Magyarország is lehúzza az uniós átlagot

Csökkenő piaci nyomás, de mérséklődő GDP; növekvő munkanélküliség, de egyre beérő reformok; fokozatosan javuló költségvetési egyenlegek, de növekvő államadósság – ilyen, és ezekhez hasonló tényezők tarkítják az Európai Unió idei és jövő évét, amik alapján az Európai Bizottság vegyes képet festett a szerdán bemutatott őszi gazdasági előrejelzésében az Európai Unió gazdaságáról.

Túl optimistának bizonyult az Európai Bizottság májusban bemutatott tavaszi gazdasági előrejelzése, amely már az idei év második felére fellendülést prognosztizált az EU gazdaságában. A szerdán bemutatott őszi gazdasági előrejelzés, inkább a 2011 novemberi prognózist látszik megerősíteni, amely szerint csak 2013-ban indulhat meg az érdemi gazdasági fellendülés a közösségben.

A terjedelmes dokumentum nem is rejti véka alá, hogy váratlanul érte a döntéshozókat is idén tavasszal az, hogy relatíve hirtelen negatívba fordult több gazdasági mutató is, és bár a hirtelen visszaesésből (amely főként a középtávú bizonytalanságokból fakadó fogyasztáscsökkenésből, a tagállamok közötti különbségek növekedéséből, az várt exportnövekedés elmaradásából és a munkanélküliség emelkedéséből következett) ugyan megindult a kilábalás, de mindent összevetve a korábban vártnál rosszabb teljesítményt produkálhat idán az Európai Unió gazdasága.

Az őszi előrejelzésben uniós szinten 0,3, az euróövezetben pedig 0,4 százalékos gazdasági visszaesést vár az idei évre az Európai Bizottság. Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa szerint a növekedés 2013 első felében indulhat meg, az év végére pedig már 0,4%-os növekedés valószínű a 27 tagországban, az eurózónában pedig 0,1%-os lehet a GDP-bővülés.

Az idei negatív átlagot elsősorban Görögország (-6%), Portugália (-3%) és Olaszország, Szlovénia, valamint Ciprus (mind -2,3%) gazdasági teljesítménye eredményezte, de lefelé húzza az átlagot Spanyolország (-1,4%), Csehország (-1,3%) és Magyarország (-1,2%) is. A lista élén állnak a balti országok (Lettország 4,3%, Litvánia 2,9%, Észtország 2,5%), valamint Szlovákia (2,6%) és Lengyelország (2,4%).

Olli Rehn az előrejelzés bemutatóján külön kiemelte a balti államokat, amelyek „jelentős gazdasági és állampolgári áldozatok árán most a leggyorsabban növekvőkké váltak”. Lettország kapcsán elmondta, a lett példa jól illusztrálja a hathatós, kemény intézkedések gyors végrehajtásának eredményeit.

Mellettük azonban minden összevetve pozitívnak ítélte a tagállami erőfeszítéseket, amelyek a gazdaság szerkezeti átalakításaira irányultak. A gazdasági prognózis szerint már lassan learathatók a strukturális reformok első gyümölcsei, példaként említette Olaszországot és Spanyolországot, amely kemény és fájdalmas intézkedéseket hajtott végre, de már a gazdasági mutatókban is látszanak ezek pozitív hatásai. Ezek között nem titkoltan az államkötvény-hozamok csökkenésére utalt, amely viszont, mint az előrejelzés is rámutatott, csak részben a tagországi erőfeszítések eredménye.

A jelentős pénzpiaci nyomás csökkenése elsősorban az uniós szintű intézkedésekből fakad: a bankunió, az eurózóna közép- és hosszútávú reformja, de mindenekelőtt az Európai Központi Bank szigorú feltételek mellett bevezetett korlátlan kötvényvásárlási programja tudta érdemben is mérsékelni a magas állampapír-hozamok miatti költségvetési szorítást egyes tagállamokban.

Az Európai Bizottság szerint, ha az EU és a tagállamok végrehajtják a kialkudott intézkedéseket, akkor megindulhat a bizalom fokozatos helyreállítása.

Az előrejelzés kiemeli, hogy az egyre ijesztőbb méreteket öltő munkanélküliség várhatóan jövőre sem fog csökkenni. Az EU 27 tagországának átlagában idén 10,5, jövőre 10,9, 2014-ben pedig 10,7 százalékos lehet az állástalanok aránya. Az eurózónában még ennél is rosszabb a helyzet: a 17 ország átlagában 11,3, 11,8 és 11,7 százalékos munkanélküliség várható idén, jövőre és 2014-ben.

Pozitívnak nevezte az EU-biztos, hogy a költségvetési fegyelem a romló gazdasági körülmények ellen sem csökkent a legtöbb tagországban. Uniós átlagban 3,5 százalékos lesz idén a tagállami államháztartások hiánya, ennél valamivel alacsonyabb, 3,25% pedig az eurózónában. Pedig szélsőértékekből itt sincs hiány: Írországban 8,4%, Spanyolországban 8%, Görögországban pedig 6,8 százalékos lehet az idei deficit.

Idén és jövőre a várakozások szerint senki nem zár pozitív egyenleggel, de 2014-ben már az észt és a svéd költségvetés is többletet termelhet, míg Németország idéntől kezdve lényegében hosszútávon is megteremtette az államháztartási egyensúlyt.