Feloszlatta a parlamentet a japán kormányfő

Feloszlatta a parlament alsóházát és december 16-ra előre hozott választásokat írt ki Noda Josihiko japán kormányfő pénteken, miután az ellenzék teljesítette a feltételeit és megszavazott két kulcsfontosságú törvényt.

Noda szerdán közölte: feloszlatja a házat, ha a törvényhozás a héten elfogadja azt a jogszabályt, amely felhatalmazza a kormányt a költségvetési hiányt fedező államkötvények kibocsátására, valamint módosítja a legfelsőbb bíróság által alkotmányellenesnek talált választási törvény.

A képviselőház pénteki ülésnapján mindkét törvényt elfogadták, ám a választási reform nem fog hatályba lépni az előre hozott választásokig. Sajtóértesülések szerint emiatt a legfelsőbb bíróság érvénytelenítheti a voksolás eredményét.

Noda hirtelen bejelentése nagy felzúduláshoz vezetett a népszerűtlen kormánypárton, a Japán Demokrata Párton (DPJ) belül, amelyet szerda óta kilenc képviselője hagyta ott a lépés miatt. Felmérések szerint a választásokon az ellenzéki Liberális Demokrata Párt (LDP) fog nyerni, de valószínűleg nem szerez abszolút többséget a 480 fős alsóházban.

A bejelentést követő első elemzői helyzetértékelések szerint amennyiben az LDP korábbi koalíciós partnerével, az Új Komeitóval együtt sem fog többséget szerezni a képviselőházban, úgy egy DPJ-LDP nagykoalíció is elképzelhető. Ugyanakkor mások szerint a konzervatív LDP – amely korábban több mint fél évszázadon át volt hatalmon – az újonnan alakult, de a voksoláson jó eséllyel induló parlamenten kívüli pártokkal készül majd szövetségre lépni. Sajtóértesülések szerint két nemrég alakult politikai formáció, Hasimo Tóru oszakai polgármester Japán Restaurációs Pártja és az Isihara Sintaró volt tokiói kormányzó által életre hívott Nap Pártja egyesülni készül a választásokra, hogy közösen alkossanak „harmadik erőt” a két nagy párttal szemben.

Felmérések szerint a Japán Restaurációs Párt alig néhány héttel bejegyzése után a szigetország második legnépszerűbb politikai erejévé vált. Korábban a karizmatikus, de nacionalista nézeteiről ismert Isihara és Hasimoto is elutasította az LDP-vel való együttműködést.

Megfigyelők arra is figyelmeztettek, hogy még ha az LDP-nek sikerül is koalíciót alakítania az alsóházban, a több kisebb frakció között megosztott felsőház egységbe kovácsolása valószínűtlennek tűnik a DPJ-vel való megállapodás nélkül. Emiatt vélhetően a jövő júliusi felsőházi választásokig megosztott marad a törvényhozás két kamarája.

A miniszterelnök augusztusban volt kénytelen megígérni az alsóház feloszlatását, hogy megnyerje a felsőházban 2010 óta többségben lévő ellenzék támogatását a forgalmi adó emeléséhez. Elemzők szerint szerdán azért döntött az előre hozott választások kiírásáról, hogy megerősítse pozícióját belharcok által sújtott pártján belül, és saját kezében tartsa a kezdeményezést. A lépésben az is szerepet játszhatott, hogy Noda a voksolás mihamarabbi kiírásával meg akarta gátolni, hogy az újonnan alakult kis pártok tovább erősödjenek.

Egyes hangok szerint az alsóház feloszlatásával a DPJ „politikai harakirit hajtott végre”, ugyanakkor a lépés elkerülhetetlen volt a szétforgácsolódó kormánypárt részéről, amelynek 120 fős képviselőházi többsége e hétre hat főre olvadt a sorozatos pártbéli harcok okozta kiválások miatt.

Míg a párt 2009-es, az LDP 1955 óta tartó egyeduralmát megtörő választási győzelmét sokan történelmi sikerként értékelték, három éves kormányzása alatt a balközép DPJ botrányt-botrányra halmozott, a kampány során beígért reformok pedig sorra elmaradtak. A győzelmekor stabilitást és új vezetési stílust ígérő párt három év alatt kétszer váltott miniszterelnököt, s belső harcai egyre nagyobb hasonlóságot mutattak a korábban szervezeti ügyei és belviszályai sokat bírált LDP-vel.

A DPJ népszerűségének rohamos eséséhez a rossz gazdasági helyzet és a párt adóemelései is hozzájárultak. A héten nyilvánosságra hozott adatok szerint a japán GDP csökkent a harmadik negyedévben, és előrejelzések szerint a negyedik negyedévet is mínuszban zárja majd.

Abe Sindzó, az LDP elnöke és miniszterelnök-jelöltje csütörtökön közölte: pártja kormányra jutása esetén erőteljesebb monetáris lazításra és szükség esetén negatív alapkamat bevezetésére fogja sarkallni a jegybankot, továbbá az exportiparnak okozott potenciális károk miatt elzárkózik az atomenergia feladásától. Abe – aki 2006-2007-ben egy évig már betöltötte a kormányfői posztot – emellett a védelmi költségvetés növelését is kilátásba helyezte Kína növekvő katonai ereje ellensúlyozásának érdekében.

Abe ismételt hatalomra jutása vélhetően megnehezítené a Japánban Szenkaku, Kínában Tiaojü néven ismert szigetek körüli vita rendezését, amely a közelmúltban jelentősen rontotta a két ország kereskedelmi-gazdasági kapcsolatait is.

Közgazdászok pedig arra emlékeztettek az LDP-vezér ígéretei kapcsán, hogy a szigetország már közel két évtizede sikertelenül próbál monetáris lépésekkel felülkerekedni gazdasági gondjain. Elemzők szerint a japán gazdaságon csak mély strukturális reformok segítenének, ilyeneket azonban nem tartalmaz az LDP pénteken kiadott előzetes gazdasági programja.

A december 16-ai voksoláson 300 képviselői hely sorsáról egyéni választókerületekben döntenek a szavazók, további 180 mandátumot pedig a pártlistákra érkezett szavazatok alapján osztanak ki. A szigetország következő miniszterelnöke a hatodik kormányfő lesz Koidzumi Dzsunicsiró 2006-os lemondása óta.