A klímatárgyalások hátráltatói

A cancúni klímakonferencián a felek elfogadták, hogy a Föld átlaghőmérsékletének növekedése nem haladhatja meg +2 °C-nál jobban az iparosodást megelőző időszakét. Mindez azt jelenti, hogy az 1990-es évhez viszonyítva 2050-re 75-80 százalékkal mérsékelni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását bolygónkon. A kötelező vállalásokat tartalmazó Kiotói Jegyzőkönyv 2012 végén lejár, az új megállapodás pedig még várat magára.

Az eddigi eredmények

A Kiotói Jegyzőkönyv hatására 2012-re valószínűleg több mint 5 százalékkal csökken az emberi tevékenységből származó globális szén-dioxid-kibocsátás, mindezt azonban 15 év alatt sikerült elérni. Amennyiben tehát nem változik az ütem, 2050-re vélhetően csupán 20-25 százalékos mérsékléssel lehet számolni, amely a szükségesnek tartott mennyiség csupán harmada. Ebből adódóan két út áll az új megállapodások előtt: vagy a cél mértékét növelik drasztikusan, vagy pedig az átalakításhoz rendelkezésre bocsátott időtartamot faragják le. A közeljövőben azonban egyik variáció megvalósulásának sincs realitása egy globális szerződés keretein belül.

Mi nehezíti a tárgyalásokat?

A legfontosabb törésvonalak alapvetően két, egymással szoros kapcsolatban álló témakörre vezethetők vissza: a felelősség kérdésére, valamint az ún. „Észak-Dél” konfliktusra.

Előbbi röviden összefoglalva annyit jelent, hogy a jelenlegi szennyezésért legfőképpen a fejlett ipari országok gazdasága okolható.  A fejlődő országok álláspontja szerint ezért nekik kell egyrészt megoldást találni a problémára, másrészt pedig fedezni az azzal járó költségeket. A fejlett országok ezt már 1992-ben tudomásul vették, azonban a fejlődő országok részvétele nélkül nem látják értelmét a nemzetközi szerződéseknek.

Az utóbbi elv szintén a fejlettségi különbségekre vezethető vissza: a gazdaságilag fejlettebb „Észak” végigjárt egy fejlődési utat, amely a lakosság számára relatív jólétet eredményezett, viszont nagyfokú környezetkárosítással járt együtt. A fejlődő „Dél” országai azzal érvelnek, hogy esetleges csatlakozásuk a globális klímaegyezményekhez egy olyan alternatív gazdasági modell kialakulásához vezetne, melynek sikere bizonytalan, és tovább fokozhatja lemaradásukat.

Mire lehet számítani a közeljövőben?   

A következő jelentős klímakonferenciát az idei év végén Durbanban (Dél-Afrikai Köztársaság) tartják, melyet a németországi Bonnban tartott tárgyalássorozat volt hivatott előkészíteni.  A kéthetes ülésszakot követő hivatalos sajtótájékoztatón Christiana Figueres asszony, az ENSZ klímaváltozással foglalkozó titkárságának vezetője azt emelte ki, hogy sikerült közelednie az álláspontoknak a fejlődő országok szerepvállalásával kapcsolatban, azonban hozzátette: az idei év feladata tisztázni a Kiotói Jegyzőkönyv jövőjét. Így tehát Dél-Afrikában bizonyára sikerül majd néhány részeredményt felmutatni – például a Koppenhágában létrehozott, a fejlődő országoknak nyújtott 100 milliárd dolláros fejlesztési támogatás ellenőrzése tekintetében -, azonban áttörésre idén sem lehet számítani.

Egy lehetséges új egyezmény előmozdítói

Az Európai Unió az emberiség legnagyobb fenyegetésének tekinti a klímaváltozást, ezért már évek óta igyekszik vezető szerepre szert tenni a nemzetközi egyezmények kialakításában. A kiotói átlaghoz képest jelentős, 20 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt és teljesített a 27 tagország átlagában. Bonnban jelezték, hogy készek 30 százalékra növelni a csökkentési célokat, amennyiben más országok részéről is érkeznek hasonló felajánlások. Ez egyébként összhangban van a nemrégiben elfogadott „dekarbonizációs menetrenddel”, amely 2050-re az EU területén 75-80 százalékos mérséklés elérésére törekszik a szén-dioxid-emisszió tekintetében.

Bár egyértelműen nem jelenthető ki, hogy Kína segíteni fogja egy új egyezmény megszületését, mégis a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb ennek az esélye. A kijelentés hátterében a nemrégiben elfogadott új kínai öt éves terv áll, amely a fenntartható fejlődést helyezte a középpontba, és figyelemre méltó, ambiciózus célokat határozott meg, amelyeket a napokban bejelentettek alapján még tovább akarnak növelni. Kína álláspontja nem csupán azért fontos kérdés, mert napjaink világgazdaságának motorja, hanem azért is, mert jelentős nyomást gyakorolhat a többi fejlődő országra.

A tárgyalások hátráltatói

Barack Obama amerikai elnök komoly belpolitikai válsággal küzd, a republikánus többségű kongresszus ugyanis elutasította a kormányzat pénzügyi csomagját, melynek következtében az ország történetében először több hitelminősítő is leminősítette az amerikai állampapírokat. A következő elnökválasztás jövőre esedékes, a republikánusok pedig köztudottan szkeptikusak a globális éghajlatváltozással kapcsolatosan, így az amerikai delegáció várhatóan igen passzív lesz a következő választásokig.

Kanada, Japán és Oroszország Bonnban jelezték, csak akkor vesznek részt bármilyen egyezményben, ha annak India is tagja. Mivel azonban India nem mutat nagyobb érdeklődést a téma iránt, az említett trió számára ez kitűnő ürügyet jelent egy esetleges szerződéstől való távolmaradáshoz. Japán helyzete különösen érdekes: a belpolitikai válság (a hatodik miniszterelnökét „fogyasztja” az utóbbi öt évben), valamint a fukushimai katasztrófa kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt nagy valószínűséggel nem is lenne képes jelentős vállalások teljesítésére.

Összességében kijelenthető tehát, hogy az álláspontok egyes részletek esetében tovább közeledtek az utóbbi hónapokban, így a közeljövőben tartandó konferenciákon több kisebb részsikerre lehet számítani. A lényeges kérdések tekintetében azonban továbbra is jelentős, szinte áthidalhatatlan ellentét feszül egyes országok között, így áttörést az elkövetkező években vélhetően nem sikerül majd elérni.

Csató Gábor

Friss hírek

Rakéta csapódott Lengyelország területére

A védelmi készültség növelése keretében Lengyelország a szövetségeseivel együttműködve megerősíti légterének megfigyelését - közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdára virradóan. Az intézkedés előzménye, hogy kedden - egyelőre megerősítetlen értesülések szerint - a lengyel-ukrán határ közelében orosz rakéták csapódtak be egy lengyel mezőgazdasági létesítmény gabonatárolójába, és két ember életét vesztette.

Read More »