Úgy tűnik, hogy a görög-macedón névvita továbbra is megoldatlan marad. A múlt héten megtartott, reményeket keltő tárgyalások ismét kudarcba fulladtak.
Az ENSZ közreműködésével január 16-án és 17-én, New Yorkban találkozott a görög és macedón fél, hogy pontot tegyen az évtizedek óta húzódó névvitára. Az előzetes jóslások közül a pesszimistáknak lett igaza: megoldás nem született.
Az USA is lépéseket tett a minél előbbi megoldás érdekében
A múlt héten esedékes névvita előtt az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekkel megbízott államtitkár-helyettese, Philip Reeker is ellátogatott Macedóniába, hogy erősítse a két fél között a kapcsolatok újra felélénkülését. Reeker a macedón miniszterelnökkel, Nikola Gruevszkivel folytatott tárgyalásán szorgalmazta a két szomszédos ország közötti megállapodást és a név kérdés megoldását. A tárgyaláson szó esett a nemrégiben elért hágai bírósági döntésől is, mely kimondta, hogy Görögország megsértette az 1995-ös ENSZ megállapodását, amikor gátolta Macedónia NATO-hoz és az EU-hoz közeledését.
Az államtitkár-helyettes látogatása azt is egyértelművé tette, hogy a New York-i tárgyalások lehetőséget nyújtanak Macedónia számára, hogy elérje a régóta várt áttörést a NATO csatlakozás terén is. Maga a miniszterelnök, Gruevszki is úgy nyilatkozott az elmúlt időszakban, reméli, hogy pont kerül az ügy végére a következő, májusi NATO csúcs előtt. Emellett a pesszimizmusának is hangot adott, miszerint a kompromisszum készség elsősorban a görög félből hiányzik, másrészről pedig a világ politikai vezetőinek az ügyben tanúsított érdektelensége is probléma.
Reeker ugyanakkor arra figyelmeztette Gruevszkit, hogy a nehézségek ellenére nem bújhat ki az euro-atlanti szövetség csatlakozási kötelezettségei alól és biztosította a macedón miniszterelnököt, hogy a névvita megoldása a NATO csatlakozáshoz is közelebb viszi az országot. Reeker jól ismeri a térséget és magát az országot is, mivel jelenlegi megbízatása előtt az USA macedóniai nagykövete volt és – ahogy az egy 2009-ben kiszivárgott WikiLeaks dokumentumból is kitűnik – jól ismeri a feloldhatatlannak tűnő ellentét mibenlétét is. „A probléma az, hogy a görög kormány soha nem fog elfogadni egy olyan dokumentumot, amely ezen ország lakóit vagy a nyelvüket macedónként határozza meg”– idézi a Balkan Insight.
Továbbra sincs áttörés
Az előzetes erőfeszítések ellenére – nem meglepő módon – a múlt héten megtartott kétnapos tanácskozáson sem született döntő áttörés a két évtizede húzódó névvitában. A tárgyalásokat, az ENSZ közreműködésével, New York-ban tartották.
Matthew Nimetz, a tárgyalásokat segítő ENSZ követ, külön tárgyalt a görög delegációt vezető Adamantiosz Vasszilakisz nagykövettel és a macedón Zoran Jolevszki nagykövettel is. Így mindkét fél előadhatta kormánya álláspontját a névkérdés ügyében. Annak ellenére, hogy átütő siker nem született Nimezt szeretne további tárgyalásokat tartani mindkét nemzet fővárosában. A találkozó sikertelensége a macedón félnek komoly problémákat okoz nemzetközi téren, hiszen a megoldatlan névvita nemcsak az euro-atlanti integrációt, hanem az Európai Uniós tagság felé vezető úton is lassítja az országot.
„Készek vagyunk a tárgyalásokra az országgal. Azonban a névkérdésben eredményre kell jutni mielőtt a csatlakozási tárgyalások elindulnak. Az Európai Tanács tagállamai világossá tették, hogy ez a probléma nem hozható be az Európai Unióba” – jelentette ki egy tavalyi Szkopjéban tartott beszédében Štefan Füle, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos.Januári látogatása alkalmával Philip Reeker is ugyanezt hangoztatta a NATO-val kapcsolatban. Azaz Macedónia mindaddig nem lehet NATO-tag, míg meg nem oldja a Görögországgal fennálló vitáját.
Habár pozitív visszhangja volt az elmúlt hetek eseményeinek és Reeker a Nemzetközi Bíróság döntését a tárgyalások katalizátorának tartja, túl sok előrelépés mégsem történt. A múlt heti találkozók a bizakodás ellenére konkrét eredmény nélkül záródtak, bár Nimetz mindkét felet kompromisszumkésznek érezte. Azonban úgy tűnik ez még mindig kevés a probléma tényleges megoldásához.