Az Európai Bíróság szerdán hozott ítéletében elutasította a Péti Nitrogénművek keresetét, amit a vállalat az Európai Bizottság állami támogatás visszafizetését elrendelő határozata ellen nyújtott be.
„A Nitrogénművek az uniós versenyszabályok megsértésével olyan feltételek mellett jutott a kérdéses hitelekhez, amelyek elérésére a kereskedelmi bankoknál nem lett volna lehetősége”. Ezzel az indoklással utasította el szerdán az Európai Bíróság törvényszéke a Péti Nitrogénművek keresetét, amit a vállalatnak nyújtott állami támogatás visszafizetését elrendelő bizottsági határozat ellen nyújtott be.
Miként arra a törvényszék összefoglalójában emlékeztet, Magyarország legnagyobb műtrágyagyártója a gazdasági válság kirobbanása után, 2008. október 18-án leállította a termelését. A magyar kormány két hónappal később bejelentette, hogy a műtrágyagyártás fenntartása és a munkahelyek megőrzése érdekében állami támogatást nyújt a termelés újraindítására és a cég megmentésére.
A finanszírozási konstrukció keretében a 100%-os állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Nitrogénművek két hitelszerződést kötött, amelyekkel a péti cég összesen mintegy 88 millió euró összegű hitelhez jutott. Emellett a magyar állam kezességet vállalt e hitelek az MFB részére történő visszafizetésére.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított, amelynek végén megállapította, hogy a cég talpra állítása céljából kidolgozott finanszírozási konstrukció az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatást tartalmaz. A Bizottság álláspontja szerint ugyanis a magyar cég a piacon elérhető kamatszinthez képest túl olcsón jutott a hitelekhez, ami jogosulatlan versenyelőnyhöz juttatta. Brüsszel ezért elrendelte az állami támogatás nyújtásának megszüntetését, illetve a már nyújtott támogatás visszafizetését.
A Péti Nitrogénművek megtámadta a határozatot a törvényszék előtt, amely szerdai döntésében a cég által felhozott valamennyi jogi érvet alaptalannak találta és ezért elutasította a keresetet.
Az indoklás szerint a Bizottság annak idején helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az MFB tevékenysége nem hasonlítható egy normál piaci körülmények között működő kereskedelmi bank tevékenységéhez, mert egy közcélú fejlesztések finanszírozását végző bank, amely ügyfeleinek kedvezményes kamatszinten nyújt hiteleket.
A törvényszék szerint az MFB-ben olyan mértékű az állami szerepvállalás, a bank intézkedései lényegében a magyar állam intézkedéseinek tudhatók be. Az MFB tőkéjének 100%-a a magyar állam tulajdonát képezi, illetve, hogy a magyar hatóságok intenzív felügyeleti hatásköröket gyakorolnak a bank felett.
A Bíróság szerint a Nitrogénműveknek biztosított hitelek piacidegen voltára utal az a körülmény is, hogy azok nyújtására közvetlenül azután került sor, hogy a magyar állam nyilvánosan elkötelezte magát a vegyipari vállalkozás megmentése mellett.
A fenti körülményekre tekintettel a törvényszék megállapítja, hogy a Nitrogénművek az uniós versenyszabályok megsértésével, olyan feltételek mellett jutott a kérdéses hitelekhez, amelyek elérésére a kereskedelmi bankoknál nem lett volna lehetősége.
A határozat ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani az Európai Bírósághoz.
Kitekintő / Bruxinfo.eu