Az orosz elnökjelöltek programjai: belpolitikai ígéretek

Az orosz elnöki székért öt elnökjelölt száll versenybe március 4-én. Programjukban kardinális szerepet kapnak belpolitikai ígéretek, melyek nemcsak a politikai élet területén szorgalmaznak reformokat, hanem a törvényhozást és az igazságszolgáltatást is érintik. Cikksorozatunk következő része ezt elemzi.

Választási rendszer

A jelenlegi kormányfő, Vlagyimir Putyin kivételével valamennyi elnökjelölt programjában szerepel a „nyílt és igazságos választások” biztosítása, és ennek függvényében a teljes választójogi rendszer megreformálása. Előrehozott parlamenti választásokat szorgalmaznak, továbbá az elnöki mandátum idejét 5 évre csökkentenék (a mostani 6 évről), a hivatali idő maximumát pedig 10 évben rögzítenék az Alkotmányban, azaz egy orosz állampolgár csak kétszer tölthetné be az elnöki pozíciót életében. Közös pontként szerepel továbbá, hogy Putyin kivételével a többi négy jelölt a választási eredmények meghamisítóit és a választási bűncselekmények elkövetőit is súlyosabban büntetné.

Gennagyij Zjuganov, az orosz Kommunista Párt vezetője ígéretei szerint hatalomra jutását követően azonnal felülvizsgáltatná a választójogi törvény szavazásra vonatkozó rendelkezéseit, magát a választási rendszert pedig megtisztítaniá a  „terrortól, a piszkos eszközöktől és a pénz mindenhatóságától”, a választási ígéretek megszegőit pedig egyenesen lemondatná. Politikai reformjai között az is szerepel, hogy valamennyi állampolgár részt vehetne a Föderációs Tanács új tagjainak megválasztásában, 2012 végére pedig a kormányzók közvetlen választására vonatkozó törvényjavaslatot fog benyújtani. Ő az egyetlen elnökjelölt, akinek programjában alelnök választása is szerepel. Véleménye szerint a politikai pártok és jelöltek programjának versenyében az egyetlen „szűrő” az állampolgárok véleménye lehet. Ezért 2013-ra új népszavazási törvény kidolgozását ígéri.

Szergej Mironov, az  „Igazságos Oroszország” vezetője rövid elnöki programját az orosz Alkotmány bizonyos cikkeihez igazítja, mellyel célja az Alkotmány eredeti jelentéséhez való visszatérés. Véleménye szerint az ország demokratikus működéséhez a legfontosabb a politikai reform véghezvitele. Zjuganovhoz hasonlóan, szerinte is szükséges a teljes választójogi rendszer felülvizsgálata, ugyanis az emberek a választási intézményeken keresztül tudják leginkább kifejezni akaratukat. Ezért ő egy teljesen új választójogi törvény kidolgozását javasolja, mely egyetlen dokumentumba foglalná az összes jelenleg érvényben levő választási szabályt, a helyhatósági választásoktól egészen az elnökválasztásig.

Igaz, hogy programjában az Alkotmány eredeti szövegéhez igazítja, ugyanakkor megjegyzi, hogy a Föderációs Tanács tagjainak választására vonatkozóan új cikket alkotna, a már meglévő, de ellentmondásos szakaszokat pedig szükségszerű lenne végre tisztázni. Akárcsak a Kommunista Párt vezetőjénél, nála is szerepel a népszavazás intézményének kiemelkedő szerepe. Megítélése szerint Oroszországnak számos témában népszavazást kellene tartania, hiszen ezen keresztül tud a nép akarata közvetlenül is kifejeződni. Mironov szerint végre dönteni kellene a már sokat tárgyalt, de még mindig nem implementált, az új pártok regisztrációjára vonatkozó rendelkezésekben. Ennek megfelelően a pártok bejutásához szükséges jelenlegi 7 százalékos parlamenti küszöböt 3 százalékra redukálná, továbbá egyszerűsítené a Föderációs Tanács tagjainak és a polgármesterek választásának szabályait. Mironov programjában még azt is megígéri, hogy két év után lemond és csak akkor jelölteti újra magát, ha látja, hogy az általa megkezdett reformokat az orosz nép is támogatja.

Mihail Prohorov, az egyetlen függetlenként induló elnökjelölt, akinek a választási rendszer megreformálására vonatkozó ígéretei között szerepel a kormányzók és polgármesterek közvetlen választásának újra bevezetése, továbbá a nemzeti illetve helyi népszavazás feltételeinek radikális egyszerűsítése. Akárcsak Mironov, az orosz milliárdos is csökkentené a parlamenti küszöböt 3 százalékra. 12 pontos kampányígéretei között szerepel még a helyi választási felügyelő tisztségének létrehozása is.

Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális-Demokrata Párt (LDRP) vezetője 111 pontban összegzi választási programját, melyben külön kiemeli, hogy a választási csalás a legsúlyosabb állam elleni bűncselekmény, és ezért büntetné súlyosabban azok elkövetőit.

Vlagyimir Putyin, jelenlegi kormányfő programjában, ahogy azt már említettük, nem szerepelnek külön a választási rendszer megreformálásra vonatkozó ígéretek. A népszavazás intézményét ugyanakkor tárgyalja. Putyin szerint is a demokrácia megvalósulásához szükség van az állampolgárok közvetlen részvételére a politikában és a kormányzásban. Ennek megfelelően valamennyi fontos döntésbe be kell vonni az embereket, és a szociális és szakmai szervezeteket egyaránt.

Államszervezet és közigazgatás

A helyi önkormányzatok fejlesztését mindegyik elnökjelölt célul tűzi ki, ugyanakkor Putyin programjában jelenik meg legmarkánsabban a versenyképes közigazgatás kialakítása. A jelenlegi kormányfő a régiókra építkezne, véleménye szerint ugyanis az erős önkormányzatokkal rendelkező régiók jelentik majd a gazdasági növekedés alapjait, melyek a szociális problémák megoldásához járulnak hozzá.

Így a közeljővőben célul tűzi ki a helyi önkormányzatok hatékony fejlesztését. Ígéreteinek megfelelően az önkormányzatok elegendő állami juttatást kapnának széleskörű feladataik ellátásához, biztosítva ezzel pénzügyi önállóságukat, így például a kisvállalkozásokból befolyt adó összege is az önkormányzatoknál maradna. Továbbá olyan pénzügyi mechanizmusok kidolgozására és speciális intézmények felállítására tesz ígéretet, melyek elősegítik a régiók munkáját céljaik elérésében. A közigazgatás szakmailag fejlettebb, ellenőrizhetőbb, valamennyi szolgáltatás pedig elektronikus formában is elérhető lesz. 

Zsirinovszkij szerint Oroszországnak egységes állammá kell válnia, melyen belül azonban a területek közigazgatásilag megosztottak, ennek megfelelően a központi közigazgatást a területi alapúnak kell felváltania. Az elnökjelölt a Föderációs Tanácsot, mely az orosz parlament felsőháza, megszüntetné, ezzel pedig egykamarás parlamentet hozna létre. A felsőház valamennyi funkcióját a Dumára ruházná át, így ez ellenőrizné tovább a kormány működését és a demokrácia érvényesülését az országban.

Zjuganov biztosítani kívánja az orosz emberek egyenlőségét a közigazgatásban, a parlament hatáskörét és ellenőrző funkcióját pedig kiterjesztené. Ígéretei szerint egy a nép bizalmát élvező, szakemberekből álló kormányt fog alakítani, ha hatalomra kerül, államapparátusa ugyanakkor kisebb, de jóval hatékonyabb lesz.

Mironov, Zjuganovval ellentétben épp a parlamenti kontrollról és a parlamenti tevékenység ellenőrzéséről alkotna törvényt. Közigazgatást érintő politikai reformjai között szerepel továbbá a föderációs városok alá-fölérendeltsége kérdésének rendezése.

Prohorov is szakemberek bevonásával irányítaná az országot. Szerinte kevesebb közigazgatási területre van szükség, és a közigazgatásban dolgozók létszámát is 30 százalékkal csökkentené 2014-re.

Igazságszolgáltatás

Mind az öt elnökjelölt programjában egységesen, legfontosabb célként a korrupció elleni küzdelem szerepel, ami érthető, hiszen Oroszország  a Transparency International által összeállított korrupciós rangsorban jelenleg 183 országból a 143. helyet foglalja el.  A kérdéssel legösszetettebben Zsirinovszkij, Mironov és Prohorov foglalkozik, akik a korrupció elleni harcot nemcsak a közszférára, hanem a bírói szervezetre is kiterjesztik.

Zsirinovszkij nemcsak a hivatalviselés jogát tiltaná meg a korrupt hivatalnokoknak, de egyben minden vagyonukat is elkobozná. Programjában széleskörű, politikai-gazdasági-büntetőjogi amnesztiát hirdet, ugyanakkor bizonyos bűncselekmények büntetési tételét szigorítaná, így a drogkereskedőkét és gyermekrablókét, a terrorizmust elkövetők büntetőjogi felelősségét pedig azok hozzátartozóira is kiterjesztené. Oroszországban 1999 óta moratórium van a halálbüntetések végrehajtására, a liberális-demokrata elnökjelölt ígéretei között mégis szerepel ennek feloldása egyes bűnelkövetőkkel, így a terroristákkal szemben, továbbá halálbüntetés kiszabását javasolja a magas rangú korrupt hivatalnokokra. Megítélése szerint a bűnmegelőzés hatékonyabbá tételéhez egy erős és szakmailag is helytálló rendőrségre van szükség. Ehhez pedig szükséges a törvényt kikényszeritő szervek dolgozóinak bérét legalább a kétszeresére növelni, valamint az ilyen szervek vezetőit rotációs alapon váltani.

Mironov, ahogy már említettük programját az orosz Alkotmány szövegével összefüggésben alkotta meg, melynek 19. cikke biztosítja az állampolgárok számára a törvény előtti egyenlőséget. Ennek megfelelően ígéretet tesz az igazságos és gyors bírósági tárgyalásokra. Programjában három fő irányelvet jelöl ki, melyek közül a bírói reformot hajtaná végre elsőként, a szegénység és a demográfiai problémák elleni küzdelem előtt. Mindezek mellett új rendőrségi törvény megalkotását is szükségesnek tartja, és elképzelései szerint a rendőrséget két fő ágra bontaná: lennének általános, elsősorban a letartóztatásokért felelős rendőrök, és a közbiztonságért felelős, városi rendőrök.

Prohorov külön pontokba szedve taglalja a bürokrácia és korrupció ellenes harcot valamint a jogrendszert érintő reformjait, mégis, ahogy azt már említettük, a kettőt összekapcsolja egymással. Nemcsak a hivatalnokok, hanem azok családtagjainak is szigorú költségellenőrzését szorgalmazza, valamint Közigazgatási Bíróság felállítását javasolja.

Magát a büntetőjog rendszerét és a büntetés végrehajtási szerveket humánusabbá tenné. Jelentős változásokat kezdeményez a bírák választására és hivatali idejükből való felmentésre vonatkozóan, továbbá ígéreteinek megfelelően a bírói döntések átláthatóbbak lesznek, a felsőbb bíróságok pedig nem törölhetik el indokolatlanul az alsóbb bíróságok által meghozott ítéleteket. Mindezek mellett egy olyan igazságszolgáltatást javasol Oroszországban, mely a nemzetközi bírói szervek által meghozott döntéseket is figyelmebe veszi, valamint olyan mechanizmusok bevezetését ígéri, melyek a végrehajtó szervek munkáját és azok politikai felelősségét is vizsgálják.

Putyin szerint a korrupcióellenes küzdelem nemzeti ügy kell, hogy legyen, és nem politikai spekuláció témája, ugyanakkor nála is szerepel az állami és önkormányzati szervek elszámoltathatósága. A törvényeket betartató szerveknek védeni és támogatni kell a törvényesen működő üzleteket, nem pedig küzdeni azokkal szemben. A kormányfő az igazságszolgáltatást hozzáférhetőbbé tenné az állampolgárok számára. Akárcsak Mironov, ő  is ígéretet tesz a közigazgatási eljárások bevezetésére, nemcsak vállakozások, hanem speciális kérdésekben civil szerveztek számára is. Véleménye szerint ez közvetlenül szolgálná az állampolgárok védelmét, hiszen a bizonyítási teher megfordulna, így az nem a magánszemélyek, hanem a közigazgatási szervek kötelezettsége lenne. Az állampolgárok jogainak további védelme érdekében perindítási jogot biztosítana az önkéntes szervezeteknek, hogy megvédjék tagjaikat, az ombudsmani hivatalt pedig speciálisabbá és szakmaibbá tenné.

A korrupcióval szembeni küzdelem legrövidebben Zjuganov programjában szerepel, aki mindösszesen egy mondatban említi, hogy korrupcióellenes törvényhozást fog folytatni. Ígéretei szerint, ha hatalomra kerül, az állampolgárok akarata függetlenedni fog a kormányhivatalok nyomásától, az önkormányzatok és hivatalok munkája folyamatos ellenőrzésnek lesz alávetve, 2015-től a városi és kerületi bírákat pedig már közvetlenül a polgárok fogják választani. Röviden, de nála is megjelenik az emberi jogok védelme.

A határozat rendelkezik továbbá arról, hogy Oroszországnak meg kell változtatnia politikai törvényhozását, a politikai pártok és elnökjelöltek számára pedig könnyíteni kell a regisztrációs szabályokon. Az Unió azt is kéri az oroszoktól, hogy biztosítsák az akadálytalan monitoringot az országban az EU és az EBESZ megfigyelőinek.

Dmitrij Medvegyev, orosz elnök eddig három, választójogi törvényt módosító törvényjavaslatot nyújtott be az orosz parlament alsóházának. Ezek a Duma megalakulására, az egyéni választókörzetekhez való visszatérés lehetőségére, és a pártok regisztrációs szabályainak egyszerűsítésére vonatkoznak. Mindhárom törvényjavaslatot február 28-án tárgyalják, melyen a parlamenten kívüli pártok is részt vehetnek majd.