Mahmúd Ahmadinezsád, iráni elnök kedden Egyiptomba érkezett az Iszlám Együttműködés Szervezetének csúcstalálkozójára. Az 1979-es síita forradalom óta nem látogatott az országba iráni államfő. Ahmadinezsádot a kairói reptéren vörös szőnyeggel várták, ahol Mohamed Murszi elnök személyesen fogadta.
A két vezető elsősorban a szíriai válság megoldásáról és az országaik közti együttműködés lehetőségeiről tárgyalt. Míg Irán Aszad elnök mellett, addig Egyiptom a felkelők mellett foglalt állást. További kényes kérdés az öböl menti államokkal fenntartott viszony. Az egyiptomi Azhar mecset szunnita vezetője, Ahmed al-Tayeb nagysejk arra kérte Ahmadinezsádot, hogy „fogadja el Bahreint arab testvérállamnak” és ne támogassa a lakosság nagyobb részét alkotó síitákat a szunnita vezetőséggel szemben. Azt is kiemelte, hogy Irán szunnita állampolgárait ugyanazok a jogok illetik meg, amik síita testvéreiket. Egyiptom külügyminisztere, Mohamed Kamel Amr kijelentette, hogy az ország számára fontos Irán barátsága, de az Perzsa-öböl menti államokkal való jó viszonyt nem áldozzák fel az érdekében.
Irán és Egyiptom viszonya 1979 óta folyamatosan romlott. Ennek okai közül kiemelhető, hogy az említett évben írta alá Anvar Szadat elnök az egyiptomi-izraeli békeszerződést, később pedig Reza Pahlavinak, az utolsó iráni sahnak is menedékjogot biztosítottak. Válaszképpen Teheránban utcát neveztek el Szadat merénylőjéről. A jelenlegi látogatás tehát méltán nevezhető áttörésnek az elmúlt évtizedek eseményeihez képest.
Az al-Arabiya hírtelevízió és a BBC forrásai szerint az iráni elnököt kedd este egy szíriai nyelvjárást beszélő férfi akarta megtámadni. Ahmadinezsád éppen az al-Huszein mecsetből lépett ki, amikor a fiatalember a cipőjével próbálta őt megütni. A biztonsági erők azonnal leszerelték és őrizetbe vették a rendbontót.
Az iráni államfő a látogatást három naposra tervezi, de szívesen elutazna a Gázai övezetbe is, amennyiben engedélyt kapna rá. Régi vágya, hogy egy nap a „felszabadított Jeruzsálemben mondhasson el egy imát.”
Gergely Hanna