Helyi tanácsnokokról, a 112 parlamenti képviselő és az államfő személyéről is döntött szombaton a nyugat-afrikai Sierra Leone. Eredmény egyelőre nincs, az előzetes vélemények alapján azonban az elnök személye nem fog egyhamar kiderülni, második fordulóra lesz szükség.
Második forduló jön
Egyelőre nem tudni, ki töltheti be Sierra Leone elnöki posztját a következő öt évben: bár a választási bizottság nagy erőkkel dolgozik a szavazatok feldolgozásán, végleges eredmény csak jövő szombaton várható. A két rivális, a hivatalban lévő államfő, Ernest Bai Koroma és kihívója, Julius Maada Bio között lehetséges, hogy csak a második forduló fog dönteni, amennyiben egyikük sem szerzi meg a voksok legalább 55 százalékát.
A tegnapi választás a 2002-ben lezárult, összesen 11 évig tartó polgárháború óta már a harmadik, ugyanakkor az első olyan, amit az ország egymaga szervez – az első kettőben az ENSZ jelentősen közreműködött. Egyfajta teszt volt tehát ez, amit az ország sikerrel vett: a (legutóbbihoz képest mindenképp) relatíve nyugodt kampány után maga a voksolás is nagyobb atrocitások nélkül zajlott le.
Eredmények, azok vannak
Az 59 éves Ernest Bai Koroma, aki 2007-ben került az elnöki székbe, öt éve alatt az afrikai kontinens egyik külföldön is elismert államfőjévé nőtte ki magát. A bevonzott külföldi beruházások és a nemzetközi segélyek révén hatalmas infrastrukturális fejlesztésekbe fogott (új utak, kórházak és iskolák épültek, jelentősen javult az áramszolgáltatás), a virágzó vasérc- és gyémántbányászat révén stabilan 5% körüli gazdasági növekedéssel pedig jelentősen csökkentette az országban a szegénységet.
Kritikusai azonban megjegyzik, hogy hiába a rengeteg fejlesztés, a (vásárlóerő-paritáson mért) egy főre jutó GDP továbbra is botrányosan alacsony – az 1000 dollárt sem éri el, az afrikai átlagnak is csak nagyjából a negyede –, a lakosság 63 százaléka napi 1,25 dollárból vagy annál kevesebből él. Az infláció 12%, a fiatalok közötti munkanélküliség pedig 60% körül mozog. A Human Development Index listáján a 187 vizsgált államból a száznyolcvanadik; a várható átlagos élettartam 48 év, a felnőttek mindössze 41 százaléka tud írni-olvasni, idén pedig kolera ütötte fel a fejét a fővárosban.
Korrupció, az is van
A Koroma-rezsim hadilábon áll a korrupcióval is, noha retorikai szinten szigorú harcot indított ellene. Bár rengeteg gyanús ügy merült fel, a korrupcióellenes ügynökség egyetlen embert sem ítélt el 2007 óta, noha még az alelnök, Samuel Sam Sumana irodája is érintett volt egy fakitermelési botrányban. (Ennek ellenére Sumana a mostani választáson is Koroma alelnökjelöltje, a keresztény államfőnek ugyanis szüksége van a muszlim, ráadásul az ország keleti részéből érkező politikusra, az ő révén ugyanis sok szavazatot elszipkázhatnak az ellenzéktől, amely hagyományosan a déli és keleti területeken erős.)
A korrupció témájába kapaszkodott bele leginkább a kampány alatt a nyolc ellenjelölt, köztük a legfőbb kihívó, a korábbi katonai vezetőként feltűnt Julius Maada Bio is, aki 1996-ban egy katonai puccs után szűk három hónapig vezette az országot. (Ez a szerepe kétélű fegyver: ő maga büszke a szerinte pozitív, stabilizáló szerepére, sokan azonban rossz emlékekkel gondolnak arra a katonai hatalomátvételekkel terhelt korszakra, és a negatív képet erősíti értelemszerűen a kormányoldal propagandája is.) Bio mindenesetre határozottan kijelentette, hogy megválasztása esetén szigorúan ki fogja vizsgálni a felmerült gyanús ügyleteket, főként a bányaipar vonatkozásában.
Etnikai vonalak mentén
A Sierra Leone-iak többsége azonban nem program alapján választ magának elnököt. A két fő párt már 2007-ben is felosztotta az országot etnikai vonalak mentén: északon (a temne és limba törzsek körében) és nyugaton (a kreolok körében) az elnök pártja (All People’s Congress Party, APC) a befutó, míg délen és keleten (a mendék körében) hagyományosan az ellenzéki SLPP (Sierra Leone People’s Party) erős.
Legutóbb a mérleg nyelveként jelentős szerep jutott egy harmadik pártnak is. A PMDC (People’s Movement for Democratic Change) nem sokkal a 2007-es választások előtt vált ki az SLPP-ből, vezetője pedig az a Charles Margai, akinek a politika az ereiben csörgedezik: apja a második, nagybátyja pedig az első miniszterelnöke volt a független Sierra Leone-nak. Margai öt éve a második fordulóban – mende létére – Koromát támogatta, ami döntőnek bizonyult.
Egy második forduló esetén mindkét jelöltnek a kisebb pártok támogatottságának megszerzése lesz a fő feladata, ezen múlik ugyanis a végeredmény. Meglepetés lenne ugyanakkor, ha Bio felül tudna kerekedni a hivatalban lévő elnök minden előnyét okosan kihasználó Koromán. Ha ez mégis megtörténne, remélhetőleg simán lezajlik a hatalom átadása. Egy nyugtalanító fegyverbeszerzésen kívül a közelmúlt tapasztalata ilyen szempontból biztató: 2007-ben az SLPP – vonakodva bár, de – elismerte a vereségét és nem gördített akadályt a hatalomváltás elé.
Tóth Miklós