Csődöt mondtak a görög tárgyalások

Semmi jóra nem számíthat a görög lakosság – frissen megválasztott országgyűlési képviselőik hátat fordítottak a nemzeti egységnek és új választásokra adták fejüket.

A görög politikusok kilenc napon át tartó egyeztetései, tárgyalásai, háttéralkui és minden kommunikációs fortélynak nevezhető próbálkozásai csődöt mondtak, nincs más hátra, mint új országgyűlési választásokat kiírni június közepére. A három legerősebb párt – az Új Demokrácia, a Szélsőbaloldali Koalíció (SYRIZA) és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) – nem tudott megegyezni a kormányalakításról, valamint Karolos Papoulias köztársasági elnöknek sem sikerült meggyőznie a pártokat. A görög alkotmány értelmében, ha az államfőnek sem sikerül józanészre térítenie a pártokat, nincs más választás, mint újra az urnák elé szólítani a görög állampolgárokat.

Mi fog történni június 17-én? 

Az első választást követő fragmentált politikai színpaletta marad, lehetséges, hogy 1-2 még éppen átlépi a 3 százalékos bejutási küszöbhatárt, ám ez kevésbé fog kihatni az eredményekre. A közvélemény-kutatások szerint a SYRIZA, valamint a megszorításokat ellenző pártok megerősödve kerülnek ki a második „körből” és nagy valószínűséggel kétpárti kormánykoalíció alakulhat. A legnagyobb eséllyel a SYRIZA és a Szabad Görögök alkothatnak kormányt, s ugyan a két párt ideológiája jelentősen eltér egymásétól az együttműködésre már Alexis Tsipras (SYRIZA) háromnapos kormányalakítási mandátuma során történtek lépések Tsipras és Pannos Kammenos pártja között. Kamennos többek között megvádolta Antonis Samaras (Új Demokrácia) pártelnököt, hogy kizárólag ő állt a nemzeti egység útjában, ugyanis a PASOK már beleegyezett abba, hogy felmondják a megszorításokat előíró memorandumot, ám az Új Demokrácia elnöke személyes becsvágyból elutasította ezt a megoldást.

„Mindennek vége” – nyilatkozta búskomoran Fotis Kouvelis, a Demokratikus Baloldal elnöke, midőn elhagyta a köztársasági elnök palotáját. A Demokratikus Baloldal volt az egyetlen párt, amely elmozdíthatta volna a holtpontról a folyamatokat, ám Kouvelis kizárólag egy nagykoalíciós, egységkormányban látta a pártját. Kouvelis többször nyilatkozta, hogy a SYRIZA nélkül nem alakulhat új kormány, viszont Alexis Tsipras egyszer sem mutatott hajlandóságot arra, hogy támogassa a görög válságért felelős PASOK-ot és Új Demokráciát.

Mi vár az országra?

Júniusig van pénze Görögországnak, ezt követően sötét napok várnak a balkáni állam lakosságára. Az Európai Unió ugyan fogcsikorgatva, de továbbította Athénnak a májusi részletet, de szinte biztosra vehet, hogy júniusban már elzárva lesznek a gazdaságmentő pénzcsapok. A görög pénzügyminisztérium május 15-én számos válságintézkedést rendelt el, amellyel a június utáni időszakban próbálják tompítani a pénzkiesést. Egy fő cél áll az ideiglenes kormány előtt – biztosítani kell a görög nyugdíjakat és béreket, ellenkező esetben Athén (és a görög lakosok) lehúzhatja a rolót. Az intézkedések között van például az állami beszállítók és alvállalkozók fizetéseinek a befagyasztása, valamint a minisztériumok és az állami intézmények kiadásainak minimális szintre történő csökkentése is. A külső hitelforrások elapadásának hatásához képest az 1,5 milliárd eurós megszorítások elenyészőnek tűnnek, ám Görögországnak nincs más választása. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (ECB) és az IMF, avagy ismertebb nevén a trojka addig nem hajlandó Athénba utazni, hogy tárgyaljon az újabb részletek elengedéséről, amíg fel nem áll az új kabinet.

Már szinte minden gazdasági szakértő a görögök kilépését vizionálja az eurózónából, ám az Európai Unió továbbra is ragaszkodik a hellén állam bennmaradásához. Az Eurócsoport leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker légből kapottnak minősítette a görög kilépésről szóló híreket, ám számos más gazdasági szakértő teljes bizonyossággal éppen az ellenkezőjét állította.