Vállalkozói iránytű: üzleti lehetőségek Latin-Amerikában

A Kitekintő idén már többször is írt a magyar-latin-amerikai politikai és gazdasági kapcsolatok megélénküléséről. Mindkét fél érdeke, hogy vállalkozóik – a kkv-k szintjén is – hasonló módon közeledjenek egymáshoz. Ennek jegyében magyar küldöttség utazott Brazíliába a múlt héten, hogy megtartsák az első gazdasági vegyes bizottsági ülést. De nem csak Brazília az egyetlen lehetséges partner, s ezt egy októberi fórum is bizonyítja.

A 2012. november 12-16 között megrendezett első Magyar-Brazil Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottsági ülésen a mezőgazdasági együttműködésen volt a hangsúly. Az MTI értesülései szerint a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a brazil Mezőgazdasági, Állattenyésztési és Élelmezésügyi Minisztérium a mezőgazdasági és élelmiszeripar területén megvalósuló együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot fogadott el. Az együttműködés ennek értelmében kiterjed: az ökológiai gazdálkodás, biodiverzitás, génmegőrzés, szőlészet és borászat, erdészet, élelmiszer-biztonság, akvakultúra, valamint az oktatás területére.

Az üzleti kapcsolatok fejlesztésére is több lehetőség kínálkozik – tudhattuk meg az október elején rendezett Latin-Amerika Fórumon (LAF). Sergio Eduardo Moreira Lima brazil nagykövet előadásában ismertette, hogy miért érdemes befektetni országában.

Brazília

A bruttó hazai termék (GDP) tekintetében Brazília a világ hatodik legnagyobb gazdasága, Latin-Amerika legnagyobb országa, és legnagyobb demokráciája, stabil politikai rendszere van, s konfliktusmentes kapcsolatot ápol a szomszédos országokkal – sorolta országa pozitív tulajdonságait Moreira Lima nagykövet úr. A latin-amerikai óriás összterülete az Európai Unió, Szerbia, Belorusszia és Ukrajna együttes területének felel meg. 

Az országban az elmúlt évtizedben társadalmi átalakulás következett be, a középréteg megnőtt, mára már a társadalom 55 százalékát jelenti. Az elmúlt évtized politikájának köszönhetően 40 millióan emelkedtek fel a mélyszegénységből és a munkanélküliség is rohamosan csökken. 

A brazil gazdaság változáson megy keresztül, a harmadik olyan ország, ahova a legtöbb befektetés irányul. A kormány egyik célja, hogy minden településében működjenek bankfiókok, emellett jelentős infrastrukturális beruházásokat visz véghez. A válság ellenére az ország GDP-je 2011-ben 4,2 százalékos növekedést produkált, ami optimizmusra ad okot.

Az üzleti lehetőségeknek kedvez a stabil GDP növekedés, a társadalmi változás, a középosztály növekedése, az ipari beruházások és a növekedő versenyképesség. A befektetési lehetőségeket a szélesedő infrastruktúra, a gazdag ásványkincs raktárok, az olajmezők, a megművelhető területek kiterjesztése és a nagy sportesemények, mint a FIFA labdarúgó világbajnokság, valamint az olimpiai játékok jelentik. 

Moreira Lima elmondta, hogy országának jók a jövőbeli kilátásai és 2020-ra Brazília várhatóan a világ ötödik legnagyobb piacává lép elő.

Brazília magyar szemmel

Csontos Csaba, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Latin-Amerika Szakmai Osztályának elnöke „Brazília –sikertörténet a gazdasági „játszótéren”” című előadásában pedig Brazília magyar vállalkozók számára kínált lehetőségeiről beszélt.

A piacot tekintve, Brazília ismert a magas adóterhek kivetéséről, számos adófajta van, aminek köszönhetően a belső piac jól védett, a helyi termelés előnyben van. Minden nagy gyártónak megvannak a helyi üzemei, ami adókedvezményeket jelent. A nagy és bővülő piac fogékony a jó termékekre és szolgáltatásokra.

Az állam erős jelenléte, vagyis a magyar politikusok gyakori látogatása is kedvezően hat a kapcsolatok kialakulására. Lehetséges nemzeti projektek, mint a lakásépítkezési terv, vagy a nagy infrastrukturális beruházások tovább növelik a magyar cégek lehetőségét, hogy megjelenjenek a brazil piacon. Ehhez szükség van a menedzsment fejlesztésére, továbbképzésekre, szükség van.

A Hell Energy brazil piacon való megjelenése jó példa lehet a magyar cégek számára, amelyeknek új területeken is megéri próbálkozni, ilyen például a megújuló energia.

Csontos Csaba néhány technikai tanácsot is adott az érdeklődőknek, amelyek fontosak lehetnek egy cég számára, ha Brazíliában akar befektetni. Brazíliának szövetségi rendszere van, ezért tanácsos az üzletet először állami szinten kezdeni. Săo Paulo számít az ország gazdasági és pénzügyi fővárosának, Rio de Janeiro pedig az olaj- és energiaszektor központja, Rio de Janeiro államban az autóipar is meghatározó. Parana állam fővárosa, Curitibá szintén az autóipar egyik központja, valamint az IT szektor is domináns. Rio Grande do Sul székhelye Porto Alegre az élelmiszer iparáról, az IT szektorról és a petrolkémia iparról híres. A Minas Geraisban található Belo Horizontéban a bányászat, a kohászat és az IT-szektor erős.

Csontos Csaba még azt is kiemelte, hogy egy vállalkozás megkezdéséhez fontos a kapcsolatteremtés egy helyi partnerrel, a portugál nyelv ismerete, portugál nyelvű menedzser, akinek helyi kapcsolatai és tapasztalata van. Elengedhetetlen továbbá a hálózatépítés, valamint sokat segíthet a két ország nagykövetségeinek támogatása.

Lapozzon, és tudja meg, milyen lehetőségek várnak ránk Mexikóban!

Mexikó

A Mexikó által kínált kereskedelmi lehetőségekről először Erwin Feldhaus, a Mexikói Kormány külgazdasági stratégiáért felelős szervezetének, a ProMéxico közép és kelet-európai kirendeltségének vezetője tartott előadást. Mexikó a világgazdaságban tapasztalt lassulás ellenére nincs olyan rossz helyzetben, mint egyes fejlett országok: a kormányzat által tervezett reformok az üzleti környezet javítására törekednek a makroökonómiai stabilitása megőrzése, és az állami pénzügyek felelősségteljes kezelése mellett.

Az Egyesült Államok által importált mexikói termékek 12 százalékkal nőttek. Mexikó exportjának 18 százalékát teszik ki a csúcstechnológiás termékek. Feldhaus elmondta, hogy a mexikói gazdasági növekedéshez fontos a regionális integráció, Mexikónak tizenkét szabadkereskedelmi megállapodása van, amelyeken keresztül összesen negyvennégy országgal áll kereskedelmi kapcsolatban. A legfontosabb ezek közül az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA).

Az ország bankszektora az egyik legerősebb Latin-Amerikában, a költségvetési deficitet sikerült 3 százalék alatt tartani, a teljes államadósság pedig kevesebb, mint 40 százalék, ezzel Mexikó megfelelne a maastrichti feltételeknek. Bár a jövedelmi szintek hasonlóak a fejlődő országokéihoz, a fogyasztási szint magasabb és pozitívum, hogy a mexikói társadalom fiatal. Mexikónak földrajzi előnye van, amit az Egyesült Államokkal való határ jelent, az Atlanti- és a Csendes-óceáni partvidék, valamint Dél-Amerika országaival is gyorsabban kapcsolatba tud lépni.

Az említett szabadkereskedelmi megállapodások révén könnyen elérhetőek számára a külföldi piacok, viszonylag olcsó és szakképzett munkaerővel rendelkezik. Feldhaus előadásában három vezető iparágat emelt ki: az autóipart, a légi és űripart, valamint az IT-szektort. Mexikó a világ legnagyobb gépjármű gyártója, a 19 vezető autópiacból 15 Mexikóban található. A külföldi befektetések 6 százaléka ezt az iparágat célozza meg, a mexikói exportnak pedig 23 százalékát jelenti. A bruttó hazai termék (GDP) négy százalékát adja az autóipar.

Az elmúlt tíz évben Mexikó költött a legtöbbet a légi ipar és az űrtechnika fejlesztésére. A kutatási és fejlesztési beruházások tekintetében a világrangsor hatodik helyén áll, az iparággal kapcsolatos export a háromszorosára nőtt az elmúlt hat évben. Az űrtechnikai szektorban több mint 240 cég jelent meg, és Mexikó a BRIC országokat megelőzve, az amerikai űripar első tíz szolgáltatója között van.

A mexikói vezetés 2002-óta foglalkozik az információs és távközlési technológiák ágának erősítésével, melynek eredménye, hogy India, a Fülöp-szigetek és Kína után Mexikó a negyedik globális szereplő az informatikai szolgáltatások terén és jó esélye van, hogy rövidesen a harmadik helyre kerüljön. Feldhaus elmondta, hogy Mexikó 2050-re az ötödik legnagyobb gazdasággá válhat és a nominális GDP összehasonlítható lesz a fejlett országokéval. 

David H. Brill (Goodrich Riquelme Asociados), Mexikó képviseletében a Mexikói és az Európai Unió által kötött Szabadkereskedelmi Egyezményről, a MEUFTA-ról tartott előadást. Brill elmondta, hogy az Európai Unió és Mexikó 1997-ben írták alá a gazdasági partnerségről, politikai koordinációról, együttműködésről szóló globális megállapodást, valamint a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló átmeneti egyezményt. 

A globális szerződés céljai a politikai párbeszéd, az árukereskedelem, valamint a szolgáltatások kereskedelme. A szerződéstől a kereskedelem és a befektetések ösztönzését várják. 2003-ban az összes mexikói ipari termék vámmentessé vált az EU-ban, és az összes uniós termék vámmentes lett Mexikóban. Célja, hogy mindkét fél számára biztosítsa a vámrendszer koordinációját, a javak szabad mozgását valamint a termékek eredetének hiteles besorolását. Az előadásában Brill összehasonlította az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) és a MEUFTA eredetre vonatkozó szabályait és beszélt arról is, hogy az Európai Unió termékeinek milyen lehetőségei vannak, a latin-amerikai piacokon. 

Kolumbia

Kolumbia képviseletében Sergio Calderón, a ProExport Colombia elnöke beszélt az ottani befektetési lehetőségekről.  A már fent említett szabadkereskedelmi megállapodás miatt Kolumbia a termékeit mintegy 1,5 milliárd fős piacon tudja értékesíteni, ami az ország méreteit tekintve tekintélyes adat. Az országnak 11 szabadkereskedelmi megállapodása (FTA) van szerte a világban, a legtöbb ilyen típusú megállapodás természetesen a régión belülre koncentrálódik, de az EU-val, Dél-Koreával, Izraellel, Törökországgal, Izlanddal és Norvégiával is kötött ilyen egyezményt. Japánnal pedig a közeljövőben tervezik elmélyíteni a gazdasági kapcsolatokat.

Az egy főre jutó GDP az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt, míg 2000-ben 5826 dollár volt, addig ezt 2011-re majdnem megduplázta, 9920 dollárt tett ki. Kolumbia makrogazdasági és pénzügyi helyzete kecsegtető, amelyet mi sem bizonyít jobban, minthogy a 2008-ban kirobbant válságból úgy tudott kilábalni, akárcsak Németország illetve az Egyesült Államok. A Világbank adatai szerint az ország a régióban az első helyen áll a befektetői védelmet tekintve, az egész világon pedig az ötödik pozíciót foglalja el. Az elmúlt három évet tekintve Kolumbiába érkezett a második legtöbb külföldi befektetés Brazília után. Ennek oka az, hogy a Kolumbia rendkívül gyorsan fejlődő ország, illetve a kormány támogatja a külföldről érkező befektetéseket, illetve azokat minél szélesebb fórumon ösztönözni kívánja. 

Chile

Nyitrai Zsuzsa, a chilei Gazdasági, Fejlődési és Turisztikai Minisztérium tanácsadója ismertette azokat az eddig elért gazdasági eredményeket, amelyekért a magyar és közép-európai vállalkozásoknak megérné Chilébe invesztálni. Chile ugyanis a régió egyik legfejlettebb országa, az egy főre jutó GDP-je 17 400 dollár, illetve a régióból az elmúlt három évet tekintve a harmadik legtöbb külföldi tőkét vonzó ország.

A dél-amerikai ország számára a külkereskedelem rendkívül fontos, a GDP több mint felét az export teszi ki. A chilei exporttermékek, úgy mint a bor, zöldség, réz és lítium világszerte ismertek, és köszönhetően annak, hogy Chile büszkélkedhet a legtöbb szabadkereskedelmi megállapodással (többek között 2004-ben az EU-val is FTA megállapodást kötött), nem csak a latin-amerikai régiót tekintve, hanem világviszonylatban, a termékeit az egész világon értékesíteni tudja.

Chile fantasztikus gazdasági eredményei többek között a termékdiverzifikációjának is köszönhető, ugyanis nyersanyagokat is, és nem hagyományos termékeket is egyaránt sikeresen értékesít a világgazdaságban. Amiért a külföldnek érdemes itt próbálkoznia, az többek között az, hogy Chilében a magántulajdon tiszteletben tartásának nagy hagyománya van, illetve demokratikus hagyományai is említésre méltóak, a jogállam biztonságát nem fenyegeti semmi. Ezen kívül az egyik legnyitottabb gazdaságok egyike, ahol a korrupció alacsony. Chile az első latin-amerikai ország, amelyik tagja az OECD-nek, 2010 óta.

Bolívia

Utolsó előadóként Bolíviát képviselve Daniel Velasco beszélt a Kamarai Hálózatok (Red de Camaras) fontosságáról, a gazdasági élet ösztönzésében való szerepükről. A gazdasági kamarák kooperációja a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok egy új dimenzióját nyithatja meg, mely a vállalatok számára a legjobb feltételek felkutatását, így gyümölcsöző befektetési lehetőségek ígéretét rejtheti.

Vízkérdés: közös ügy

Pajovic hangsúlyozta, hogy Latin-Amerika dinamikus régióvá vált, ezért kiemelt figyelmet érdemel. A Duna régiót és Latin-Amerikát összefűzi a természeti források használata. A határon átnyúló vízgyűjtő területek száma Latin-Amerikában és Európában a legtöbb. Ezeknek a tereknek a gondozása, azonban az együttműködés mellett sokszor okoz konfliktust az érintett országok számára. Az elmúlt 50 évben több mint ezer ügy kapcsolódott a határon átnyúló vízgyűjtő területekhez.

A Duna régió együttműködése a Duna vízgyűjtő területére épül, 18 országot jelent, ehhez hasonlóan az Amazonas nyolc országot kapcsol össze. A két régió közötti párbeszéd kialakulásához szükséges, hogy a Duna menti országok meghatározzák az érdekeiket, megtalálják a latin-amerikai régió megfelelő partnereit. A hivatalos kommunikációt egy szándéklevéllel, és egy alapvető együttműködési programmal kell megkezdeni. A Pajovic által felvázolt stratégia szerint a két régió közötti dialógushoz egy megfelelő intézményi rendszer létrehozása, a Duna régió országaiban lévő kutató központok támogatása, az együttműködés elsődleges területeinek feltérképezése szükséges. (Hazánk 2013 őszén otthont ad a  Nemzetközi Víz Világkonferenciának.)

Lapozzon, és ismerje meg a magyar külgazdasági célokat is!

Latin-Amerika helye a globális nyitásban

Az októberi budapesti fórumon (LAF) Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár (NGM) előadásában elmondta, hogy Amerika gazdasági tekintetben még mindig a lehetőségek hazája, és figyelembe véve a latin-amerikai tendenciákat, a régió is előbb-utóbb ebbe a csoportba fog tartozni. Hazánk elkötelezte magát a globális nyitás politikája mellett, melynek részeként Latin-Amerikára kitüntetett figyelem irányul. Szatmáry Kristóf szerint a gazdasági teljesítmény mellett ez annak is köszönhető, hogy Latin-Amerika és a Duna Régió a hatalmas távolság ellenére is bővelkedik hasonlóságokban, úgy mint a közös tudat, közös történelmi háttér.

A két régió közötti gazdasági lehetőségek javarésze még kiaknázatlan, bár kétségkívül fontos szereppel bírnak az egymás közötti gazdasági kapcsolatok, ám azok volumene messze alulmúlja a benne rejlő lehetőségeket. Magyarország legfontosabb latin-amerikai partnere jelenleg Mexikó, ám az összes exportpartnert figyelembe véve csak a 32. helyen áll. A térségbe irányuló exportunk mindössze 5 országra korlátozódik, ezek a már előbb említett Mexikó, Argentína, Brazília, Chile és Kolumbia.

A már jelenlegi gazdasági partnerekkel való kapcsolatok fenntartása mellett kiemelkedően fontos az újak keresése, a lehetőségek felkutatása és azok kiaknázása. A meglehetősen gyérnek mondható gazdasági kapcsolatok elsősorban az információhiánynak köszönhetőek, amelyekre kiváló megoldás lehet üzleti fórumok és gazdasági találkozók szervezése. A probléma ugyanis sokszor nem a távolság, vagy az akarat hiánya, hanem egész egyszerűen az lehetőségek fel nem ismerése.

Szatmáry Kristóf beszéde után Németh Zsolt államtitkár (KüM) tartott előadást, melyben hangsúlyozta, hogy nem pusztán a gazdasági szereplők közötti érdeklődés nő, hanem a két régió társadalma is élénken érdeklődik egymás iránt. Magyarország szerepe jelentősen megnőhet a latin-amerikai gazdasági kapcsolatokban, ha a magyar piacot mint a Duna Régió integráns részét kezeli a latin-amerikai régió. Önmagában a magyar piac marginális szerepet tölt be a dél-amerikai fél számára, Közép-Európát tekintve azonban már jelentős gazdasági súllyal bír, ezért rendkívül fontos a Duna Régió-beli országok együttműködése, egymással is, illetve Latin-Amerikával is.

Közép-Európa egy belülről is integrálódó térség, tehát aki egy közép-európai országgal gazdasági kapcsolatokat tart fenn, tulajdonképpen egész Közép-Európával vannak kapcsolatai. Németh Zsolt elmondta, hogy Latin-Amerika egy 33 országból és megközelítőleg 600 millió lakosból álló régió, ahol több regionális nagyhatalom is fontos szereppel bír, ezek Brazília, Mexikó, Chile, Argentína. A térség tehát egyáltalán nem elhanyagolható Magyarország és Közép-Európa számára. Ennek fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Európai Unió Chile után Kolumbiával és Peruval is szabadkereskedelmi megállapodást kötött. A cél tehát adott, a megkezdett politikai és gazdasági eredményeket továbbra is fenntartani, illetve új lehetőségeket keresni.

Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökének a latin-amerikai üzletemberek számára az előadásból egyértelművé vált, miért érdemes Magyarországon befektetniük a pénzüket, milyen jogi, üzleti, adózási és politikai környezet található hazánkban, illetve bemutatásra kerültek a legfontosabb hazai szektorok, ahová érdemes a külföldnek pénz fektetni, úgy mint az autóipar, elektronikai ipar, megújuló energia, stb. 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke reflektálva Szatmáry Kristóf szavaira elmondta, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban egy vállalkozás mérete a meghatározó, nem pedig az, hogy tevékenységét mely szektorban végzi. A magyarországi kisvállalkozásokra ugyanis az jellemző, hogy maximum 800 kilométeres távolságig hajlandók elmenni, ami rendkívül megnehezíti a kis-és középvállalkozások Latin-Amerikában való részvételét. Mivel Magyarországon a kamarai hálózat rendkívül erős, így ez új alternatívát jelenthetne a kisebb cégek számára is a külföldi terjeszkedést illetően.

A magyarországi kisvállalkozások, a pénzhiány mellett információhiánnyal is küszködnek, és ez rájuk nézve még égetőbb probléma, mint egy multinacionális cég számára, ezért még ritkán esetben mer betörni tengerentúli piacokra. Parragh László szerint a magyar cégeknek meg kell maradniuk a realitás talaján, túlzás lenne azt állítani, hogy a magyar vállalkozások számára kulcsszerepe lesz Latin-Amerikának, azonban a térség figyelmen kívül hagyása sem célravezető. 

Balla Zsuzsa, Sándor Nóra, Solti Ágnes