Időzített kárpótlás a zsidóságnak

Horvátország csak most, több évtizeddel a második világháborút követően kárpótolná a délszláv állam zsidó lakosságát, amelyet 1941 és 1945 között a hitleri érdekszférába tartozó Zágráb minden vagyonától megfosztott. Bár az éppen Izraelben tartózkodó és ott tőkére vadászó horvát külügyminiszter szerint az elkobzott zsidó értékek visszaszolgáltatása csupán erkölcsi kötelességtudatból történik, annak időpontja mégis jelzésértékű.

A horvát elnök társaságában Izraelbe utazó Vesna Pusić utolsó, Zágrábban tartott sajtótájékoztatóján elvi kérdésről beszélt, s ez még a több évtizedes késlekedés ellenére is becsülendő volna, azonban az SDP vezette kabinet most hiába mutogat az elődökre. A húsz éve független Horvátországban ők is kormányoztak már.

Így viszont a késlekedés nehezen magyarázható. Főleg annak tükrében, hogy Horvátország igencsak megsínylette a gazdasági válság negatív hatásait, így a kárpótlás pénzügyi hátterét is nehezebb lesz most előteremteni. Ennek kapcsán Vesna Pusić is beismerte, még maga sem tudja, honnan fogják az ehhez szükséges anyagiakat biztosítani.

Az mindenesetre jelzésértékű, hogy a kárpótlásról szóló kormányzati szándékot elsőként propagáló, s azért a végletekig kiálló miniszter asszony saját tárcájánál már így is mintegy 30 százalékos költségcsökkentésre kényszerült és az elmúlt évek megszorításait követően az sem zárható ki, hogy a külügy a meghúzott nadrágszíj ellenére kénytelen lesz néhány külföldi képviseletét végleg bezárni.

Ám úgy fest Zágrábnak muszáj lesz az ilyen és ehhez hasonló áldozatokat meghozni, ha belátható időn belül talpra kívánja állítani azt a megbicsaklott gazdaságát, melyet a szintén nehézségekkel küszködő európai partnerek egyre kevésbé képesek saját befektetéseikkel finanszírozni.

Mátraházi Tibor