Hamvába holt BT-határozat Szíria ügyében

A hetek óta tartó diplomáciai előkészítés és kilincselés után sem fogadott el egy Szíriát elmarasztaló határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsa . A keddi szavazás során nem okozott hatalmas meglepetést Oroszország és Kína vétója, a két hatalom eddig is óvatosabb politikát folytatott és nem foglalt egyértelműen állást a szír rezsim ellen. A két vétó mellett 9 igen szavazat is született, 4 állam pedig tartózkodott. Egy elmarasztaló BT-határozat óriási előrelépést jelentett volna a hónapok óta tartó, ám eddig eredménytelen szankcióhadjárat fényében, többek szerint ez a lépés meghátrálásra késztethette volna az elnököt, Bashar al-Assadot.

Habár Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Portugália finomított az általuk augusztusban kidolgozott tervezet szövegén, így is elfogadhatatlannak bizonyult a két állandó tag számára. Kína és Oroszország jelentős olajkoncessziókkal rendelkezik Szíriában, ezért el akarják kerülni a nyugati befolyás erősödését a térségben.

A szavazás komoly politikai vitát váltott ki a különböző nézeteket képviselő államok körében. Természetesen a nyugati országok csalódottan vették tudomásul, hogy a két állandó tag beváltotta korábbi fenyegetését a vétót illetően. Az Egyesült Államok ENSZ-követe, Susan Rice meglehetősen élesen fogalmazott, miszerint „a határozat elutasítása  egy olcsó trükk azok részéről, akik inkább fegyvert adnak el a szír rezsimnek, minthogy a nép oldalára álljanak”. Az ENSZ orosz képviselője, Vitalij Csurkin nyilatkozatában azzal indokolta a döntést, hogy országa tart egy, a líbiaihoz hasonló külföldi beavatkozástól és véleménye szerint inkább a szír ellenzékre kellene nyomást gyakorolni, hogy a tüntetők tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától és határolódjanak el a szélsőségesektől. A szír küldött, Bashar Ja’afari a szavazás után kijelentette, hogy megkönnyítette a dolgát az egyes diplomaták által használt példanélküli, agresszív retorika hazája és az ország vezetői ellen.