Afganisztán 2014 után: a chicagói NATO-csúcs eredményei

Május 20-án és 21-én, Chicagóban került megrendezésre a NATO soron következő csúcsszintű találkozója. A Smart Defence koncepció és a rakétavédelem tárgyalása mellett különös hangsúlyt kapott az afganisztáni rendezés. A téma átfogó tárgyalása és a transzatlanti egység demonstrálása érdekében a szövetség tagállami vezetői kibővített ülés keretében tárgyalták az átmenetet követő rendezés kérdéseit. A kétnapos tárgyalássorozat bővelkedett eredményekben: tisztázódott a brit különleges erők 2014 utáni jogállása, az afgán tisztképzés mikéntje és üteme, az esetleges és hirtelen francia kivonulás valamint az átmenet utáni finanszírozás és a különböző nemzeti felajánlások mértéke.

A május 20-án és 21-én NATO-csúcsértekezletre került sor Washingtonban. A csúcs napirendi pontjai között a NATO Smart Defence koncepciójának tárgyalása, a rakétavédelem, a védelmi képességek racionalizálása valamint az igények és képességek újragondolása szerepelt. Mindezen napirendi pontok közül egy különösen nagy hangsúlyt kapott: a 2014 utáni afganisztáni rendezés, amelynek tárgyalására a szövetség a hétfői napon kibővített ülés keretein belül kerített sort. Számos, ezidáig tisztázatlan kérdés és körülmény öltött végleges formát, és összességében az elmúlt hónapok bizonytalanságai után körvonalazódni látszik az afganisztáni kivonulást követő rendezés.

A csúcsértekezleten világossá vált, hogy az Egyesült Királyság különleges erőinek mintegy 200 fős állománya 2014 után is az országban marad egyfajta terrorelhárító egységként, kiegészülve egy 90 fős alakulattal, amelynek a feladata magas beosztású afgán tisztek kiképzése lesz. Az átmenet megvalósulását követően Afganisztánban maradó brit állomány szigorúan csak kiképzési és mentori feladatokat lét majd el, harcolni 2014 után már nem fognak. 

Az afgán tisztek és tisztjelöltek kiképzését illetően is sikerült megállapodni a kétnapos csúcsértekezleten. Ez alapján az Országos Afgán Tiszti Akadémia oktatói amerikai, kanadai és brit katonák lesznek, és az intézmény évente 1 300 afgán katonát lesz képes felavatni. 

A 2014-es évet követő finanszírozási és pénzügyi kérdések is előtérbe kerültek a NATO csúcstalálkozón. A bejelentések alapján Nagy-Britannia évi 110 millió dollárt ajánl fel Afganisztán megsegítésére, míg Németország 200 millió, Ausztrália pedig 100 millió dollárt. A hozzájárulások tárgyalásakor a magyar delegáció is előtérbe került: Magyarország évi 500 ezer dolláros összeget különít el Afganisztán számára.

A szövetség a chicagói csúcson az amerikai-pakisztáni viszony rendezését is remélte. Egy november 26-i amerikai támadás miatt – amelynek következtében 26 civil vesztette életét – Pakisztán lezárta az afgán-pakisztáni határ azon szakaszát, amelyen keresztül korábban az ISAF és NATO utánpótlások érkeztek, így kényszerítve a szövetségeseket alternatív és lényegesen nagyobb anyagai áldozatot követelő utánpótlási vonalak alkalmazására. Pakisztán épp ezért kapott meghívást a csúcsértekezletre, ám a találkozó előtt nem sokkal a pakisztáni delegáció visszamondta a tárgyalásokat.

Hamid Karzai afganisztáni elnök és Julia Gillard ausztrál miniszterelnök a csúcsértekezlet második napján stratégiai megállapodást írtak alá. A szerződés értelmében Ausztrália az elkövetkezendő három évben pénzügyi és kiképzési segítséget nyújt Afganisztánnak. A közép-ázsiai ország hasonló jellegű szerződést kötött az elmúlt hónapokban Indiával, Olaszországgal, Franciaországgal, az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal és Németországgal.

A kétnapos csúcsértekezlet afganisztáni kérdések tekintetében eredményesnek mondható: a szövetséges országok bár nem kerültek sokkal közelebb a kivonulási stratégia lefektetéséhez, mégis, a 2014 utáni feladatok az elmúlt hónapok bizonytalanságai után végre körvonalazódni látszanak.