Ecuador elnöke, Rafael Correa nagyszabású Yasuní-ITT elnevezésű környezetvédelmi javaslatát először 2007-ben mutatta be az ENSZ-ben. Lényege, hogy országa lemond a természetvédelmi területeken fekvő olaj kiaknázásáról, cserébe viszont a nemzetközi közösség kárpótolja Ecuadort.
2007 óta Correa egyébként nem is veszt részt a világszervezet munkájában, idén szeptemberben azonban rendkívüli ülésen foglalkoznak majd a kérdéssel, amelyet Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is kiemelt jelentőségűnek nevezett. Ha a tagok elfogadják az ecuadori elnök javaslatát, úgy a dél-amerikai ország 800 millió hordónyira becsült kőolajkészlete a föld alatt marad, amiért cserébe 3,6 milliárd dollárt kapna. Az olaj kitermelése nagyjából 400 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járna, amely komoly károkat okozna a gazdag növény- és állatvilággal büszkelkedő területen.
Correa szerint van B-terv is, vagyis ha nem sikerül elnyernie az ENSZ-tagok támogatását, környezetkímélő módon, de megkezdik az olaj kitermelését, hiszen “az országnak szüksége van erre a pénzre”.