Sajtburger helyett együnk quinoát!

Evo Morales bolíviai elnök az ENSZ Közgyűlésében a quinoát, az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag inka gabonát népszerűsítette, ugyanakkor élesen bírálta a multinacionális gyorséttermi láncok ételeit. Szerinte a „fast food” fogyasztása rákbetegségek kialakulásához vezet.

A gyorséttermi kaják rákbetegséget okoznak

Evo Morales, bolíviai elnök az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében élesen bírálta a kapitalista gyorséttermeket, amelyek szerinte „óriási fenyegetést jelentenek az egész emberiség számára”, és azzal vádolta meg a legnagyobb amerikai multinacionális cégeket, hogy lejárató kampányt folytattak a quinoa ellen azért, hogy megakadályozzák az inka gabona nemzetközi piacokra való kijutását.

A quinoa vitaminokban és fehérjékben gazdag gabonafajta, amely már 7000 éve az Andokban élők alapvető táplálékául szolgál. Termesztését az európai gyarmatosítók hosszú időre betiltották. Mostanság Morales és sok szakértő úgy véli, a quinoa-termelés megoldást jelenthet a globális élelmiszerhiányból adódó problémákra.

„A legnagyobb nemzetközi élelmiszeripari társaságok ellenőrizni kívánják az élelmiszer-termelést, és uralni a globális piacokat. Céljuk csupán a profit, és a szabványosított ételek sorozatgyártása, amelyek rákot és egyéb betegségeket okozó összetevőket tartalmaznak”– mondta a baloldali politikus, és azt is hozzátette, hogy az éghajlatváltozásért is a kapitalizmus a felelős.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is kiemelte a quinoa „sokoldalú és ízletes” voltát, de nem kívánt csatlakozni a bolíviai elnök multinacionális gyorsétterem-hálózatok elleni vádaskodásához.

„Remélem, hogy ez az év valóban a quinoa nemzetközi éve lesz, és hasznos tapasztalatokkal gazdagodunk az élelmiszer-biztonság és az egészséges táplálkozás vonatkozásában, továbbá jelentős előrelépést teszünk a szegénység leküzdése, és a környezetbarát, fenntartható mezőgazdaság megvalósítása terén is” – hangsúlyozta Ban Ki Mun.

Bolíviában minden évben mintegy 38 ezer tonna quinoát termesztenek, amelynek több mint kétharmadát az Egyesült Államokba és Európába exportálják. Ecuador és Peru is nagy termelőknek számítanak, utóbbi évente több mint 40 ezer tonnát termeszt.

Növekvő quinoa-fogyasztás

Bolíviában megháromszorozódott a quinoa-fogyasztás az elmúlt négy évben. A növekedés mögött Victor Hugo Vasquez, vidékfejlesztési miniszter-helyettes szerint a lakosság szemléletének a megváltozása áll. „Egyre többen fedezik fel a quinoa magas tápértékét, ami a kereslet növekedését vonta maga után” – magyarázta Vasquez.

Négy év alatt a hazai quinoa-fogyasztás négyezerről 12 ezer tonnára nőtt. Az egy főre jutó fogyasztás pedig 0,35-ről 1,11 kg-ra növekedett. Vasquez tájékoztatása szerint a tavalyi gabonatermelés 52 százalékát exportálták. Ebből elmondása szerint arra lehet következtetni, hogy a belföldi kereslet 2013-ban eléri majd kétezer tonnát, és az egy főre jutó fogyasztás pedig elérheti a két kilogrammot is.

A befektetőknek nem kell félniük

Evo Morales elnök az ENSZ sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Repsolnak és a többi Bolíviában működő multinacionális vállalatnak nem kell félnie az államosítástól, mert ezt a kormány csak olyan multicégek ellen alkalmazza, akik az elmúlt években befektetés helyett kizárólag „profitorientált vadkapitalizmust” folytattak.

Morales kijelentésével a nemrégiben államosított légi kikötőkre utalt, amelyeket a Sabsa üzemeltetett. A spanyol cég 1997-ben mindössze négyezer dollár kezdeti beruházási költséggel vette át az irányítást Bolívia három fő repülőtere – La Paz, Cochabamba és a Santa Cruz – felett. „A vállalat a számára előnyös üzlettel 430 millió dolláros forgalmat bonyolított le” – összegzett az elnök.

„A Bolíviában befektetéseket lebonyolító cégek esetében szeretném leszögezni, hogy a beruházásuk garantált, mivel joguk van a beruházásokból származó nyereségre” – jelentette ki Morales, aki azt is hozzátette, hogy a kormányzat szorosan együttműködik az olyan beruházó cégekkel – mint például a spanyol Repsol – amelyek a beruházás terén komoly partnernek bizonyulnak.

Az államosítás miatt a spanyol kormány figyelmeztette Moralest, hogy Spanyolország felülvizsgálja Bolíviához fűződő kapcsolatait, az Európai Bizottság pedig élesen bírálta a döntést, és méltányos kártérítést követelt.

A népszerű elnök újból jelölt lehet  

Evo Morales rendkívül népszerű országában. Egy közvélemény-kutató cég szerint a bolíviaiak 54 százaléka támogatná az indián származású elnök indulását a jövő évi választásokon, míg 42 százalék azok aránya, akik ellenzik, hogy induljon a harmadik elnöki ciklusáért.

Az Ipsos legutóbb múlt év végén végzett országos lefedettségű reprezentatív felmérést. A közvélemény-kutatás során alkalmazott minta nagysága 2250 fő volt, a statisztikai hibahatár +/-2,07 százalék.

Morales 2006-ban került hatalomra, és 2010-ben kezdte el 2015-ig tartó második ciklusát. Az elnök azzal, hogy egy harmadik terminusra is jelöltetni kívánja magát, heves vitákat váltott ki az ellenzék részéről. Az elmúlt napokban a harmadik elnöki ciklusról szóló törvényjavaslatot a szenátusi többség az Alkotmánybírósághoz küldte felülvizsgálatra, hogy döntsön a hatalmon lévő elnök indulásáról a 2014-es választásokon.

A bolíviai ellenzék azt állítja, hogy az elnök harmadik terminusra való jelölése törvénysértés, mivel azt Morales 2009-ben kihirdetett új alkotmánya is csak két egymást követő időszakra teszi lehetővé. Az elnök viszont azzal védekezik, hogy jogosult a harmadik ciklusra való megmérettetésre, mivel szerinte a 2005-ös választási győzelme idején még nem az általa beterjesztett új, baloldali alkotmány volt hatályban, így az első (2006-2010. közötti) kormányzási időszak nem tekinthető első terminusának.