Tegnap Dél-Korea visszavonta ajánlatát az árvizek sújtotta észak-koreai területek megsegítésére szánt segélycsomagokat illetően, miután Phenjan válasz nélkül hagyta a felajánlást – jelentette a BBC. A gesztus tovább növeli a félszigetet már több mint egy éve uraló súlyos feszültséget, mely tavaly, két észak-koreai támadást követően újult fel. Phenjan korábban támogatást kért Szöultól étel, építési anyagok és eszközök formájában, miután Li Mjongbak elnök azt megelőzően mintegy öt milliárd won (934 millió Ft) hozzájárulást ajánlott fel a károk helyreállításának elősegítése érdekében. Szöul azonban megtagadta a kért eszközökre irányuló csomagokat, és helyettük bébiételt, kekszeket és instant tésztákat kínált fel. Az ezt követő észak-koreai válasz hiánya vezetett végül a küldemény visszavonásához.
Ez a szállítmány lett volna az első, mely átlépi a két ország közötti határt a tavalyi támadások óta. A déli felajánlás azt követően érkezett, hogy az ENSZ élelmezésügyi osztálya olyan adatokat hozott nyilvánosságra, melyek szerint Észak-Koreában minden ötödik öt év alatti gyermek súlyosan alultáplált, és arra figyelmeztetett, hogy támogatás hiányában ez az arány tovább nőhet. Az északi területek már az 1990-es évek óta szorulnak rá az ilyen jellegű segélyekre, mikor egy éhínség több mint két millió emberéletet követelt.
Phenjan nincs abban a helyzetben, hogy visszautasítsa a jótékony felajánlásokat, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt években tovább nőtt az országból disszidálók száma, melynek hátterében a gazdasági nehézségek és az élelmezési problémák állnak. Kilenc menekült, akik szeptember 13-án egy apró hajóban érték el a japán vizeket, tegnap érkezett meg a szöuli repülőtérre, kérésüknek megfelelően – jelentette a Mainichi Daily News. Elmondásuk szerint szeptember 8-án szálltak vízre, egy héttel később, mikor megtalálták őket, az ivóvizük már elfogyott. Dél-Koreában a három férfiből, három nőből, illetve három gyermekből álló csoport egy speciálisan észak-koreai menekültek számára létrehozott létesítményben kap majd szállást. Az 1950–53-as koreai háború óta mintegy 21 ezer disszidáns érkezett a félsziget déli országába, de valószínűleg ennél jóval többen próbálkoztak meg Észak-Korea elhagyásával. A disszidánsoknak általában Kína felé menekülnek, ám a kommunista ország nem fogadja be őket, hanem visszaküldi őket hazájukba, míg Szöul gondoskodik róla, hogy új életet kezdhessenek.
Két leggyakoribb menekülési útvonal ismert, melyek közül az egyik a szárazföldi átkelés a fentebb említett térségekbe, a másik pedig a két országot szegélyező tengeren történő határátlépés, ahol szerencsés esetben a dél-koreai halászok vagy partiőrség talál rá a sodródókra. Japánhoz eddig mindössze kettő a tegnapihoz hasonló eset kapcsolható. Több mint húsz évvel ezelőtt egy tizenegy fős legénységgel rendelkező hajó, míg 2007-ben egy négytagú család érte el a szigetország partjait. A japán hatóságok mindkét csoportot – kérésüket tiszteletben tartva –Dél-Koreába szállították tovább. Az ehhez hasonló esetek általában feldühítik az észak-koreai hatóságokat, akik visszakövetelik az állampolgáraikat.