Az Európai Bizottság reméli, hogy a magyar kormánytól kapott válaszok alapján létrejönnek a hiteltárgyalások megkezdésének a feltételei – közölte hétfőn a testület elnökének szóvivője, aki azt ígérte, hogy Brüsszel a lehető legrövidebb időn belül, és mégis alaposan áttanulmányozza és kiértékeli a pénteken kapott válaszokat.
A korábbiaknál biztatóbban nyilatkozott hétfőn az Európai Bizottság a hiteltárgyalások megkezdésének esélyeiről, alig pár nappal azt követően, hogy a magyar kormány a korábban indult kötelezettségszegési eljárások és más vizsgálatok keretében határidőn belül megküldte hivatalos válaszait Brüsszelnek. „A lehető legrövidebb határidőn belül értékelni fogjuk a válaszokat, miközben az alaposságról sem feledkezünk meg. Olyan gyors tempóban dolgozunk, ahogy csak lehet, és reméljük, hogy létrejönnek a feltételek a (hitel)tárgyalások megkezdéséhez” – jelentette ki a BruxInfo érdeklődésére Pia Ahrenkilde-Hansen, José Manuel Barroso bizottsági elnök szóvivője.
A szóvivő legutóbb, március 7-én, amikor az Európai Bizottság tette közzé állásfoglalását a folyamatban lévő magyar ügyekről, kérdésünkre még azt nyilatkozta, hogy az EU-val és az IMF-fel folytatandó hiteltárgyalások megkezdésének még nem teljesültek a feltételei. Bár bizottsági források szerint a kormány válaszainak mélyreható áttanulmányozására a Húsvétig hátra lévő néhány nap nyílván nem elegendő, diplomáciai források abból indulnak ki, hogy az ügy fontosságára való tekintettel a Bizottság még április vége előtt dönteni fog a következő lépésekről. „A még az asztalon lévő kérdések többsége nem új, a hónap folyamán sokkal világosabb képpel kell, hogy rendelkezzünk” – vélekedett a kilátásokról egy illetékes.
„A válaszok átadásával egy további lépést tettünk a vitás ügyek tisztázása felé” – közölte hétfőn egy magyar diplomáciai forrás. A kormány múlt pénteken mind a négy Magyarországot érintő dossziéban átadta álláspontját Brüsszelnek. Abban a két kötelezettségszegési eljárásban, amelyek egyike a bírók nyugdíjkorhatárának leszállítását, másika pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségét érinti, és amelyek esetében az Európai Bizottság március 7-én indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptette az eljárást. A harmadik dosszié a jegybanktörvényre vonatkozik, amellyel kapcsolatban idén januárban ugyancsak kötelezettségszegési eljárás indult, ám ami mostanra lényegében egyetlen kérdésre, a jegybankelnök fizetésére szűkült le. A Bizottság eljárása itt még az első szakasznál tart és mielőtt a további lépésekről döntene, az intézmény illetékes főigazgatója, Marco Buti március 9-én levélben kért további felvilágosításokat Budapesttől. Végül a negyedik ügyben, az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdésében eddig nem indult eljárás, ezért mielőtt a Bizottság ezen a területen is döntésre szánná el magát, március 7-én újabb információkat kért a magyar kormánytól.
A kormány pénteken mind a négy témában átadta válaszait Brüsszelnek. Az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdésében (ahol tehát már második szakaszba lépett az eljárás) az eredetileg három jelzett kifogás mostanra egy nyitott kérdésre szűkült le, mégpedig az előző adatvédelmi biztos mandátumának idő előtti megszakítására. Értesülésünk szerint a kormány válaszában megismételte azt a korábbi álláspontját, miszerint az alkotmány egy teljesen új intézményt hozott létre, ezért jogi értelemben nem lehet a mandátum megszakításáról beszélni. Mivel a magyar álláspont érdemben nem változott, megfigyelők szerint nem lehet kizárni, hogy az Európai Bizottság az eljárás harmadik szakaszba léptetésével az Európai Bíróság elé viszi majd az ügyet. Ennek legalábbis újságíróknak nyilatkozó források szerint elég nagy az esélye. Más kérdés, hogy még egy esetleges bírósági elmarasztalás sem változtatna érdemben a helyzeten, hiszen a poszt időközben megszűnt.
A kormány már elfogadható magyarázattal szolgált arra az aggodalomra vonatkozóan, hogy nem előzte meg megfelelő konzultáció a jogszabályi háttér módosítását. Az új adatvédelmi hatóság vezetőjének kinevezésével és függetlenségével kapcsolatos aggodalmat pedig az a törvénymódosítás hivatott eloszlatni, amelyet éppen hétfőn terjesztett a kormány elfogadásra az Országgyűlés elé. A Bizottság már az előző körben jóváhagyta a magyarok által felkínált megoldást, ám mindaddig nem tartotta elintézettnek a dolgot, ameddig a törvényt nem módosították. Ha ez megtörtént, magyar diplomáciai források szerint az adatvédelmi hatóság függetlensége törvényileg garantáltnak lesz tekinthető.
A bírók, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre való leszállítása ügyében is második szakaszba lépett március 7-én a kötelezettségszegési eljárás, mert a Bizottságot nem győzte meg a kormánynak az a javaslata, hogy a bírók egy adott kvótán belül egyedi alapon a nyugdíjkorhatár betöltése után is kérhetik karrierjük meghosszabbítását, amit többek között egészségügyi és mentális alkalmassági vizsgálattól tettek volna függővé. Ez azonban nem oszlatta el a Bizottság aggodalmait, ezért a kormány az alapkoncepció fenntartása mellett az általános rendelkezéseken belül egy speciális átmeneti rendszerre tett javaslatot. Ennek megfelelően úgy módosítanák a munkaügyi törvényt, hogy minden közhatalmi funkciót gyakorló köztisztviselőnek (bíráknak, közjegyzőknek és ügyészeknek), aki a kötelező nyugdíjkorhatárt eléri, lehetősége lesz annak kérvényezésére, hogy 70 éves koráig hivatalban maradhasson. Ezzel a lehetőséggel 2022-ig bezárólag lehetne élni, az átmeneti rendelkezés utána megszűnne és attól kezdve érvényes lenne mindenkire a főszabály. Az eljárás folytatása, esetleg leállítása attól függ, hogy ezt a megoldást elfogadhatónak tartja-e majd a Bizottság.
Brüsszel kezdetben két problémát jelzett. Egyrészt azon az alapon bírálta a kormányt, hogy az új törvény életkor alapján diszkriminál, másrészt pedig a bírói kar függetlenségének az aláásásától tartott. Mivel magyar források szerint a második feltételezés időközben megdőlt, hiszen szerintük azt sikerült bizonyítani, hogy nyugdíjrendelkezésről van szó, nem pedig az igazságszolgáltatásról, ezért a vita az első tartományban folyik tovább.
A harmadik magyar dossziét azért nyitotta meg az Európai Bizottság, mert úgy látja, hogy a december végén elfogadott jegybanktörvény több pontban is veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. A testület kezdetben nyolc pontban emelt kifogást, a vitás kérdések száma később ötre, majd legutóbb márciusban már lényegében csak kettőre, a jegybankelnöki eskü tisztázása óta pedig egyetlen kérdésre, a jegybankelnök fizetésének 2 millió forintos felső plafonjára szűkült le. A Bizottság március 7-én a másik két fenti ügytő eltérően nem hozott eljárásjogi döntést, ehelyett Marco Buti főigazgató levelet küldött március 9-én a magyar hatóságoknak további felvilágosításokat kérve.
A kormány válaszában továbbra is fenntartja azt az érvet, hogy a jegybankelnök bérplafonja egy általános, a vezető állami tisztviselőkre vonatkozó rendelkezés része és további, új információkat szolgáltat e tekintetben. Itt is kérdéses azonban, hogy Brüsszelt kielégíti-e ez a magyarázat.
Bár az Európai Bizottság a feltételeket illetően eddig kerülte az egyértelműséget, továbbra sem világos, hogy pontosan minek kell ahhoz történnie, hogy Brüsszel zöld jelzést adjon a hiteltárgyalások megkezdéséhez az EU-val és az IMF-fel. A Butiféle levél ugyanakkor magyar források szerint először említ konkrétan két feltételt, éspedig a jegybanki alelnökök és a Monetáris Tanács tagjainak létszámát és kinevezését. Érdekesség, hogy a jegybanktörvénynek ezek a pontjai soha nem képezték a kötelezettségszegési eljárás részét, a Bizottság és a trojkában szintén szerepet kapó Európai Központi Bank viszont a hiteltárgyalások megkezdéséhez köti a kérdés megnyugtató rendezését. Magyar részről jelezték, hogy a jelenlegi jegybankelnök mandátuma alatt nem kívánnak élni azzal a törvényben felkínált lehetőséggel, hogy növeljék az alelnökök és a Monetáris Tanács tagjainak létszámát. A jegybanktörvény módosítandó szövege jelenleg az Európai Központi Bank előtt van, amelynek elvileg két hónapja van az előzetes véleményezésre, kérdéses, hogy miként ítélik majd meg ezt a kérdést.
A negyedik témában, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének kérdésében a Bizottság nem hozott döntést március 7-én a kötelezettségszegési eljárás elindításáról, vagy a vizsgálat lezárásáról. Viviane Reding alelnök ehelyett további felvilágosításokat kért a kormánytól, amelyeket az pénteken meg is adott. A dokumentumban a kormány értesülésünk szerint részletes tájékoztatást ad a Bizottságnak azokról a törvénymódosításokról, amelyeket a kormány előterjesztett vagy tervez a Velencei Bizottság március 19-én kelt véleménye, illetve az Európa Tanács főtitkárának néhány nappal későbbi budapesti látogatása során megállapodottak fényében. A csomag része az összes szövegmódosítás, amit a kormány a parlament elé kíván terjeszteni. „Pozitív végkifejlet felé haladunk” – vélekedett optimistán erről hétfőn egy magyar forrás.