Nagy segítséget kapnak az uniós pénzekre pályázók

Az Európai Bizottság döntésének értelmében az Európai Unió által társ-finanszírozott projektek esetében alacsonyabb önrészre lesz szükség az elmúlt években pénzügyi segélyben részesült országokban, így Görögországban, Írországban, Portugáliában, Romániában, Lettországban és Magyarországon is.

Johannes Hahn, regionális politikáért felelős biztos, augusztus elsején jelentette be, hogy a fenti hat országtól alacsonyabb hozzájárulást kérnek majd az Európai Unióval jelenleg közösen finanszírozott projektek esetében. A jelenlegi szabályozás szerint minden országnak legalább 15 százalékot a saját költségvetéséből kell biztosítania az EU által támogatott projektek esetében, de most az érintett országok kérhetik majd az EU hozzájárulás 95 százalékra emelését. A biztos kiemelte, hogy a hat országra szánt átfogó EU támogatás mértéke nem változik, és a pályázati szabályok szigorúsága sem változik a kedvezményezettek számára. Hahn az is világossá tette, hogy egy átmeneti intézkedésről van szó, amely a versenyképesség fokozását szolgálja.

A gazdasági válság által leginkább sújtott országok megsegítésére hozott döntést Barroso egyfajta Marshall Tervhez hasonlítja, de a párhuzam kissé bizonytalannak tűnik. A második világháború után a Marshall Terv 13 milliárd dollárt mozgatott meg az Egyesült Államok 258 milliárd dolláros GDP-jéből. A 13 milliárd 1948. évi dollár mai értéken 738 milliárd dollárt jelentene. Összehasonlításképpen az EU által javasolt intézkedés mindössze 2 884 millió euró (megközelítőleg 4 milliárd dollár) értékben érintené a hat országot összesen. A maximális hatás Magyarország esetében 308 millió euró.

Mind a hat ország pénzügyi támogatásban részesült az elmúlt 2 évben. Románia, Lettország és Magyarország az euróövezeten kívüli tagállamoknak nyújtott fizetésimérleg-támogatási rendszer keretében, míg Görögország, Írország és Portugália az euróövezet tagjai számára elérhető európai pénzügyi stabilitási mechanizmus keretében. Az EurActiv kérdésére – miszerint mennyire igazságos ez a kiválasztási szempont, mikor az Unió legszegényebb tagállama, Bulgária, nem került a kiválasztottak közé – Hahn az válaszolta, hogy „jó jel” Bulgária számára, hogy sikerült elkerülnie mindenféle pénzügyi támogatás igénybevételét.

A Bizottság arra kéri a Tanácsot és a Parlamentet, hogy gyorsított eljárásban, még 2011 vége előtt fogadja el a javaslatot, hogy az alapvetően fontos projektek minél hamarabb beindulhassanak.