Időt ad az EU

Egyelőre nem állítja vissza az EU a vízumkötelezettséget a nyugat-balkáni országokkal szemben, az uniós tagállamok belügyminiszterei viszont csütörtökön a Bizottság javaslata alapján komoly és azonnali erőfeszítéseket kértek Szerbiától, Macedóniától, Montenegrótól, Albániától és Bosznia-Hercegovinától az onnan érkező menekültáradat csökkentése érdekében. A tárcavezetők továbbra sem döntöttek Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról.

Több alapvetően fontos uniós belügyi kérdést is napirendre vettek csütörtökön az uniós tagállamok belügyminiszterei a luxemburgi ülésükön, döntés azonban egyikben sem született, sőt, ezekben az ügyekben előrelépésről is csak mérsékelten szóltak az EU intézmények vezetői.

Az Európai Unió egyelőre nem döntött arról, hogy visszaállítja a vízumkötelezettséget a nyugat-balkáni országokkal szemben. Mindennek megfontolását hat tagország vetette fel: a német, a belga, a holland, a luxemburgi, a svéd és a francia belügyminiszter a közelmúltban levélben kérte a ciprusi elnökségtől, hogy az októberi tanácsülésen vitassák meg ennek lehetőségét. Bár a korábbi nyilatkozatok szerint ilyen irányú döntés nem is volt várható a csütörtöki ülésen, a tagországok ugyanakkor most időt adtak a Nyugat-Balkánnak, és komoly jelzést akartak küldeni nekik azzal összefüggésben, hogy a vízumkötelezettség visszaállítása a jövőben megtörténhet.

A hat tagállam szerint elviselhetetlen méreteket ölt a nyugat-balkáni országokból érkező menekültáradat, ami szerintük úgy lehetne csökkenteni, ha a közösség visszaállítaná a beutazási engedélykötelezettséget a szerb, a macedón, a montenegrói, az albán és a bosnyák állampolgárokkal szemben. A miniszterek zárt ülésen vitatkoztak a problémáról, ami után a ciprusi belügyminiszter nem kívánt részletekbe menni annak kimeneteléről. Döntés egyelőre nincs, a nyilatkozatok szerint pedig a Tanács alapvetően az Európai Bizottság által a témában augusztusban készített jelentést vitatta meg.

A belügyi uniós biztos megerősítette, hogy a probléma valóban azonnal kezelendő. Kifejtette, hogy idén 75 százalékkal több menekültkérelmet nyújtottak be nyugat-balkáni országokból érkező állampolgárok valamely uniós tagállam hatóságaihoz. Úgy tudjuk, tízezres nagyságrendben érkeznek kérelmek, amelyek túlnyomó részét el is utasítják a tagországok. Az EUObserver szerint Németországba, Svédországba és Belgiumba érkezik a menekültek nagyrésze, de Luxemburgban is sokan keresnek menedéket.

Cecilia Malmström elmondta, a Bizottság nem támogatja a vízumkényszer bevezetését, ettől függetlenül megérti a tagállami aggályokat, “itt az ideje, hogy a nyugat-balkáni országok kezeljék a menekültkérdést”. Az uniós biztos kifejtette, a Bizottság a jelentésében felszólítja az érintett államokat, hogy fokozzák az együttműködést és az információmegosztást a tagországok között; vegyék fel a küzdelmet az illegális bevándorlás és az ezzel kapcsolatos legújabb trendek ellen; erősítsék a határellenőrzést az esetben is, amikor az állampolgárok elhagyják az országot.

Az ülésen állítólag többen is megjegyezték, hogy a menedékkérők jelentős része a kisebbségi társadalomból érkezik, döntően roma.

A ciprusi belügyminiszter utalt arra, hogy azonnali radikális döntésre egyelőre nincs kilátás, a Tanács viszont szeretné mielőbb felgyorsítani a jogszabályi vitát arról a közelmúltban benyújtott rendeletmódosítási javaslatról, amely egy védzáradék beépítésével lehetővé tenné az uniós tagállamok számára, hogy “kivételes körülmények esetén, szabályozott módon” visszaállítsák a vízumkötelezettséget nemcsak a nyugat-balkáni, hanem bármely olyan ország állampolgárával szemben, amelyek egyébként engedély nélkül beutazhatnak az Európai Unióba.

Eleni Mavrou elmondta, “nem tudjuk elfogadni az európai menekültügyi rendszer megsértését, a nyugat-balkáni országoknak meg kell hozniuk a szükséges döntéseket azért, hogy ne éljenek vissza a vívmányukkal”.

Cecilia Malmström emellett folyamatos jelentést is kért az érintett nyugat-balkáni országoktól arról, hogy milyen intézkedéseket tettek a menedékkérők számának visszaszorítására. Novemberben Tiranában találkoznak a Balkán országainak belügyminiszterei, az EU-biztos pedig az ígérete szerint itt is a tudtukra adja majd az uniós aggályokat.

Schengen-bővítés

Az Európai Tanács korábbi előírásának ellentmondva ismét nem döntöttek az uniós belügyminiszterek Románia és Bulgária schengeni felvételéről. A két ország tavaly tavasz óta megfelel a határellenőrzés nélküli övezeti tagság szerződésben előírt feltételeinek, a tagállamok ugyanakkor a mai napig nem tudták meghozni az egyhangú támogatást igénylő döntésüket a zóna bővítéséről.

A BruxInfo úgy tudja, hogy a csütörtöki tanácsülésen már nemcsak a döntést korábban sokáig egyedül blokkoló Hollandia, hanem “egyéb más országok” sem voltak hajlandók támogatni Bukarest és Szófia csatlakozását. A valódi okokról hivatalosan senki nem beszél. Hollandia rendszeresen azzal indokolja a negatív álláspontját, hogy a véleménye, valamint a Bizottság értékelése szerint is komoly hiányosságok láthatók még a román és a bolgár igazságügyi rendszerben. A testület viszont rendszerint hozzáteszi, hogy mindez viszont nem feltétele a schengeni tagságnak.

Informálisan azonban rendre felvetődik az, hogy a két ország schengeni csatlakozásával megnyílna a szárazföldi összeköttetés Görögország és az EU többi országa között, Görögországba pedig az arab tavasz 2011 januári kirobbanása óta tízezrével érkeznek az illegális bevándorlók főként a gyengén őrzött görög-török határon. Nyár óta újabb hivatkozási alap a közelmúltbéli romániai politikai események is.

A ciprusi belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács márciusban arra utasította a tagállami minisztereket, hogy szeptemberig hozzanak döntést a schengeni bővítésről.