Soha nem tapasztalt mértékben csökkent az illegális bevándorlás -és általában a bevándorlási kedv- Mexikóból az Egyesült Államokba. A mexikói fiatalok nagy része otthon képzeli el jövőjét, miközben egyre többen térnek haza az „álmok országából”. Mi okozza az évszázados folyamat megfordulását? Mennyiben meghatározó Mexikó gazdasági fellendülése és milyen szerepet játszik az USA törvényhozása? A számok tükrében bemutatjuk a megváltozott helyzetet és az emberek felfogását.
Már nem özönlenek tömegesen a mexikóiak
Minimálisra csökkent az az illegális bevándorlási hullám, ami az utóbbi 30 évben mexikóiak millióit vitte az északi szomszéd Egyesült Államokba. A kutatások és tanulmányok a számos ok közül kiemelnek egy általános motívumot, ami magyarázattal szolgál a meglepő tendenciára: számos Mexikóban bekövetkezett kedvező változás egyszerűen vonzóbbá tette az otthonmaradást, mint a kockázatos határátkelést.
Mexikó az amerikai illegális bevándorlók 60 százalékát adja, így minden itteni változás hatást gyakorol az USA-ra is. Egyre világosabb, mik azok a tényezők, ami miatt ilyen meghatározó mértékben csökken az “amerikai álmot” a határon feketén átkelve elérni vágyók száma. A folyamat egy sor tényező együttes hatásaként érvényesül. A jobb hazai lehetőségek mind a gazdaság, mind az oktatás terén; a kisebb mexikói családok; a határmenti bűnözés drasztikus növekedése, valamint az illegális bevándorlók ellen alkalmazott szankciók egyaránt meghatározóak.
A “vándorlási kedv” az 50-es évek óta először csökkent, de azok is kevesebben vannak, akik akár papírok nélkül átkelve, akár a vízumok lejártát követően illegálisan telepednek le az USA területén. Árulkodó adat, hogy a mexikói népszámlálás az előrejelzettnél négymillióval több lakost regisztrált, amit a szakértők szintén a csökkenő bevándorlásnak tudnak be. De a statisztika a mindennapi életben is érezhető. Papírok nélkül nekivágni a határnak már nem egy “kötelező rituálé”, egyre többen térnek haza északról, az iskolában pedig a gyerekek nagy része Mexikóban képzeli el a jövőjét.
Az USA harca az illegális bevándorlás ellen – a határ másik oldala
A mexikói bevándorlást a kezdetektől fogva az otthoni kilátástalan helyzet, másfelől a határ
túloldalán váró gazdagság, a technikai fejlettség és a jobb élet reménye hajtotta. A vasútnál dolgozó első bevándorlók hazai bérük ötszöröséért vágtak neki az útnak, de volt olyan időszak, amikor északon a mexikói fizetés tízszeresét lehetett megkeresni. Egy a kaliforniai egyetemen végzett 2003-as kutatás szerint mai viszonylatban a két ország fizetései közti értékarány-különbség már “csak” 3,7-szeres.
Az illegális bevándorlás akkor lett kevésbé vonzó, amikor a Clinton-kormányzat a 90-es évek közepén kerítésekkel és a szövetségi ügynökök számának megemelésével kívánta jelezni, hogy Tijuana és Juarez városon túl már nem érdemes papírok nélkül északra venni az irányt. Később Bush és Obama intézkedései is hozzájárultak ahhoz, hogy ma már igen borsos áron lehet csak megkísérelni a határátkelést. Míg a 80-as évek végén 700 dollárba, egy évtizeddel később már közel kétezer dollárba került a kockázatos út, és az ár jelenleg is növekszik. Ha valakinek sikerül is átjutnia a határon, később sem nyugodhat meg. Az államok –legutóbb Alabama és Arizona- sorra fogadják el az illegális bevándorlók jogait keményen korlátozó, szigorúbbnál szigororúbb törvényeket, mialatt a kiutasítások száma rekordokat döntöget.
“Papírok nélkül egyfolytában azon jár az eszed, mikor kap el a rendőrség, vagy milyen más egyéb veszélyben lesz részed.”
Összességében az USA olyan jogi környezetet kíván teremteni, hogy ne érje meg se a munkavállalónak illegálisan dolgoznia, se a munkáltatónak őt foglalkoztatnia.
Gazdasági és társadalmi fejlődés Mexikóban
A folyamatot –az illegális bevándorlás csökkenését- két oldalról kell vizsgálni. Amíg északon azon munkálkodnak, hogy papírok nélkül ne lehessen érvényesülni az USA-ban, addig Mexikóban olyan kedvező gazdasági és politikai változások mentek végbe, amiket egyfelől az USA ritkán ismer el, másfelől eleve otthon tartja a mexikóiakat. A demokrácia megszilárdulása, a bérek általános növekedése és a szegénység csökkenése ilyen pozitív fordulat. De a fejlődés olyan hétköznapi dolgokban is érezhető, mint az elektromosság, vízszolgáltatás és szemétszállítás kiterjesztése.
A legnagyobb előrelépés azonban kétségkívül az oktatás terén történt. Több az érettségivel rendelkező diák, nő a szakmát tanuló és egyetemi tanulmányokat folytató fiatalok száma. Míg az előző évtizedben csak 30 százalék, a gimnáziumot követően ma már a tanulók közel fele vesz részt a felsőoktatásban. Szakértők szerint a magasabb iskolázottság erősíteni fogja a fiatalok identitását, valamint könnyebben fogadják el Mexikó helyzetét, arra ösztönözve öket, hogy –megszerzett tudásuk birtokában- hozzájáruljanak az ország további fejlődéséhez. Sok múlik az egyetemistákon, ugyanis mostanáig meghatározó volt, hogy a diplomával a kézben a frissen végzettek észak felé vették az irányt. Kérdés, hogy sikerül-e beláttatni ezekkel a fiatalokkal, hogy tudásuk többet ér Mexikóban, és ezáltal itthon kamatoztassák azt.
Papírok nélkül sehova
Természetesen, nem arról van szó, hogy az USA vesztett vonzerejéből. Közép-Amerika egyéb részein nem csökkent –vagy nem olyan mértékben- a bevándorlás, mint Mexikóban. Mexikóról is az állapítható meg, hogy átrendeződtek a viszonyok. Akármilyen formában is utaznak az északi szomszédhoz –turistaként vagy munkavállalás céljából-, általánosan elterjedt nézet lett mára, hogy legális dokumentumok nélkül nem érdemes elindulni.
“Korábban azért imádkoztunk Istenhez, hogy segítsen fiainknak, férjeinknek vagy testvéreinknek átkelni a sivatagon. Ma azért, hogy megkapjuk a szükséges papírokat.”
A mexikói kormány adatai szerint nem csupán a bevándorlás csökken általánosságban, hanem
a dokumentumok nélküli határátkelések száma is. 2007-ben a határt átlépők 20 százaléka volt az engedélyek birtokában. Ez a szám 2009-re majdnem a duplájára, 38 százelékra emelkedett. A háttérben a vízum megszerzésének jelentős megkönnyítése áll. Számos szektorban csökkent például a várakozási idő, így a munkavállalók már aznap megkaphatják a vízumot, amikor a jelentkezést beadták. Eltörölték továbbá az elviekben a munkáltató, ténylegesen azonban a munkavállalók által fizetett 100 dolláros illetéket. Vannak ágazatok –ilyen a mezőgazdaság-, ahol nincs kvóta, vagyis felső határ nélkül jogosult a mexikói állam vízumot kiadni.
A korábbi kaotikus rendszer racionálisabbá tételének köszönhetöen jelentősen csökkent az elutasítások száma is. 180 fokos fordulat következett be a korábban illegálisan már USA-ban járt kérelmezőkkel való bánásmódban is. Míg korábban bevett szokás volt eltitkolni az illegális múltat –mivel hátrányt jelentett a vízum kiadásánál-, ma arra ösztönzik a kérelmezőket, hogy bátran vallják be azt, hiszen így könnyebben segítenek a hatóságok. A munkát vállalni szándékozók mellett egyre több az olyan mexikói, aki nem a megélhetést látja az Egyesült Államokban, hanem szórakozási és pénzköltési lehetőséget. Ez eddig nem volt jellemző.