Nehéz stratégiai helyzetben Izrael

Még mielőtt az önálló palesztin állam elismertetésére irányuló palesztin törekvések kerültek volna a nemzetközi figyelem középpontjába, az előző hetekben a legfontosabb közel-keleti államok közül háromban is forró lett a talaj az izraeliek lába alatt. Törökország kiutasította az izraeli nagykövetet, Egyiptomot pedig a zsidó állam nagykövetségének épületénél eszkalálódott tüntetés miatt kellett elhagynia az izraeli diplomatáknak. Legutóbb Ammanból kellett evakuálni az izraeli diplomáciai képviselet dolgozóit, nehogy Jordániában ugyanaz történjen, mint nem egészen egy héttel korábban Egyiptomban. Kétségtelen, hogy Izrael mostanában komoly diplomáciai kihívásokkal néz szembe.

A török-izraeli kapcsolatok például az utóbbi évek során annyira megromlottak, hogy Ankara döntése értelmében a török harci gépek mostantól ellenségként fogják azonosítani az izraeli repülőgépeket, a Gázai övezetbe induló török segélyhajókat pedig a török flotta hajói kísérik majd útjukon. Utóbbi lehetősége komoly aggodalomra adhat okot, mivel a török hajók esetleges provokációja akár a két ország fegyveres konfrontációjához is vezethet. A török fenyegetésekre reagálva Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter a Kurd Munkáspárt (PKK) és Izrael kapcsolatainak szorosabbra fűzését indítványozta, ami szintén csak olaj volna a tűzre.

Az egyiptomi-izraeli kapcsolatok is sokat romlottak. Augusztusban egy öt egyiptomi rendőr halálát okozó határincidens növelte a feszültséget, míg alig több mint egy hete a zsidó állam kairói nagykövetsége elleni támadás eredményezett diplomáciai válságot a két ország között. Bár Izrael és Egyiptom is szeretné, ha az izraeli nagykövet visszatérhetne Kairóba, nem valószínű, hogy erre a következő hetekben sor kerülhetne. A mostani feszült diplomáciai helyzetben a kapcsolatok nehezen normalizálódnak, amit jól jelez, hogy az izraeli külügyminisztérium pénteken arra kérte az egyiptomi nagykövetet, adjon magyarázatot az egyiptomi miniszterelnök azon kijelentésére, mely szerint felül kellene vizsgálni az egyiptomi-izraeli békeszerződést. Az országot Mubarak távozása óta irányító Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa korábban úgy nyilatkozott, hogy az átmeneti vezetés betartja majd a korábban kötött egyezményeket.

A palesztin fronton is fokozódik a helyzet

Mahmúd Abbász palesztin elnök pénteken ismételten megerősítette, szeptember 23-án kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsát az önálló palesztin állam elismerésére, annak tudatában is, hogy ott biztosan amerikai vétó várja majd. Hozzátette, hogy a kéréssel nem Izraelt, hanem a palesztin területek izraeli megszállását szeretnék delegitimizálni. A szavazást pontosan egy héttel megelőző ramallahi beszédében Abbász hangsúlyozta, hogy Izrael egy legitim állam, a zsidó telepek folyamatos építésével, illetve a jővőbeni palesztin állam nemzetközileg elismert határainak elutasításával azonban illegitim tevékenységet folytat. A palesztin elnök hozzátette, mint minden nemzet, a palesztinok is megérdemlik a függetlenséget, ahogy az önálló államot is, az 1967 előtti határokkal, Kelet-Jeruzsálem fővárossal. Egy ilyen feltételekkel elfogadott határozat eredményeképpen azonban a nyugati parti (ciszjordániai) izraeli jelenlét azonnal jogtalanná válna, ami nehézzé tenné Izrael számára a szent helyek és a nagyobb zsidó telepek fölötti ellenőrzés megtartását.

Abbász szerint nem egyoldalú lépés az, hogy a Palesztin Hatóság az ENSZ-hez fordul az önálló palesztin államiság elismerését kérve, az sokkal inkább egy a jó irányba tett lépésnek tekinthető, melyet további tárgyalások követhetnek majd a végső békemegállapodás eléréséhez. Utóbbi megjegyzés értelmében tehát a Palesztin Hatóságnak (PA) szándékában áll visszaülni a tárgyalóasztalhoz az ENSZ elismerésének elnyerését követően, ami bizonyos tekintetben megnyugtató üzenet lehet az izraelieknek.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök irodája Abbász beszédére reagálva közleményt adott ki, mely szerint „a békét nem lehet az ENSZ egyoldalú deklarációján keresztül elérni, különösen a Hamász terrorszervezettel egyesülve nem”. Az izraeli álláspont szerint csak a közvetlen béketárgyalások vezethetnek eredményre, a Palesztin Hatóság viszont következetesen kerüli az Izraellel való tárgyalásokat.

Szeptember 23-án minden eldől

A fokozódó palesztin helyzet miatt az Izraeli Védelmi Erők (IDF) tömeges demonstrációkra rendezkedtek be a Nyugati Parton (Ciszjordániában). A fegyveres erők felkészítésére, kiképzésére, fegyverek beszerzésére és infrastruktúrális fejlesztésekre több száz millió izraeli sékelt fordítottak a Nyári Vetőmag Művelet (Operation Summer Seeds) keretében. A ciszjordániai erők létszámát 20%-al növelték, de erőszakos cselekmények esetén az IDF tartalékosainak mozgósításával készen áll az ott állomásozó katonák számának megduplázására. A Palesztin Hatóság és Izrael közötti biztonsági együttműködés eddig problémamentesnek bizonyult, és a májusi Fatah-Hamász megállapodásnak sem voltak negatív utóhatásai a zsidó állam számára, így az IDF előkészületei Ciszjordániára korlátozódnak.

Abbász pénteken elmondott beszédében arra kérte a palesztinokat, hogy minden megmozdulásra, felvonulásra, menetelésre az erőszaktól tartózkodva, békével kerüljön majd sor, nehogy véletlenül okot adjanak az izraelieknek, hiszen minden katonai lépés vagy erőszakos cselekedet csak ártana a palesztin ügynek.

Isaac Herzog, az izraeli Knesszet Külügyi és Védelmi Bizottságának munkáspárti tagja szerint a palesztin államiságot elismerő ENSZ-határozat izraeli elutasítása nyomán esetlegesen fellángoló erőszak olyan válaszlépésekre kényszerítheti Izraelt, mely még tovább mélyítheti nemzetközi elszigeteltségét. Mindezek mellett az ENSZ olyan időszakban szavaz majd az önálló palesztin államról, mikor a Közel-Kelet egyes országai Izraelt bizonytalan stratégiai helyzetbe hozó történelmi átalakuláson mennek keresztül. Éppen ezért Herzog szerint Izraelnek támogatnia kellene az önálló palesztin állam elfogadását a szavazáskor (persze csak bizonyos feltételekkel), így Jeruzsálem végre ajtót nyitna a palesztin-izraeli béketárgyalásoknak, megerősítené a két állami megoldás lehetőségét, és nagyban javítana Izrael nemzetközi és regionális megítélésén.

Ahogy azt Avi Issacharoff, az izraeli Háárec palesztin és arab ügyekért felelős tudósítója egy cikkében megjegyzi, a biztos amerikai vétó tudatában az ENSZ BT-hez forduló Abbász bizonyítja, hogy nem fél szembe menni a Fehér Házzal. Ám úgy tűnik, az utóbbi két évben pont ez az egyik legnagyobb probléma a közel-keleti békefolyamattal: sem az izraeli, sem a palesztin vezetők nem hátrálnak meg az Egyesült Államokkal való konfrontációtól.