Az európai pénzügyi stabilitási alapok tűzerejének legalább ezer milliárd euróra való felemelésére szólította fel a valutaövezet pénzügyminisztereit kedden Angel Gurría, az OECD főtitkára, aki Brüsszelben bemutatta a szervezetnek az eurózóna és az EU gazdaságáról készült éves jelentését.
Legalább ezer milliárd euróra kellene megemelniük a hét második felében Koppenhágában az euróövezeti pénzügyminisztereknek a szuverén adósságválság átterjedésétől a valutaövezetet védő pénzügyi védősánc keretét – szorgalmazta kedden Brüsszelben az OECD főtitkára abból az alkalomból, hogy bemutatta a szervezetnek az eurózóna és az EU gazdasági kilátásairól készült éves jelentését.
Angel Gurría úgy vélte, hogy a tagállamok által pénzügyi kötelezettségvállalás formájában a mentőalapok rendelkezésére bocsátott pénzügyi keret nem elegendő a piacok bizalmának visszaszerzéséhez, ezért a kormányoknak emelniük kellene a tétet. Az euróövezet pénzügyminiszterei pénteken Koppenhágában az informális Ecofin előtt ülnek össze, hogy a valutaövezetet védő tűzfal megerősítéséről döntsenek. Németország és Finnország azonban nem támogat egy, az OECD főtitkára által emlegetett volumenű emelést, miközben arra készséget mutatnak, hogy a kifutó válságkezelő alap, az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) és a július 1-jén belépő új, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) egy ideig párhuzamosan működjenek. Ez azt jelentené, hogy a végső állapotában 500 milliárd euró kerettel rendelkező ESM és az EFSF-ből eddig nem elköltött körülbelül 250 milliárd euró ötvözésével a tűzfal 750 milliárd euróra „vastagodna”.
Ez azonban a minimális összeg, az Európai Bizottság sajtóhírek szerint egy olyan megoldást ajánlana, ami 940 milliárd euróra vinné fel az alap tűzerejét. Általános vélemény szerint a tűzfalak alapos megerősítése azt az üzenetet továbbítaná a piacoknak, hogy nem érdemes spekulálniuk, mert a valutaövezet kész bevetni a „nehéztüzérséget” a leginkább veszélyeztetett Olaszország és Spanyolország megvédése érdekében.
„Amikor a piacoknak akarunk üzenni, akkor szándékosan fölé kell lőni a célnak. Nem a tényleges pénzügyi kötelezettségvállalás a lényeg, hanem az, hogy a piacok megértsék az üzenetet és elmenjen a kedvük a spekulációtól” – szögezte le az OECD főtitkára kedden egy Olli Rehn biztossal közösen tartott sajtótájékoztatón. A Bizottság alelnöke rendkívül szűkszavú volt a pénteki megegyezés esélyeit illetően. „Két éve várok már a pénzügyi tűzfal megerősítésére, további három napot már guggolva is kibírok” – közölte az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.
Egyesek azonban attól tartanak, hogy az olasz, a spanyol vagy a belga államkötvény-hozamok stabilizálódásával most enyhül a valutaövezetre nehezedő nyomás, és néhány tagállam nem érzi majd szükségét a mentőalapok megacélozásának. Tény, hogy az elmúlt hetekben Olaszország és Spanyolország, a két leginkább fenyegetett tagállam olcsóbban tudta finanszírozni magát a piacokról, elsősorban azért, mert az Európai Központi Bank által az eurózóna bankjainak rendkívül kedvező feltételek mellett nyújtott, három éves futamidejű hiteleknek köszönhetően sikerült elhessegetni a likviditási problémákat. Az EKB becslések szerint ezer milliárd euró hitelt pumpált ilyen módon az európai bankrendszerbe, erősítve ezzel a piacokon a bizalmat.
„A közelmúltban meghozott intézkedések a költségvetési fegyelem szigorítására, a likviditási helyzet javítására és a növekedést ösztönző reformok végrehajtása jelentős előrelépést jelentenek a biztatóbb gazdasági kilátások felé, ám a kihívások változatlanul embert próbálóak” – figyelmeztetett az egykori mexikói pénzügyminiszter. Az OECD jelentése ezért ambiciózus reformprogramot sürget az áru- és a munkaerőpiacokon, az adórendszerekben és az oktatásban a gazdaságok kiegyensúlyozása, a versenyképesség helyreállítása, a növekedés élénkítése és a tartósan magas munkanélküliség csökkentése érdekében.
Az OECD különösen nagy potenciált lát az egységes piac zavartalan működésének útjában álló akadályok felszámolásában, amelyek visszafogják a határokon átnyúló tevékenységet és aláássák az uniós gazdaság hatékonyságát. A fejlett ipari országokat tömörítő párizsi központú szervezet különösen fontosnak nevezi a szolgáltatási piac megnyitását és a gyenge munkaerő-mobilitást. Az EU lakosságának mindössze 3 százaléka dolgozik egy másik országban, kevesebben mint ahány külföldi, nem uniós állampolgár.
Angel Gurría azt is szorgalmazta, hogy a Bizottság éves rendszerességgel minden országról tegyen közzé jelentést, rámutatva azokra a problémákra, amelyek megakadályozzák a fogyasztókat abban, hogy kiélvezhessék a belső piac előnyeit. Rehn ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Bizottság hamarosan kezdeményezéssel áll elő az egységes piac jobb kormányzása érdekében. A kezdeményezés része lesz az is, hogy minden évben országspecifikus jelentéseket készítenek majd.