Mahmúd Abbász (mozgalmi nevén: Abú Mázen) pénteken fellépett az ENSZ Közgyűlés pódiumára, és megtartotta beszédét, amelyben arra kérte a világot, hogy tegyen eleget a palesztinok teljes jogú ENSZ-tagsága melleti elkötelezettségének.
Történelmi pillanat volt, ám nem előzmény nélküli. 36 évvel korábban ugyanott Jasszer Arafat szólt a világ közvéleményéhez, a nagy palesztin költő, Mahmúd Darwís sorait idézve: “Egyik kezemben olajággal, másikban a szabadságharcos fegyverével jöttem hozzátok. Ne engedjétek, hogy az olajág kiessen a kezemből.” Arafat, a vitatott ikon akkor elérte, hogy a világ felfigyeljen hányatott sorsú népének helyzetére.
Az azóta eltelt időszakban volt háború és béke, és volt, hogy nem volt sem háború, sem béke. Volt vérontás, az intifadák és a gázai háború, és voltak biztató jelek, például Oslo és Taba tárgyalásai, karnyújtásnyira lévő megegyezések, és kozmikussá bővült, apokaliptikus szembenállás is. Teljesen elismert palesztin államiság nem volt soha, legfeljebb csak az ígérete.
Eltelt több évtized. 2011. szeptember 23-án Abú Mázen megtartotta egyszerű, és őszinte beszédét, kezében már csak olajággal. A hosszú, álló ováció ezt követően nem is annyira a lépés és a beszéd bátorságának, mint gyűlölködéstől mentes, diplomáciai méltányosságának szólt. Nem kért egyebet, mint hogy országa hivatalosan elismert állammá válhasson, hogy ezt követően a tartós béke megteremtésében részt vehessen. Amely mindkét fél érdeke, és amely kérést a világ – beleértve az amerikai elnököt is tavaly – eddig is jogszerűként elismert.
Arafat beszédének fő üzenete választást kínált, fegyveres ellenállás és béke között. Abú Mázen egy eldöntendő, erkölcsi kérdést tett fel: betartjátok a saját határozataitokat és hívek maradtok a nemzetközi joghoz, vagy nem?
Most a világon sor, hogy a kérdést lelkiismeretesen megválaszolja. Az ENSZ Közgyűlés vastapsa világosan megmutatta a küldöttek nagy többségének állásfoglalását. Ugyanakkor az amerikai vétófenyegetés árnyékában senkinek nem lehet illúziója a Biztonsági Tanács döntésével kapcsolatban. Azonban ez már nem fogja a történelmi pillanatot, a palesztín államiság elismerése irányában tett kockázatos és bátor lépést semmissé tenni.