Több mint 2000 marhahúsból készült termék valódi hústartalmát vizsgálják meg március közepéig az uniós tagállamok hatóságai, és átfogó egészségügyi vizsgálatnak vonják alá a piacon lévő lóhús egy részét is – egyebek mellett erről állapodtak meg a tagállamok szakértői és az Európai Bizottság péntek délután.
Elfogadták az uniós tagállamok képviselői pénteken az Európai Bizottság szerdán bemutatott tervét az lóhúsbotrány felderítésével kapcsolatos uniós intézkedésekre. A már korábban ismertetett, de pénteken jóváhagyott terv alapján a tagországok hatóságai a következő egy hónapban mintegy 2250 olyan termék valódi hústartalmát fogják megvizsgálni, amelyek a gyártói és forgalmazói közlések szerint 100% marhahúst tartalmaznak.
Az egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos elmondta, a vizsgálatokat kereskedői szinten hajtják majd végre, tagállamonként 10-150 termék kerülhet „mikroszkóp alá”. Tonio Borg emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi EU-szabályok szerint jogsértő az, ha a gyártó, vagy a forgalmazó nem tünteti fel helyesen az adott termék összetételét, így az is, ha nem jelöli, hogy egy hústermék lóhúst tartalmaz, függetlenül annak egészségügyi megfelelésétől.
Az elfogadott terv kiterjed az ismerten lóhúsok egészségügyi vizsgálatára. A szakértők annak próbálnak majd utánajárni, hogy az uniós élelmiszerpiacon lévő lóhúsok, vagy az azokból készült termékek tartalmaznak-e fenil-butazont. Ezt a szert az állatorvosok adják a lovaknak, főként gyulladásgátló gyanánt.
A szer használata legális, de mint az Európai Bizottság szóvivője pénteken közölte, „olyan állatot nem lehet vágóhídra vinni, amely korábban fenil-butazont kapott”. A megállapodás szerint minden tagországnak legalább 5 vizsgálatot le kell folytatnia, a szakembereknek pedig 50 tonnánként mintát kell venniük a forgalomban lévő lóhúsból.
Az egyhónapos határidőt további két hónappal kitolhatja az Európai Bizottság, a vizsgálatok eredményétől függően, a tagállamoknak ez idő alatt rendszeresen jelentést kell készíteniük Brüsszel felé, az adatokat pedig azonnal elérhetővé kell tenni az EU élelmiszerbiztonsági riasztási rendszerében (RASFF).
Tonio Borg, az uniós szakminiszterek szerdai rendkívüli ülésén még arról is beszélt, hogy a tervei szerint a második körben további négyezer mintát vizsgálnának meg, hogy pontos képet kaphassanak arról, hogy mely országok, mely üzleteibe kerülhetett a lóhúsból.
A botrány január közepén robbant ki, amikor is Írországban olyan hamburgereket hoztak forgalomba, amelyek csomagolása szerint az azokban lévő hús 100% marhahúsból készült, kiderült azonban, hogy lóhúst tartalmazott a készítmény. Nem sokkal ezután Nagy-Britanniában találtak a hatóságok ugyanígy átcímkézett lasagne-kat, ezt követően pedig Franciaországban találtak olyan lóhúst, amely a csomagolás szerint marhahúst tartalmazott. Az ügynek különös súlyt adott az, hogy Nagy-Britanniában és Írországban a lakosság nem fogyaszt lóhúst.
A francia Spanghero cég elismerte, hogy tőle is került a polcokra a vitatott termékekből, de a vállalat állítja, már így kapták az átcímkézett termékeket. A lóhús nagy része állítólag Romániából származik.
Daniel Constantin román mezőgazdasági miniszter viszont a közleményében rámutatott, hogy az országban elvégzett mélyreható vizsgálatok nem találtak problémát és megerősítették, hogy a cégek betartották a jogszabályokat.
„Minden Romániából származó lóhús, ami az EU piacára került, helyesen volt címkézve” – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy sajnálja a román cégek tevékenységét ért „alaptalan vádaskodásokat”.