Pénteken reggel még semmi jele nem volt annak, hogy az Európai Tanácsnak sikerül nyélbe ütnie az alkut a következő hétéves keretköltségvetésről. A tárgyalások már az első lépésnél elakadtak.
Több mint 15 órával az EU-csúcs hivatalos kezdete után látszólag tapodtat sem mozdultak előre a tárgyalások az Unió következő, 2014 és 2020 közötti pénzügyi keretéről. Az állam- és kormányfők ugyanakkor az átvirrasztott éjszaka után sem adták fel a reményt, hogy megállapodnak az uniós politikák finanszírozásáról, noha az Európai Tanács elnökének mindeddig nem sikerült olyan javaslatot tennie, amit széleskörű egyetértés övezett volna.
Az eredeti tervek szerint az elsősorban a keretköltségvetés kitárgyalásának szentelt csúcstalálkozó csütörtök délután 3 órakor vette volna kezdetét, és ezzel párhuzamosan a legújabb kompromisszumos javaslatot is kiosztották volna a tagállamok delegációi között. Herman Van Rompuy forgatókönyve azonban már a legelején felborult, egyes hírek szerint azért, mert már a majdani hétéves pénzügyi keret főösszegeiről is jelentős mértékben eltértek a tagállami álláspontok, pedig az EiT elnöke előbb erről szeretett volna konszenzusra jutni, mielőtt megvitatták volna a büdzsé bevételi oldalát, illetve a kiadási oldalon még nyitott kérdéseket.
Mint később kiderült, a főösszeg annyira megosztotta a kormányokat, hogy az eredetileg csütörtök délutánra beharangozott kompromisszumos javaslatot végül csak a péntek kora reggeli órákban mutatta be Van Rompuy, és csak ezt követően kezdődhettek 27-es körben a tárgyalások.
Ezt megelőzően a vezetők tulajdonképpen csak kétszer ültek együtt teljes létszámban, először Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével, majd csütörtök éjszaka 11 óra és éjfél között, egyébiránt két- és többoldalú egyeztetések folytak, a szórványosan kiszivárgó információk szerint többnyire Angela Merkel, német kancellár, David Cameron, brit kormányfő és Francois Hollande, francia köztársasági elnök részvételével.
Hírek szerint elsősorban Cameron és Hollande vitázottt egymással a 2014 és 2020 közötti büdzsé főszámairól, Merkel pedig elsősorban közvetített. A brit kormányfő értesülések szerint mindenáron 910 milliárd euró alá szerette volna levinni a kifizetések szintjét, miközben francia kollégája ragaszkodott a Van Rompuy által javasolt körülbelül 912-913 milliárd euróhoz. Az EiT elnöke novemberi javaslatához képest újabb 30 milliárdos lefaragást irányzott elő a kifizetéseknél (942 milliárdról 912-re), és 15 milliárd euróval kevesebbet a pénzügyi kötelezettségvállalásokra (972 milliárd euróról 957 milliárd euróra).
A főösszegről folyó vita ugyanakkor csak a jéghegy csúcsa, a büdzsé bevételi és kiadási oldalán még több ország problémáit is kezelni kell. Ezek közé tartozik Magyarország is, amely elsősorban a legszegényebb kategóriába tartozó hat hazai régió számára követel a felajánlottnál több pénzt és a nemzeti költségvetést kímélő pénzfelhasználási szabályokat.
A csehek plusz egy milliárd eurót kértek és ennek elmaradása esetén vétóval fenyegetőztek. Ausztria és Dánia néhány más nettó befizetőhöz hasonlóan pedig költségvetési visszatérítésért lobbizott, míg néhány más ország igényeit is ki kellett még elégíteni a megállapodás érdekében.