Az Európai Unió is versenyt fut Latin-Amerikáért

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton „stratégiai” fontosságú kapcsolatnak nevezte a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatait, s a politikai párbeszéd elmélyítésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Magyarország szintén átértékelné a régióhoz fűződő viszonyát – mondta el Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára az Országgyűlés Külügyi Bizottságának keddi ülésén, melyen a Kitekintő rovatvezetője is részt vett szakértőként.

A külügyi főképviselő Brüsszelben, az Euro-Latin-Amerikai Parlamenti Gyűlés háromnapos találkozójának záróünnepségén szólalt fel, ahol hangsúlyozta abbéli meggyőződését, miszerint az Európai Unió a legfőbb közvetlen befektető a latin-amerikai térségben. Ezt a pozíciót azonban meg kell őrizni és – ahogyan azt nemrég az V. EU-Brazil Csúcson is kimondták – „stratégiai kapcsolattá” kell fejleszteni, amelynek a politikai diskurzus elmélyítése lehet az egyik eszköze.

Kína beelőzhet

A találkozó társelnöke, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, az Európai Parlament néppárti frakciójának (EPP) spanyol tagja viszont Ashtonnál jóval reálisabban látja a két régió egymáshoz viszonyított helyzetét. Salafranca emlékeztetett arra a jelenleg is érvényben lévő tendenciára, amit a kínai befektetések egyre növekvő száma és így a kínaiak egyre erősödő latin-amerikai befolyása jelent, amely eredményeként 2015-re Kína veheti át a fő kereskedelmi partner szerepét.

Hogy Latin-Amerika a kínaiak számára ne lehessen könnyű préda, az Európai Unió diplomáciájának fejeként Ashton bejelentette, hogy a jövő júniusban, a chilei fővárosban, Santiago de Chilében tartandó következő EU-latin-amerikai csúcsig körutazást tervez tenni a térség számos országát érintve.

A spanyol választásokon győztes, szintén néppárti (PP) Mariano Rajoy mellett Salafranca is szorgalmazója az európai-latin-amerikai szálak erősítésének. Így híve mind a közép-amerikai államokkal aláírandó kereskedelmi egyezményeknek, mind az ezeknél egy fokkal komolyabb és erősebb gazdasági kapcsolatot Kolumbiával és Peruval megtestesítő szabadkereskedelmi egyezmények ratifikálásának is, amelyek azonnali kedvező hatást generálhatnak a felek részére.

E szerződések ratifikálásához a Lisszaboni Szerződés hatalmazza fel az Európai Parlamentet azzal a céllal, hogy segítsen fejleszteni az Európai Unió külkapcsolatait, mondta Ashton, aki kitért az Európai Külügyi Szolgálat kérdésére is. Mint ismeretes, a Szolgálat kapta azt a feladatot, hogy a világ számos pontján hatékonyan, mintegy nagyköveti szinten képviselje az Uniót, és amelyet a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa is támogat ezen tevékenységében.

Egyre világosabban látszik tehát, hogy Latin-Amerika jelenleg olyan helyzetben van, amikor az egykori spanyol anyaország és tágabb értelemben az Európai Unió, valamint Kína is versenybe száll értük. A kérdés innentől kezdve az, hogy a latin-amerikai befektetésekért egymással rivalizáló gazdasági hatalmak versenyében a latin-amerikai országok mennyire tudják saját hasznukra és a térség javára fordítani ezt a páratlan lehetőséget – amely azzal kecsegtet, hogy Latin-Amerika a közeljövőben a világgazdaság meghatározó szereplője lehet. 

Következő állomásunk: Latin-Amerika

A térség kiemelkedő teljesítményét látva Magyarország is erősíteni szeretné az elmúlt években igencsak meglazult kapcsolatokat. Ennek érdekében a Külügyminisztérium kezdeményezi, hogy 2012 márciusában fórumot rendezzenek a magyar és a latin-amerikai diplomaták és üzletemberek párbeszédének előmozdítására.

Németh Zsolt politikai államtitkár szerint szükséges a magyar diplomáciai jelenlét erősítése a térségben, ugyanis a 33 országból csak négyben van magyar nagykövetség.

Az államtitkár beszédét megelőzően a Kitekintő rovatvezetője tartott tájékoztatót Dél-Amerika aktuális gazdasági és politikai helyzetéről a Külügyi Bizottság számára. Az előadás kivonatát hamarosan Önök is elolvashatják a Kitekintő.hu hasábjain.