Tapodtat sem közeledett egymáshoz az Európai Unió és Oroszország álláspontja az EU belső energiapiaci jogszabályának az orosz befektetésekre való alkalmazásának vitás kérdésében – vált nyilvánvalóvá a két fél között sorrendben 30-ik csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón.
Moszkva fenntartja az Európai Unió nemrég hatályba lépett energiapiaci szabályozásával kapcsolatos elutasító álláspontját és kitart amellett, hogy Brüsszel a nemzetközi joggal és az EU-orosz kapcsolatoknak kereteket adó átfogó megállapodással összeegyeztethetetlen módon terjesztené ki az úgynevezett harmadik energiacsomag rendelkezéseit az orosz beruházásokra. Ezt a mereven elutasító álláspontot ismételte meg az EU-vezetőivel tartott csúcstalálkozót követően pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök, akinek ellenében az Európai Bizottság elnöke védelmezte keményen az uniós pozíciót a megbeszéléseket követő sajtóértekezleten.
Putyin ismételten rámutatott arra, hogy Moszkva szerint az Európai Unió figyelmen kívül hagyva a két fél közötti kapcsolatok alapelveit rögzítő, még a ’90-es években kötött megállapodást, amelynek egy pontja kimondja, hogy az aláíráskor érvényben levőhöz képest egyik partner sem diktálhat kedvezőtlenebb kereskedelmi feltételeket a másik cégei számára. Az orosz elnök ugyancsak a néhány évvel ezelőtt elfogadott és az uniós energiapiacot liberalizáló jogszabályra utalva – egy újságírói kérdésre válaszolva – azt is kifogásolta, hogy az átviteli rendszerüzemeltetőknek a vertikálisan integrált energiacégekről történő jogi leválasztásával egyes európai uniós tagállamok (ugyan nem mondta, de konkrétan Litvániáról van szó) tulajdonképpen orosz cégek területükön szerzett tulajdonát sajátítják ki.
Putyin a Gazprom ellen piaci erőfölénnyel való visszaélés gyanújával még ősszel indított bizottsági vizsgálatra célozva azt is nehezményezte, hogy szerinte Európa kettős mércével mér, amikor csak a Gazprom árképzési gyakorlatába köt bele, az EU területén tevékenykedő norvég állami tulajdonú céget, a Statoilt viszont békén hagyja.
Az orosz elnök bírálataira a csúcsot követő közös sajtótájékoztatón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke válaszolt, pontról-pontra cáfolva a moszkvai érveket. A testület feje tagadta, hogy az uniós szabályokat diszkriminatívan alkalmaznák az orosz energiacégekkel (alapvetően a Gazprommal) szemben, hiszen – mint hangsúlyozta – pontosan csak annyit kérnek számon az oroszoktól, és semmivel sem többet, mint amit az európai cégekkel szemben is támasztanak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszelnek nem általában a gázárak indexálásával van problémája, hanem csak ott, ahol egy-egy cég piaci erőfölényével visszaél.
Emlékezetes, hogy a Bizottság ősszel a Gazprom közép- és kelet-európai országokkal kötött hosszú távú gázszállítási szerződéseinek és árképzési gyakorlatának ügyében indított versenyjogi vizsgálatot, ami jelenleg is tart. A harmadik energiacsomaggal kapcsolatban pedig a jogi-tulajdonosi szétválasztás mellett az a fő problémája, hogy az uniós szabályok értelmében az EU-n belül nem korlátozhatja harmadik cégek hozzáférését a részben tulajdonában lévő infrastruktúrához.
Moszkva szerint azonban az EU-nak nincs joga arra, hogy a saját szabályait érvényesítse nemzetközi, nem csak uniós tagállamokat magába foglaló infrastrukturális beruházásokra. A Gazprom hírek szerint éppen azért nem kezdeményezte mindeddig a Bizottságnál a Déli Áramlat gázvezeték-projekt jogi mentességét, mert ezzel közvetve elfogadná a harmadik energiacsomag hatályát.
Vlagyimir Putyin Barroso védőbeszédét követően nem állta meg, hogy odaszúrjon egyet, még ha ezt eléggé joviálisan is tette. A sajtóértekezlet végén közölte, hogy Barroso magyarázkodását is annak a jelének tartja, hogy tárgyalópartnere tudja, nincs igaza.
Az energiakapcsolatokon túl a két fél között zajló vízumkönnyítési tárgyalások is frusztráció forrásai Moszkvában – derült ki az orosz elnök szavaiból. Putyin elmondta, hogy az egyébként nagyon gyümölcsöző és ugrásszerűen bővülő (idén már 400 milliárd dollárt érhet el a kétoldalú kereskedelem) gazdasági kapcsolatoknak árt, hogy az Európai Unió vonakodik eltörölni a vízumkötelezettséget az oroszokkal szemben. Úgy vélte, hogy az újabb vízumkönnyítési tárgyalásokon gyakorlatilag minden technikai kérdést rendeztek, ezért ő politikai problémának tartja, hogy az EU oldalán késlekedik a döntés a vízumliberalizációról.
Barroso bizottsági elnök ugyanakkor arra helyezte a hangsúlyt, hogy már mostanra is mennyivel könnyebben juthatnak vízumhoz az oroszok, és az új tárgyalási kör eredményeképpen még szélesebb társadalmi csoportok számára lesz olcsóbban elérhető ez a lehetőség. Emlékeztetett rá, hogy tavaly 5 millió 265 ezer vízumot adtak ki oroszoknak. Putyin arra hívta fel a figyelmet, hogy az oroszok csak tavaly becslések szerint 18 milliárd eurót költöttek Európában, hozzájárulva ezzel szerinte a rosszul teljesítő gazdaság működéséhez és munkahelyek fenntartásához.
Egy kérdésre válaszolva az orosz elnök jelezte, hogy Moszkva és Ciprus között jelenleg is tárgyalások folynak egy pénzügyi támogatásról, amit nem zárt ki. Ugyanakkor arra is utalt, hogy Oroszország nem akar beavatkozni Európa belügyeibe, ezért szerinte is az EU-nak kell Nicosiával megállapodnia. A pénz mindenesetre nem akadály, a feltételeken van a hangsúly – tette hozzá az orosz elnök, aki ezúttal nem írt alá újabb dokumentumokat az európai vezetőkkel.