Ismét sötét fellegek gyülekeznek Japán fölött

Noda Josihiko japán miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy feloszlatja a parlament alsóházát és előre hozott választásokat ír ki december 16-ára. Ezzel viszont nem oldódnak meg az ország problémái.

Noda Josihiko japán miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy feloszlatja a parlament alsóházát és előre hozott választásokat ír ki december 16-ára. A hirtelen lépéssel a csökkenő népszerűségű és a kormánypárt forgácsolódása miatt meggyengült miniszterelnök eleget tett az ellenzék követeléseinek, az előre hozott voksolással ugyanakkor nem oldódnak meg az ország problémái.

A szükségszerű lépés

Noda augusztusban azzal az ígérettel szerezte meg az ellenzék támogatását áfaemelési törvényének elfogadásához, hogy a közeljövőben feloszlatja az alsóházat és előrehozott választásokat ír majd ki. A közvélemény-kutatók felmérései alapján jobban álló Liberális Demokrata Párt (LDP) kötélnek állt, így 2015-ig két lépcsőben, a jelenlegi 5%-ról 10%-ra emelkedik majd az általános forgalmi adó Japánban.

Ám az ellenzéki képviselők azóta folyamatosan számon kérték Nodán, hogy nem tartotta be ígéretét. A miniszterelnök munkatársa szerint felettese „ki nem állhatta, hogy hazugnak nevezik”, és úgy vélte, hogy most érkezett el a legalkalmasabb időpont arra, hogy feloszlassa az alsóházat. Noda mindenképp maga akarta megválasztani az előrehozott választás időpontját, nem akarta megvárni, míg az ellenzék Ź bizalmatlansági indítvány révén Ź vagy saját párttársai rákényszerítik. A halogatás ugyanis népszerűségcsökkenést vont volna maga után, ami párton belüli helyzetét veszélyeztethette volna. Ha ugyanis még hat képviselő elhagyta volna a sorozatos kiválások miatt jelentősen meggyengült kormányzó Japán Demokrata Párt (DPJ) frakcióját, oda lett volna a kormánytöbbség, és Nodának nem lett volna lehetősége a neki megfelelő időpontban feloszlatni az alsóházat.

Emellett az ország érdekét sem szolgálta volna a további halogatás. A Jomirui japán napilapnak nyilatkozó kormányzati forrás szerint „ha Noda csak tavasszal oszlatta volna fel a parlament alsóházát, az kedvezőtlenül hathatott volna a gazdaságra, mert kockázatot jelentett volna a tervezett áfanövelésre nézve”.

Noda tervei

A miniszterelnök az adóterhek növelése mellett szimbolikus lépéssel szeretné elnyerni a választópolgárok bizalmát. A 480 fős alsóház létszámát 45-tel szeretné csökkenteni, amely lépés valamelyest csökkentené az állam kiadásait, mivel egy képviselő éves fizetése húszmillió jen (több mint ötvenmillió forint) körül van. A létszámcsökkentésre már csak azért is lehetőség nyílik, mert a japán választási körzeteket egyébként is át kellene rajzolni a decemberi választást követően. A japán Legfelsőbb Bíróság ugyanis kimondta, hogy alkotmányos mulasztásban van a kormány, ugyanis a városi és vidéki lakosság szavazatai nem azonos mértékben esnek latba.

A japán gazdaság öt év alatt harmadik recessziójának kezdetén tart jelenleg az elemzők szerint, ezen Noda azzal segítene, hogy belépne a tervezett Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű szabadkereskedelmi övezetbe. A TPP-ben Japán mellett az USA és még 10 ország kapna helyet.

Totális bizonytalanság

Az ötletet az Aszahi Simbun november 13-i felmérése szerint a lakosság majd fele támogatja, de az ügy rendkívül megosztó, ráadásul az ellenzők hangja az erősebb. Nakano Koicsi, a tokiói Sophia University politikatudósa szerint „egy pártvezérnek nem szabad népszerűtlen programokat keresztülvinni választások előtt. Ez lényegében öngyilkosság”. Habár a japán ipari lobbi teljes mellszélességgel kiáll a kezdeményezés mellett, a szigetország gyenge hatékonyságú és a külföldi versenytől tartó, ám jelentős politikai befolyással rendelkező mezőgazdasági szektora élesen elutasítja a szabadkereskedelmi projektben való részvételt. 

Japán rengeteg problémával küzd jelenleg (szigetvita Kínával, recesszió felé haladó gazdaság, a cunami utáni újjáépítési munkák leállása), amihez társul a hatalmas államadósság, illetve a politikával szembeni elutasítása. Utóbbi érthető, hiszen az utóbbi időben túl gyakran váltották egymást a politikusok az ország élén – eredmény nélkül.

A decemberi előre hozott választás is csak egy újabb hatalomváltást jelent számukra, így a bizalmatlanság légköre továbbra is erősen ránehezedik a japán belpolitikára. A választás három fő kampánytémája az elemzők szerint a TPP-tagság, az áfanövelés, illetve a nukleáris politika lesz, az viszont homályos, hogy a pártok között milyen különbségek vannak e témákban. A pártokon belüli törésvonalak sokkal inkább látszanak, ami megnehezíti a választók dolgát.

Éppen ezért az elemzők azt várják, hogy mivel egyik pártnak sincs esélye az abszolút többség megszerzésére, vagy ingatag koalíciós kormány alakul majd, vagy pedig alkalmi összefogások révén kisebbségi kormány vezeti majd Japánt. Tovább nehezíti a stabilitás megteremtését, hogy az alsóházi választások eredményétől függetlenül a felsőház továbbra is megosztott marad majd, nagyban korlátozva az új kormány mozgáskörét. 

A választás kimenete ugyanakkor már csak azért is nehezen megjósolható, mert a szigetországban a közelmúltban számos új, radikális megújulást a két nagy párttal való szembefordulást hirdető párt alakult. Az országszerte népszerű Hasimoto Tóru oszakai polgármester és Isihara Sintaró volt tokiói kormányzó a napokban „harmadik erőt” alakított, s a pártszövetség felmérések szerint napokon belül a második legnépszerűbb politikai erővé vált Japánban.

A legesélyesebb miniszterelnök-jelölt

A bizonytalanságot jelzi az is, hogy az NHK televízió felmérésének adatai szerint a megkérdezettek 51%-a szerint nincs megfelelő jelölt a miniszterelnöki posztra. A második helyen a jelenlegi miniszterelnök, Noda Josihiko áll, akinek pártja, a DPJ szinte biztosan elveszíti a decemberi előrehozott választást. A válaszadók 28%-a tartja a legmegfelelőbb jelöltnek a nacionalista Abe Sindzót, az LDP vezérét.

Abét 2006-ban Japán második világháború utáni történelmének legfiatalabb miniszterelnökeként iktatták be hivatalába, ahol egy évet töltött el, miután botrányoktól hangos kormányzása végen betegségre hivatkozva lemondott tisztségéről. Idén szeptemberben lett ismét az LDP vezére és a miniszterelnöki szék legfőbb várományosa.

Azóta meglátogatta a japán militarizmus szimbólumának tekintett Jaszukuni-szentélyt, amely háborús halottak emlékhelye. Emellett kemény hangnemben beszélt a japán–Źkínai szigetvitáról (amelynek rendezését nyilvánvalóan nehezíti a kínai vezetésben beállt konzervatív fordulat), valamint kijelentette, hogy szeretné enyhíteni a hadsereg alkotmányos korlátozásait és növelni a védelmi költségvetést. Gazdasági fronton is akcióba lendült: felszólította a japán jegybankot, hogy vezesse ki az országot az évek óta tartó deflációból. Erre a legalkalmasabb lépesnek a korlátlan bankjegynyomást tekinti, ezen kijelentése után a jenŹdollár árfolyama fél éves mélypontra süllyedt. Ugyanakkor elemzők arra emlékeztettek e kijelentésével kapcsolatban, hogy a szigetország immár közel két évtizede próbál monetáris eszközökkel túllendülni gazdasági problémáin, sikertelenül. Sirakava Maszaaki jegybankelnök Abe szavaira reagálva leszögezte: a válságból való kilábaláshoz strukturális reformokra van szükség – ilyeneket azonban nem tartalmaz az LDP hétvégén kiadott gazdasági programtervezete.

Gerry Curtis, a New York-i Columbia Egyetem politikatudósa a Reutersnek így nyilatkozott Abéról: „Reménykedjünk, hogy esetleges újabb győzelme esetén a realizmus győzedelmeskedni fog az idealizmus felett.” Annyi bizonyos, hogy Japán belpolitikai légkörét a továbbiakban is a bizonytalanság uralja majd, amelyen sem egy ingatag koalíciós kormány, sem egy nacionalista politikus hatalomra jutása nem segítene. Így viszont a japán polgároknak továbbra is együtt kell élnie a recesszióval.