A tisztességtelen marketinggyakorlatot üldözné Brüsszel

A tisztességtelen kereskedelmi és marketinggyakorlat további megakadályozását fogja szolgálni az az irányelvmódosítás, amelyet jövőre mutat majd be az Európai Bizottság. A testület alelnöke egy sor jövőbeni lépésre tett javaslatot kedden, szerinte a jelenlegi szabályok jobb végrehajtásával, és újabb jogszabállyal kell fokozni a főként kisvállalkozásokat sújtó marketing-visszaéléseket.

A kis- és középvállalkozások ellen irányuló marketingcsalások visszaszorítását célozza az Európai Bizottság a kedden elfogadott stratégiájában. A testület által körvonalazott intézkedések várhatóan jövőre kaphatnak jogszabályi formát, Viviane Reding alelnök legalábbis azt mondta, a közleményben javasolt intézkedések bevezetését a megfelelő konzultáció, és a hatástanulmányok elkészítése után 2013-ban fogja javasolni a tisztességes piaci magatartásról szóló 2006-os irányelv módosítását.

A Bizottság szerint, bár a direktíva alapvetően jó hatással volt a kereskedelmi morálra, hiszen érezhetően csökkent a félrevezető és a becsmérlő jellegű összehasonlító reklámok és marketingkampányok aránya az uniós üzleti életben, de sokan még most is visszaélnek a kis- és középvállalkozások bizalmával, mégpedig tisztességtelen marketingeszközökkel.

Viviane Reding ennek alátámasztására elmondta, az Európai Parlament által készített tanulmány szerint 2008-ban például 13 ezer vállalkozás tesz panaszt valamilyen marketingcsalásra, ebből csak Belgiumban mintegy 3000 bejelentést regisztráltak. „Csak egységes és erős uniós szintű szabályok segíthetnek, hogy az európai cégek végre a munkára koncentrálhassanak, és ne a csalókra” – mondta az uniós biztos.

Jellemző tisztességtelen magatartásnak minősül az a széles körben alkalmazott gyakorlat, mely szerint szakmai címjegyzékeket készítő vállalatok kérdőíveket küldenek ki a cégeknek, és ingyenes szolgáltatást ajánlva azt kérik, hogy az adott cégek frissítsék a vállalkozásaik adatait. Ezt követően viszont éves díjat számolnak fel nekik, és jelzik, a kérdőívek aláírásával ehhez hozzá is járultak.

Ugyancsak jelentős számban fordul elő, hogy számlának álcázott internetes fizetési nyomtatványt küldenek ki egy kereskedőnek olyan szolgáltatások után, amit az érintett már bizonyítottan korábban megrendelt. Így kétszer lehet kicsalni ugyanazt a pénzt a kereskedőből. Panasz érkezett arra is, hogy egy vállalat testreszabott szolgáltatást kínál jelentős összegért egy cégnek, amely a fizetés után olcsó, és egyszerű szolgáltatást kap, például regisztrálnak neki egy domain nevet, vagy felveszik egy bejegyzett terméklistára.

A Bizottság összegzése szerint ezek szinte mind egy kaptafára működnek: a kisvállalkozás aláír egy szerződést, amely alapján irreálisan magas összeget kellene fizetnie a kereskedőnek, miközben nem a kitárgyalt szolgáltatást kapja. Emellett viszont a csaló szolgáltató minden lehetséges eszközzel megpróbálja behajtani a pénzt.

Ezeket a marketinggyakorlatokat szorítaná vissza az Európai Bizottság főleg két eszközzel. Egyrészt a bizonyos praktikákat már jelenleg is tiltó, hatályos jogszabályok felülvizsgálatával. Viviane Reding szerint az uniós keretjogszabályban kifejezetten tiltani kellene konkrét eseteket, mint például a szakmai jegyzékeket készítő, félrevezető cégek működését. A tagállamok feladata lenne a már meglévő uniós jogszabályok hatékonyabb végrehajtása, és a megfelelő együttműködés a többi tagországgal.

Brüsszel a jövőre bemutatandó jogszabályi módosítási javaslatban szigorúbb büntetésekre is javaslatot tesz majd a tisztességtelenül fellépő cégekkel szemben. Reding szerint a tagállamoknak az irányelv alapján elfogadandó nemzeti jogszabályokban elrettentő mértékű, de arányos büntetéseket kell meghatározniuk.

A másik eszköz a határokon átnyúló tisztességtelen marketinggyakorlatok elleni szabályok kikényszerítésének erősítése. A tervezett jogszabály kötelezővé tenné a kormány számára, hogy jelöljön ki egy már meglévő hatóságot erre a célra. Jelenleg ugyanis nem felügyeli minden tagállamban hatóság a tisztességtelen kereskedelmet.