Tőkés javaslata a rizikó nélkül megvalósuló politikai pluralizmus

Tőkés László Traian Basescu államfőnek írt nyílt levelében javasolta az etnikai arányosság elvének alkalmazását a román választási gyakorlatban. Eszerint a nemzeti kisebbségek szervezetei számára eltörölnék az ötszázalékos parlamenti küszöböt, és számarányuknak megfelelő mandátumot különítenek el a parlamentben. Ezekért a mandátumokért pedig a nemzeti kisebbségek szervezetei versenyezhetnek egymással. Az elképzelés nem aratott osztatlan sikert a romániai pártok körében.

Tanulni szeretne a felvidéki példából

Tőkés László javaslata választ adna a kisebbségi közösségekben állandó problémának tekinthető egység-pluralizmus polémiára is. Tekintettel arra, hogy az EMNP szerepében új tényezőt kíván felvonultatni az erdélyi magyar politikai palettán, Tőkésnek azt a terhet is a vállán kell cipelnie, hogy ezzel a lépéssel veszélyezteti a romániai magyarság parlamenti jelenlétét. Egyszerű matematika ugyanis a magyar közösség számarányát figyelembe véve, hogy egyenlő erőviszonyok mellett az öt százalékos parlamenti küszöb megugrása majdhogynem lehetetlen két párt számára.

Látható volt ez a szlovákiai választásokon is, ahol az Magyar Koalíció Pártjából kiváló, kétnyelvű Híd-Most szereplése kiszorította a kifejezetten a felvidéki magyarság képviseletét biztosító MKP-t a szlovák törvényhozásból, s ezáltal a magyar képviselők számát is jelentősen lecsökkentette az új párt szereplése. A szlovák Híd-szavazók nélkül pedig könnyen előfordulhatott volna, hogy egyik párt sem kerül be a parlamentbe.

Az etnikai arányosság elvének alkalmazása azonban pontot tehetne a vita végére. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke szerint egy mintegy 300 tagú törvényhozás esetén a magyar közösségnek 20-22 képviselői és szenátori mandátum jutna az elképzelés szerint, s ezeknek megszerzéséért versenyeznének a romániai magyar politikai alakulatok. Így tehát másfélmilliós magyar közösségen belül is érvényesülhetne a politikai pluralizmus és a demokratikus választásokhoz való alapjog, annak a veszélye nélkül, hogy parlamenti képviselet nélkül maradna a magyar közösség.

Az államfőnek írt nyílt levélben azt is megemlíti Tőkés, hogy ezáltal a választási kampány idején el lehetne kerülni, hogy a román politikusok rendszerint magyarellenességükkel próbáljanak minél több szavazatot gyűjteni. Biztosított parlamenti mandátumok esetén ugyanis értelmét veszítené a magyarok elleni hangulatkeltés, s félre lehetne tenni az ún. magyar kártyát. Az EMNT elnöke szerint ezáltal a nemzeti ellentétek helyett Románia valós problémái kerülhetnének előtérbe.

Nem először az asztalon

Az elképzelés egyébként Romániában sem újkeletű, hiszen egyszer már a törvényhozás asztalára került. A javaslat ugyanis már felmerült 2004-ben is, a választási törvény vitája során módosítási kezdeményezés formájában nyújtották be, de nem meglepő módon elutasították. Emellett Basescu az emlékezetében is élhet még az ötlet, hiszen 2008 decemberében az EMNT már eljuttatott az államelnök hivatalába egy olyan kezdeményezést, amelyben javasolják az etnikai arányosság elvének alkalmazását.

2011 novemberében a választási törvény módosításának napirendre kerülésekor az EMNT ismét felvetette az elv érvényesítését a román gyakorlatban, s Toró T. Tibor elmondása szerint ekkor felvetették az RMDSZ-nek a kezdeményezés szükségességét, ám a demokrata szövetség elzárkózott ez elől. Az RMDSZ ugyanakkor tagadja a megkeresést

Kelemen Hunor és a sci-fi

Mi erről nem tárgyaltunk, nem volt semmiféle egyeztetés – nyilatkozta Kelemen Hunor az RMDSZ szövetségi elnöke. Ettől függetlenül is elutasító az álláspontja az etnikai arányosság elvének gyakorlatba ültetéséről.

„Ha valaki egy törvényi problémát kíván megoldani, nem az államfőnek ír nyílt levelet. Ha valaki nyílt levelet ír az elnöknek, az azt jelenti, hogy nem kívánja megoldani a problémát, csupán jó vagy nagyon jó, esetleg rossz vagy nagyon rossz benyomást akar kelteni. Én nem vehetek figyelembe az elnöknek írt nyílt leveleket” – nyilatkozta Kelemen.

Nem vitás, hogy az RMDSZ ellenérdekelt ebben a kérdésben, hiszen az egység-pluralizmus dilemmában a szövetség, a romániai magyar politikai palettán – Toró szavaival élve – monopol helyzetben lévő erőként, az egység pártján áll, hiszen ez kedvezményezi a már beágyazott szereplőt. Mindez kitűnik Kelemen nyilatkozatának további soraiból:

„Meggyőződésünk, hogy szavazótáborunk, a magyar közösség elég erős ahhoz, hogy elérje a parlamenti küszöböt, és állandó, erős jelenlétet biztosítson a román parlamentben. Ehhez nincs szükség mesterséges megoldásokra. Szerintem Tőkés László javaslata a tudományos fantasztikum, nem pedig a reálpolitika területéhez tartozik”

Vicces, egzotikus, aberrált, kétségbeesett…

Az EMNT-elnök javaslata azonban nemcsak RMDSZ körökben, hanem nem meglepő módon a parlamenti pártoknál sem talált befogadó fülekre. Mind a nagyobbik kormánypárt, mind az ellenzék elutasítóan nyilatkozott az elképzelésről. Sever Voinescu, a kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke és szóvivője „megdöbbentőnek és viccesnek” nevezte Tőkés javaslatát. Kifejtette: az etnikai arányosság elve sehol sem létezik.

Cristian Diaconescu, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) párt elnöke szerint a felvetés „egzotikus” nevezte a felvetést. A politikus szűklátókörűségét mutatja, hogy véleménye szerint az európai törvénykezésben régóta nincs helye sem pozitív, sem negatív diszkriminációnak és a pártoknak egyforma eséllyel kell megmérkőzniük egymással. Diaconescu figyelmét bizonyára elkerülte, hogy például az Európai Parlamentbe, hogyan jutnak mandátumokhoz a kisebb országok képviselői.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Puiu Haşotti még merészebben nyilatkozott és „antidemokratikus aberrációnak” nevezte az elképzelést, hiszen gyakorlati megvalósítását elképzelhetetlennek tartja. A Konzervatív Párt elnöke, Daniel Constantin pedig kétségbeesett kísérletként értékeli romániai magyarság parlamenti képviseletének biztosítására.

A megszólaló politikusok közül Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselőjének véleményét érdemes kiemelni, hiszen egyedüliként ismeri el, hogy az etnikai arányosság elve nem ördögtől való elképzelés és azt nemhogy alkalmazni lehet, hanem alkalmazni is kell a politikai gyakorlatban. Ő tehát másik oldalról támadta meg Tőkés László javaslatát, véleménye szerint ugyanis a romániai magyarságot nem érinti hátrányosan a jelenlegi választási rendszer. 

Hiába próbálják másképp beállítani az ellenérdekelt pártok, az elképzelés nem ördögtől való és az európai politikában is bevett gyakorlat. Nem kell messzire tekintenie a román politikusoknak, hiszen az elvet Magyarország is alkalmazza (alkalmazni fogja) nemzeti kisebbségeinek parlamenti reprezentációjának érdekében. A 2011 áprilisában elfogadott alaptörvény ugyanis a közösség részének tekinti a nemzeti kisebbségeket, a sarkalatos választási törvényben pedig meghatározott mandátumot biztosít számukra a törvényhozásban. A magyar törvény ezen része üzenet is kívánt lenni a szomszédos országok számára, hogy megmutassa – figyelemmel kell lenni a területükön élő magyar közösségre a választási gyakorlatban is. Úgy látszik az üzenet nem volt elég egyértelmű, Romániába legalábbis nem talált befogadó fülekre.