszélyes zónák
Az erőszakos cselekmények jelentős hányada egyébként Mexikó északi határán történik. Az egyik legveszélyesebb terület Chihuahua, valamint a szomszédos régiók – Sinaloa, Michoacan és Guerrero. A határ másik oldalán, Texasban a leginkább érintett település Juarez. Csak 2010-ben több mint 3000 embert gyilkoltak meg a városban, ahol nagyjából egymillióan laknak. A tavalyi év során az erőszak továbbterjedt más államokra is, főként Nuevo Leonra és Tamaulipasra.
Noha Mexikóban a bűnözési ráta igen magas, találni néhány „fertőzöttebb” országot is a régióban. A hivatalos statisztikák szerint Mexikóban a 100 ezer főre eső gyilkosságok száma 18.4 volt 2010-ben. Ugyanez a szám Brazíliában 25, Kolumbiában 37, Salvadorban pedig eléri a 61-et. Az emberölési esetek fele Chihuahuában, Sinaloában és Tamaulipasban történt a tavalyi év során – állítja a mexikói kormány.
Az amerikai kongresszus 2008-ban publikált elemzése szerint a bandák között szoros együttműködés figyelhető meg a határ két oldalán. Egy tavaly májusi riport, amit a Nemzeti Drogfelderítő Központ készített, úgy fogalmaz: „a mexikói drogcsempészet még mindig az egyetlen és legnagyobb fenyegetés az Egyesült Államok számára”.
Az USA-ba irányuló kereskedelmet ellenőrző kartellek egyesek szerint mintegy 13 milliárd dollárt tesznek zsebre évente. Befolyásuk pedig egyre csak nő, mióta az amerikaiak drog-ellenes intézkedéseket hoztak a Karib-térségben és Floridában. A szakértők állítják, hogy az USA-ban fogyasztott kokain 90 százaléka Mexikón keresztül érkezik az országba.
Mit tesz a kormány?
Hivatalosan több mint ötvenezer katonai egység és szövetségi rendőr küzd nap mint nap a mexikói drogkartellek ellen. A kormány pedig nemrég kijelentette, hogy rekord mennyiségű csempészt füleltek le az utóbbi időben, sőt sok bandavezér is rács mögé került vagy meghalt az akciók során.
Másfelől az erőszakos bűncselekmények drasztikus növekedését tapasztaljuk a szervezetek elleni harc és a bandák egymás közti civakodása miatt. Közvéleménykutatások szerint az emberek is egyre inkább elfordulnak a drog ellen vívott háborútól, és a koncepció újragondolását követelik. Ráadásul Calderon elnök is ellentmondásosan nyilatkozik a probléma kezelésében. Az államfő, miközben azt hangoztatja, hogy a legalizáció ellen van, az utóbbi időben többször is úgy fogalmazott, mintha nyitott lehet a kérdésben.
Nem viszi előrébb az ügyet az sem, hogy a rendőrök jelentős hányada szintén részt vesz a csempészetben. Az egyik indok amiért a kormány végül a hadsereget vetette be, az volt, hogy már nem bízott a hatóságokban. A drogkartellek olyan hatalmas pénzek felett rendelkeznek, hogy az egyszerű, alulfizetett rendőröket könnyedén megvesztegethetik. Persze napvilágra kerültek információk magasabb vezetők korrumpálásáról is. A kormányzat ugyan tett már lépéseket a rendőrség megreformálására, a folyamat azonban akár évekig is eltarthat.
Az USA hibája lenne?
2009 márciusában az amerikai kormány bejelentette: fokozni fogják a két ország közötti fegyver- és drogcsempészet ellenőrzését, ami a mexikói kormány egyik követelése volt. Később az Egyesült Államok, Mexikó, a közép-amerikai államok, Haiti és a Dominikai Köztársaság aláírták a Mérida Kezdeményezést, mely mintegy 400 millió dollárral támogatta a mexikói hatóságok munkáját. A pénzeket főként a felszerelés fejlesztésére és a további kiképzésekre fordították.
2010 novemberében az amerikai Igazságügyi Minisztérium által készített jelentés megállapította, hogy a fegyvercsempészet elleni küzdelem még mindig nem eléggé összpontosított. A két ország drogelhárítása pedig nem dolgozik össze, a rendelkezésre álló információkat nem osztják meg egymással.