Győri: büntetésnek vennénk a források megnyirbálását

A magyar közvélemény egyértelmű büntetésnek tekintené az ország által felhasználható kohéziós források akár közel 30 százalékos megnyirbálását – jelentette ki a következő többéves keretköltségvetésről tartott hétfői miniszteri vitában Győri Enikő. A nettó befizetők és a kedvezményezettek álláspontja továbbra is fényévnyire egymástól a kiadások szükséges mértékét illetően.

A ciprusi elnökség által néhány napja közzétett új tárgyalási keret sem kezeli megnyugtatóan a felzárkóztatási források 2014 utáni drasztikus csökkenéséhez fűződő magyar aggodalmakat. „Egyedi problémánkat nem kezeli (a tárgyalási keret) megfelelően” – jelentette ki hétfőn Brüsszelben Győri Enikő. A külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára a hétfői nyilvános miniszteri vitán arra figyelmeztetett, hogy a magyar közvélemény egyértelmű büntetésként tekinthet a kohéziós források akár 30 százalékos csökkentésére a jelenlegi, 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest.

A külügyminisztérium államtitkára ismételten rámutatott arra, hogy a Bizottság továbbra is érvényes javaslata értelmében Magyarország lenne az egyetlen uniós tagállam, ahol az egy főre jutó GDP 2014 és 2020 között is végig az uniós átlag 75 százaléka alatt marad, felzárkóztatási támogatásai mégis akár majdnem 30 százalékkal is visszaeshetnek a jelenlegi időszakhoz képest. Megismételte, hogy ez nem csak politikailag elfogadhatatlan, de az uniós szerződéssel és az Európai Tanács döntéseivel is ellentétes.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország az államháztartási hiány és az államadósság lefaragásával elvégezte házi feladatát az elmúlt években. „A többéves pénzügyi keret nem büntetheti azokat a tagállamokat, amelyek áldozatokat hoztak. A magyar közvélemény ezt egyértelmű büntetésként élné meg” – hangsúlyozta.

Az elnökség által aktualizált és a múlt héten közzétett tárgyalási keret továbbra sem tartalmaz számokat sem a keretköltségvetés főösszegéről, sem pedig az egyes költségvetési fejezetekről. Ennek híján a hétfői vita a korábbiakhoz hasonlóan a már jól ismert nemzeti álláspontok megismétlésére korlátozódott.

A nettó befizető országokat tömörítő csoport nevében felszólaló finn Európa-ügyi miniszter egyetértett a tárgyalási keretnek azzal a megállapításával, miszerint a megállapodás érdekében elkerülhetetlennek látszik az Európai Bizottság által javasolt kiadási szint (főösszeg) csökkentése. Később ezt a csoportosulás több tagja is megismételte, Hollandia képviselője a hét éves időszakra kivetítve a kifizetések szintjén 100 milliárd eurós, a pénzügyi kötelezettségvállalások szintjén pedig 150 milliárd eurós lefaragást tartott szükségesnek. Brit kollégája szerint még a Bizottság által javasolt költségek ilyen mértékű lefaragása révén is csupán a költségvetés reálértéken történő befagyasztásáról lehet beszélni, amit nagyvonalú ajánlatnak nevezett.

A finn Alexander Stubb a nettó befizetők vélemény ét tolmácsolva annak a koncepciónak a további finomítását szorgalmazta, amely a kiadások növelése helyett a források jobb és hatékonyabb elköltésére esküszik. A nettó befizetők azt is kifogásolták, hogy a ciprusi dokumentum részleteiben nem támasztja alá azt az állítást, miszerint elkerülhetetlen a Bizottság által javasolt összeg megkurtítása. Példaként hozták fel azt, hogy eltűnt a szövegből az a rendelkezés, ami azt garantálná, hogy a tagállamok kohéziós támogatásai ne mehessenek túl egy bizonyos szinten az előző hétéves periódushoz képest (az úgynevezett fordított biztonsági háló). Végül az EU tehetősebb országai az adminisztratív költségek további lefaragását is sürgetik, akár az uniós tisztviselők bércsökkentésének árán is.

A 15 országot, köztük hazánkat tömörítő „kohézió barátai” nevű csoport közös álláspontját a szlovák küldöttség vezetője ismertette. Közölte, hogy különösen a bizottsági javaslat júliusi kiigazítása után az országcsoport (amelynek a régi tagállamok mellett Spanyolország, Portugália és Görögország is a tagja) nem lát lehetőséget a kiadások főösszegének további csökkentésére. A 15 ország azt is szorgalmazza, hogy a nettó befizetők által forszírozott „minőségibb kiadás” elvét ne csak szelektíven a kohéziós politikára, hanem a teljes költségvetésre alkalmazzák.

A két tábor között már nagyobb az átjárás, amikor például a közös agrárpolitika első pillérének a kiadásai kerülnek szóba. Franciaország és Németország egyaránt amellett tört lándzsát hétfőn, hogy a közvetlen kifizetések és általában a KAP büdzséjének további csökkentéséről szó sem lehet, ellentétben azzal, ahogy azt a ciprusi tárgyalási keret sugallja. Diplomaták szerint vélhetően összehangolt német-francia álláspontról van szó.

A brit költségvetési visszatérítésbe viszont többen is belekötöttek, példának okáért a németek. A brit EU-ügyi államtitkár azzal replikázott, hogy miután a nevezetes „rebate” a KAP kiadásaival, illetve a kohéziós politikai kiadások jelentős (szegényebb új tagállamok kiadásait nem érintő) részével együtt mozog, ezért a brit visszatérítés megnyirbálásához elég ezen a két területen lefaragni a költségeket. Vagyis London ezzel visszadobta a labdát a francia térfélre.

A többéves keretköltségvetésről folyó vitában, legalábbis politikai szinten most néhány hét szünet következik, az EU vezetői ugyanis nem szeretnék, ha a pénzügyi vita bármilyen módon is árnyékot vetne az október 18-19-i csúcs fő témájára, az euróövezeti válságkezelésre. A ciprusi elnökség október végére készíti el a tárgyalási keret legfrissebb verzióját a számokkal, amiről november 5-től immár az Európai Tanács elnökének vezetésével kétoldalú tárgyalások kezdődnek. Ezt követően egy újabb módosításra is sor kerülhet, mielőtt a november 22-23-án esedékes rendkívüli EU-csúcson a tagországok állam- és kormányfői megpróbálnak egyezségre jutni a kérdésben.