Az IMF elnöki széke a múlt hónapban üresedett meg, miután Dominique Strauss-Kahn szexbotránya miatt lemondott. A szervezet 24 tagú végrehajtó tanácsa a héten két jelöltet helyezett „rövidlistára”, így a következő IMF-vezér a jelenlegi francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde és a mexikói központi bank elnöke, Agustín Carstens közül kerülhet ki.
Bár az egyértelmű esélyes Lagarde, mexikói riválisa szerint „korántsem lefutott a verseny” – nyilatkozta pekingi tárgyalását követően. Európa a francia jelöltet támogatja, így Carstens kénytelen az eddig hallgató nagyhatalmaknál lobbizni. Az USA, Kína, Oroszország és India még nem jelentették be, ki mögé állnak. Carstens eddig a latin-amerikai országok támogatását bírja, megjegyzendő azonban, hogy Brazília és Argentína még nem nyilatkozott.
A mexikói, aki 2003 és 2006 között az IMF harmadik számú embere volt, tisztában van azzal, hogy nem csupán ellenfelét kell legyőznie, hanem egy 65 éves hagyomány is ellene szól. Egy íratlan megállapodás értelmében ugyanis ennyi ideje vezeti a szervezetet európai. (A feltörekvő nagyhatalmak, elsősorban Kína és India, megkérdőjelezik az általuk meghaladottnak tartott gyakorlatot.) Carstens érvelése szerint ellenfele az európai fiskális válságban túlzottan érintett ahhoz, hogy elfogulatlanul tudja vezetni a világszervezetet. Az IMF legkősébb június 30-án dönt a jelöltekkel folytatott interjút követően.
Szeghalmi Zsolt