Továbbra is folynak Szitreben a harcok, a helyiek igyekeznek elhagyni a várost az összecsapások és a folyamatosan romló életkörülmények miatt. Az ostrom vége azonban egyelőre megjósolhatatlan. Míg a harcok folynak, addig a Nemzeti Átmeneti Tanács már a polgárháború utáni időszakot tervezi. Elképzeléseik között szerepel egy átmeneti kormány felállítása, melynek fő feladata a szabad demokratikus választásokhoz vezető út biztosítása.
Két nap tűzszünet után újra eldördültek a fegyverek Szirte városában. A hétvége folyamán alább hagytak ugyan a harcok annak érdekében, hogy a lakosság viszonylag biztonságba el tudja hagyni a több mint két hete ostromlott várost. Azonban mivel nincs sem üzemanyag, sem elegendő gépjármű, így nem könnyű elmenekülni onnan. Eddig több százan hagyták el a települést, de a különböző humanitárius szervezetek munkásai szerint több ezren ragadtak még ott. Egyesek azonban nem hajlandóak elmenni a városból, mások nem is akarnak, mivel féltik házukat, értékeiket miközben a település foglyainak a Vöröskereszt szerint egyre nyomorultabb életkörülmények között kell élniük, nem beszélve a folyamatosan zajló harcokról. A településen nemcsak üzemanyagból van hiány, de nem áll rendelkezésre elegendő ivóvíz és élelem sem, továbbá az orvosi ellátás sem biztosított a lakosok számára.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy mikor lesz vége az ostromnak, ugyanis Kadhafi szülővárosa a vártnál is nagyobb ellenállást fejt ki a lázadó csapatokkal szemben. Az ostrom komolyságát jelzi, hogy egyes nem megerősített források szerint egy NATO helikoptert is sikerült lelőni a Kadhafit támogató harcosoknak, a NATO ezt azonban tagadja. Az ostrom elején a parancsnokok azt nyilatkozták, hogy ez lesz az utolsó, a döntő csata, ennek végét azonban pillanatnyilag senki sem látja.
Ami viszont egyre fontosabb lenne az Nemzeti Átmeneti Tanács (NÁT) számára, hiszen Szirte bevételével hivatalosan is elkezdődne az átmeneti kormány „mandátuma”.
A NÁT az ideiglenes alkotmány tervezete szerint átalakulna egy ideiglenes kormánnyá – melynek székhelye Tripoliban lenne, szemben a mostani Bengázival – melyet az ország felszabadításának a kihirdetése után fognak bejelenteni. Mindennek a feltétele a már említett Szirte elfoglalása.
Az új átmeneti kabinetben sok miniszter, aki eddig is részt vállalt az NÁT-ban, megtartja a jelenlegi pozícióját. Így Mahmúd Dzsibril marad ideiglenes miniszterelnök, illetve a külügyminiszteri tárca is az ő fennhatósága alá fog tartozni, marad még a végrehajtó hatalomban Ali Tarhuni az eddigi olaj- és pénzügyminiszter illetve Ahmad Darrat belügyminiszter. Kérdéses volt a védelmi miniszter személye, amelyre eleinte a misztratai tábornok Szalem Joha tartott igényt, de végül megmaradt a posztján Dzsalal Dghaili, aki eddig is birtokolta a tárcát.
Az átmeneti kormányzat nem lesz hosszú életű. Az új alkotmánytervezetben található egy menetrendet, mely szerint a felszabadulás után körülbelül egy évvel meg fogják tartani a választásokat, ahol a líbiai nép dönt a törvényhozásban részvevőkről és a leendő elnök személyéről is.
Az ily módon megválasztott kormányban egyetlen jelenleg is szerepet vállaló miniszter sem vehet részt. Elsőként Dzsibril jelentette be, hogy nem kíván szerepelni a demokratikusan megválasztott végrehajtó hatalomban. Anisz Sharif, a Tripoli Katonai Tanács tagja szerint, Dzsibril érzékelte, hogy az utóbbi időben az emberek elvesztették a belé vetett bizalmukat. Waheed Burshan, a NÁT egyik tagja szerint viszont egy helyes, érthető döntést hozott meg a politikus. A választások pontos időpontja tehát megjósolhatatlan minden a jelenlegi ostromtól függ.