Egyiptom: az IMF jelentheti a kiutat

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjének szerdai egyiptomi látogatása során Mohamed Murszí, egyiptomi elnök felkérte, hogy a szervezet hitellel segítse az ország gazdasági, illetve politikai szerkezetváltását. A másfél éve tartó tüntetések miatt a külföldi befektetők elhagyták az országot, így Egyiptom folyó fizetési mérleg gondokkal küzd, ami még súlyosabbá válhat a jövőben. A hitelt gazdasági reformokra, a külfölddel szemben felhalmozott deficit problémáira és a növekedés újraindítására használná fel a közel-keleti állam.

Korábban háromszor kapott segítséget Egyiptom a Nemzetközi Valutaalaptól, legutóbb 1998-ban egy készenléti hitelt. 2011-ben az IMF és a Világbank által felajánlott hitelkeretet visszautasította Kairó, miután Katartól és Szaúd-Arábiától költségvetési támogatás gyanánt több mint két milliárd dollárt kapott és ebben az évben is közel ekkora mértékű támogatásra számíthat. Ugyanakkor idén 3,2 milliárd kölcsönt igényelt volna, de az éppen feloszlatott parlament és az átmeneti kormányzás nem jutott egyetértésre az ügyben, így az meghiúsult.

A jelenlegi hitel összege a tervek szerint 4,8 milliárd dollár lesz, amit 39 hónap után kezd majd el törleszteni az ország öt éven keresztül, mindezt 1,1 százalékos kamattal. A gazdasági problémát a befektetők eltávolodásán és a turizmus megcsappanásán kívül az okozza, hogy Egyiptom tavaly a devizatartalékainak több mint a felét elköltötte annak érdekében, hogy az egyiptomi font így csak évi öt százalékkal gyengüljön. Közgazdászok szerint az észak-afrikai ország hozzávetőleg 14,4 milliárd dollár tartalékkal rendelkezik, amelynek csak a fele likvid eszköz. Ugyan a kormány jövőre körülbelül négy százalékos GDP növekedéssel és a költségvetési hiány csökkenésével számol, az elemzők a gazdaság kisebb méretű bővülésével kalkulálnak.