Nehéz időket él a brit kormánykoalíció

A helyhatósági választások lesúlytó eredményei és a gazdasági nehézségek közepette kiemelt figyelem irányult a brit kormány jövőévi programjának kihirdetésére. Miután a javaslatokat mindkét ház megvitatta, többnapos vita veszi kezdetét.

„Elfogytak a kormány magyarázatai az elhibázott gazdaságpolitikára” – a  többi közt így értékelte a múlt heti helyhatósági választások eredményét Ed Miliband, az ellenzéki Munkáspárt vezetője.

David Cameron miniszterelnök és liberális demokrata szövetségese, Nick Clegg szerdán Essex-ben tett közös látogatása során hangsúlyozták, hogy hűek kívánnak maradni 2010-ben tett ígéreteikhez. A két pártvezető közös fellépésének célja a koalíció melletti kiállás volt a ,últ heti választást követően. A miniszterelnök védelmébe vette az együttműködést, s mint mondta; „nem lesz megállás a kemény gazdasági döntésekben, a koalíció pedig szükséges feltétele Nagy-Britannia gazdasági problémáinak megoldásához.” Clegg ugyanakkor hozzátette, hogy a problémákat nem lehet egy „éjszaka alatt megoldani”.

A politikai csatározások közepette különösen nagy érdeklődés övezte II. Erzsébet szerdai trónbeszédét, amelynek célja a 2012-2013-as parlamenti ülésszak megnyitása volt. A királynő beszédét azzal kezdte, hogy a kormány prioritása a költségvetési hiány csökkentése és a gazdasági stabilitás visszaállítása, amellyel elsősorban a vállalkozások szabályozásával kapcsolatos törvényjavaslatra utalt. A javaslat célja a „megfelelő feltételek megteremtése a gazdaság fellendítésére”, a kereskedelmi szabályozások liberalizációján, valamint a munkajogi törvények reformján keresztül.

A javaslatok közül a legellentmondásosabb a Lordok házának reformtervezete volt, amely kisebb és többségében választott második kamara létrehozását veti fel. „ Hisszük, hogy a hatalmat a Westminster politikusai helyett a brit polgárokra kell ruházni, ennek megfelelően betartjuk ígéretünket, hiszen a törvényhozóknak hallgatniuk kell az emberek szavára” – közölte David Cameron a koalíciós partner Nick Clegg-el közösen kiadott közleményében.

A királynő által felvázolt jogalkotási program az előző évekhez képest igen karcsúra sikerült: mindössze 15 törvényjavaslatot és 4 törvénytervezetet tartalmaz, a beszéd pedig kevesebb, mint 15 percig tartott. Szakértők szerint ennek célja az volt, hogy az amúgy is nehéz helyzetben lévő kormány az összetett törvényjavaslatok helyett inkább a gazdaság helyzetére tudjon koncentrálni.  Sokat azonban attól tartanak, hogy a Lordok háza reformjának felvetése kockázatos lépés a koalíció részéről, hiszen a kezdeményezésnek nem csak az ellenzék, de a konzervatívok körében is több ellenzője akad.

A királynő beszédének főbb pontjai 

Gyermekekről és Családokról szóló törvényjavaslat: a szülőknek lehetőség nyílik a szülői szabadság megosztására, nagyobb segítség a speciális nevelési igényű gyerekeknek, valamint a vegyes házasságok könnyített örökbefogadása;

Bankreformról szóló törvényjavaslat: a bankok szétválasztása befektetési és lakossági ág szerint.

Igazságszolgáltatásról szóló törvényjavaslat: televízióban közvetített tárgyalások, drog hatása alatt történő vezetés külön bűncselekményként való besorolása, Országos Bűnügyi Hivatal felállítása.

„Élelmiszer törvénykönyvéről” szóló törvényjavaslat: független döntőbíróság a nagy élelmiszerláncok terjeszkedésének szabályozására, a termelők fokozottabb védelme.

Törvényjavaslat a választói regisztrációs és adminisztrációról: a visszaélések megelőzésére a szavazók egyéni regisztrációja. 

A család védelmével kapcsolatos javaslatokból kimaradt a rugalmas foglalkoztatás, illetve a két anya közti teljes munkaidős pozíció felosztásának lehetősége, de nem került be a beszédbe a nagykorúak szociális védelmének biztosítása, illetve az idősgondozó intézmények finanszírozásának jogi kerete sem.

Nem esett szó továbbá az egyneműek házasságának legalizálásáról, bár a brit miniszterelnöki hivatal szerint egyeztetések folynak a témáról. A rendőri és biztonsági szerveknek a személyes adatokhoz való könnyebb hozzáférése pedig csak tervezet formájában került kihirdetésre, így jelentős változtatásokra ad lehetőséget.

Az üzleti szféra képviselői elégedetlenek a javaslatokkal; véleményük szerint a koalíció nem veszi elég komolyan a gazdaság élénkítését. Az ellenzéki Munkáspárt a kormány terveit pedig következetlennek tartja, mondván, hogy számos korábbi prioritásuk nem jelent meg a közzétett javaslatokban, ellenben nagy hangsúlyt kapott a Lordok házának reformja, amelyet a miniszterek korábban nem neveztek meg prioritásként. „A beszédnek a választások eredménye által közvetített üzenetre kellett volna válaszolnia, de a kormány ezt egyszerűen nem érti meg” – hangsúlyozta Miliband.