Kevesli a médiatörvény módosításait az Európa Tanács

Több mint 60 módosítási ajánlást fogalmaz meg az Európa Tanács a médiatörvény kapcsán. A strasbourgi szervezet a BruxInfo birtokába került terjedelmes elemzésben nemcsak a kormány által benyújtott módosításokról, hanem a teljes magyar médiaszabályozásról közölt véleményt, több helyütt továbbra is megfogalmazva, hogy a jogszabály nem felel meg az európai normáknak.

47 oldalas terjedelmes jogi elemzést készített a strasbourgi székhelyű Európa Tanács a magyar médiát szabályozó törvényekről. Minderre a magyar kormány kérte az emberi jogi szervezetet, miután a kormány februárban ígéretet tett az Európai Bizottság médiaügyi biztosának arra, hogy a korábban megfogalmazott aggályok alapján módosítani fogja a jogszabályokat, és erről az ET véleményét is kikéri.

A szakvéleményt már elfogadta az Európa Tanács, egyelőre azonban nem hozta nyilvánosságra. Információink szerint pénteken, de az sem kizárt, hogy csak jövő héten véglegesíti annak szövegét a testület, ettől független úgy tudjuk, az ET már elküldte az Európai Bizottságnak a dokumentumot, és több sajtóorgánum, így a BruxInfo birtokába is került egy példány.

A médiatörvény ügye már tavaly is nagy port vert fel Európában, az európai uniós jog alapján akkor átvilágított törvényt – Brüsszel kérésének megfelelően – módosította is az Országgyűlés. Ezt követően azonban maga az Európai Bizottság is kijelentette, hogy számos további problémája is van még a jogszabállyal, de azokat megfelelő uniós jogalap hiányában nem kérheti számon a kormányon.

Az Alkotmánybíróság azonban decemberben a törvény több rendelkezését is alkotmányellenesnek nyilvánította, azokat azonban nem szüntette meg, hanem arra szólította fel az Országgyűlést, hogy május végéig módosítsa az AB ítéletének megfelelően. Az év elejétől kezdve erre többször is emlékeztette Neelie Kroes EU-biztos a kabinetet, februárban, az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságának ülésén emlékezetes szóváltás is alakult ki Neelie Kroes és a közigazgatási és igazságügyi miniszter között. Navracsics Tibor az ülés után a BruxInfo kérdésére elmondta, a kérdéses törvénymódosítási javaslatokat – a biztos kérése szerint – el fogják küldeni Strasbourgnak véleményezésre.

Az EU-biztos viszont ezzel nem elégedett meg, és azt kérte, hogy Magyarország a módosítást követően a teljes médiarendszer átvilágítását kérje ismét az Európa Tanácstól. A 47 oldalas jogi elemzés már ez utóbbira bizonyíték. A dokumentumban a strasbourgi székhelyű szervezet több mint 60 (!) ajánlást fogalmaz meg a kormány számára, lefedve a magyar média szinte teljes spektrumát.

Az Európa Tanács számos ajánlást fogalmazott meg egyebek mellett az újságírók forrásainak védelme, egyes médiatermékek kötelező regisztrációja, a kötelező tartalomszolgáltatás, a pályáztatások, a médiahatóság által kivethető büntetések mértéke, a közszolgálatiság követelményei, és a közszolgálati média irányítóinak kiválasztása terén is. A testület részletkérdésekben is konkrét módosítási ajánlásokat fogalmaz meg a kabinet számára.

A legnagyobb problémát továbbra is a médiarendszert felügyelő intézményi struktúrában látja az ET. Szerinte nem megfelelő a Médiatanács összetétele, a tagok kiválasztásának módja, túl hosszúnak találja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének mandátumát, és annak jogkörét is. A szervezet a közszolgálati média vezetői és irányítói struktúrájának teljes átalakítását javasolja, kijelentve, hogy „amíg a Médiatanács nem független, addig a tőle függő és általa megválasztott testületek sem azok”.

Kiemelt problémaként látja az Európa Tanács az újságírók forrásainak felfedésére vonatkozó szabályokat. Bár az eredeti rendelkezéseket az újonnan elkészített módosítások már enyhítik, de a strasbourgi szervezet szerint ezek még mindig aggályosak. Az ET leszögezi, hogy a források kilétét csak akkor legyen szabad felfedni, ha az adott magán, vagy közérdek egyértelműen fontosabb, mint a titokban tartás érdeke. „Ilyen előzetes mérlegelés nélkül komoly veszély fenyegetné az oknyomozó újságírást” – jegyzi meg az Európa Tanács.

Bár a jelentés még nem nyilvános, a médiaügyi EU-biztos már üdvözölte is az Európa Tanács elemzését. Neelie Kroes szerint a strasbourgi vélemény egy külső „független megerősítése az Európai Bizottság korábbi aggodalmainak”. A politikus a közleményében azt írta, „azt várjuk a magyar kormánytól, hogy fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait, és ahogyan korábban megállapodtunk, hozza összhangba a magyar médiaszabályozást az európai értékekkel és normákkal”.

Egy brüsszeli tisztviselő szerint különösen nagy felháborodást váltott ki, hogy miután a magyar kormány elküldte a módosításait véleményezésre Strasbourgba, „fideszes parlamenti képviselők kedden titokban újabb módosításokat nyújtottak be a médiatörvényhez, amelyek máris visszalépést jelentenek”. Bizottsági szakértők azt mondták, hogy az újonnan benyújtott képviselői indítványok az igazságszolgáltatás jogkörét csorbítanák a médiahatóság döntéseivel szemben.