Hónapokon belül érkezik a negyedik vasúti csomag

A belföldi vasúti személyszállítási piac megnyitását, a vasúti pályaüzemeltetők és a szolgáltatók teljes tulajdonosi szétválasztását, az engedélyezési rendszer európai szintű koordinációját és az Európai Vasúti Ügynökség megerősítését célozza majd a negyedik vasúti jogszabálycsomag, amelyet a következő hónapokban mutat majd be az Európai Bizottság. A testület által szervezett konferencián civil és üzleti felszólalók is a verseny megteremtése mellett érveltek.

A hónapokon belül érkező negyedik vasúti jogszabálycsomagnak kívánt megágyazni az Európai Bizottság a hétfőn rendezett nagyszabású konferenciával, amelyen a felszólalók, legyen szó vasúti cégek vezetőiről, miniszterekről, vagy európai parlamenti képviselőkről, kivétel nélkül a nagyobb verseny megteremtése mellett érveltek Európában.

Az Európai Bizottság szerint szükség van a minél nagyobb versenyre, ez vezet ugyanis magasabb szintű szolgáltatásokhoz. Mindezzel nemcsak az állampolgári igények kielégítése a testület célja, hanem az is, hogy Európa megfelelhessen a korábban sokszor kitűzött céljának: növelni a vasút szerepét az európai közlekedési mixben.

A közlekedéspolitikáért felelős EU-biztos nem árult el részleteket a készülő jogszabályi csomagból, de utalt arra, hogy mire számíthatnak az érintettek hónapokon belül. Megerősítette, hogy a belföldi személyszállítási piac megnyitása az elsődleges cél, de emellett nagy hangsúlyt kíván Brüsszel fektetni arra, hogy mindez ne csak egy jogszabályi könnyítés legyen, hanem az új szisztéma működőképes is legyen. Mint ahogyan már korábban sokszor, most is ecsetelte, hogy mi a baj az európai vasúti piaccal.

Siim Kallas szerint a vasút az elmúlt évtizedben nem volt képes annyit profitálni a közúti közlekedés visszaeséséből, mint a légiközlekedés, ezért szükséges jogszabályilag segíteni a folyamatot. Elmondta, nagyban nehezíti a helyzetet, hogy „a vasúti piac széttöredezett, tagállami-központú, különböző szabályokkal, szabványokkal, és történelmileg alakult úgy, hogy nagy, monopolhelyzetben lévő állami tulajdonú vállalatok uralják a piacot”. Hozzátette, ezeket a nagy állami cégeket pedig szemlátomást a mai napig igyekeznek megóvni a tagállamok.

Az uniós biztos szerint valódi verseny híján a szolgáltatások színvonala sem megfelelő, ezen pedig csak új piaci szereplők vonzásával lehet javítani. Ezt a folyamatot gyorsítaná a piaci liberalizáció.

A jelenlegi uniós jogszabályok is előírják a vasúti pályák üzemeltetőinek és a vasúti szolgáltatóknak a tulajdonosi szétválasztását (unbundling). Az ezzel kapcsolatos jelenlegi előírások „nem működnek túl jól, ezért semleges és független modellekre van szükségünk”. Az egyelőre nem világos, hogy a Bizottság hogyan kényszerítené ki a teljes szétválasztást, de mint az EU-biztos jelezte, a negyedik csomagban pontot tenne Brüsszel az ezzel kapcsolatos folyamatos uniós-tagállami huzavonára.

Mint Siim Kallas jelezte, ha ugyanaz a cég üzemelteti a pályahálózatot, mint amelyik szolgáltat, felmerülhet (és az EU-biztos szerint számos példa bizonyítja is), hogy az üzemeltető megnehezíti az új szolgáltatók piacra lépését. Visszatérő panasz a cégek részéről, hogy a pályaüzemeltetők irreálisan magas árat kérnének az új piaci szereplőtől azért, hogy az használhassa az adott tagország infrastruktúráját. A gazdálkodás ráadásul nem átlátható, így nincsenek arról információk, hogy az üzemeltetők diszkriminatívan járnak-e el egyes szolgáltatókkal szemben.