Mennének, de maradnak: csúszik a francia kivonulás Maliból

Francois Hollande bejelentette, hogy a francia csapatok áprilisban kezdik meg a kivonulást Maliból – egy hónappal később az eddig tervezett időpontnál. A döntés az északi Ifoghas-hegységben zajló heves harcok és az elmúlt hetek merényleteinek fényében semmiképp sem meglepő.

Hollande szerdai beszédét követően Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter csütörtökön egy be nem jelentett, rendkívüli látogatás keretében közölte a döntést a maliban harcoló francia katonákkal. Le Drain kifejtette, hogy az intervenció addig nem tekinthető befejezettnek, amíg az afrikai országot teljesen fel nem szabadítják, és helyre nem állítják annak szuverenitását. „Mali és Franciaország biztonsága szorosan összefügg” – tette hozzá a védelmi miniszter.

Le Drain hangsúlyozta, hogy a hadművelet az „utolsó, döntő jelentőségű” fázisába lépett. Szavainak azonban egyre nehezebb hitelt adni, hiszen a francia vezetés már hetek óta ezt az óvatosan optimista szólamot fújja. Edouard Guillaud vezérkari főnök február végén még arról beszélt, hogy semmi akadályát nem látja a márciusi kivonulásnak, de Francois Hollande és maga Le Drain is tett hasonló nyilatkozatokat.

További aggályokat vetnek fel a védelmi miniszter tegnapi kijelentései Mali teljes felszabadítását illetően. Bár a francia beavatkozás első heteiben az iszlamista felkelőket rendkívül gyorsan sikerült kiszorítani az északi városokból,  a konfliktus azóta egy egészen új formát öltött: merényletektől terhes gerillaháborúvá vált. Ebből adódóan a lázadók felkutatása és semlegesítése sokkal nehezebb és időigényesebb feladat, így a „teljes felszabadítás” is jóval tovább tarthat. Azt pedig szinte lehetetlen megjósolni, hogy erre mikor kerülhet sor – az újabb, áprilisi céldátum realitása ezért is kérdéses.

A békefenntartókat várják

A valóságtól elrugaszkodott tervek nyilvánvalóan azt mutatják, hogy Franciaország mielőbb szeretné átruházni a Maliban magára vett terhet. Már egy héttel az intervenció kezdete után felmerült a háború afrikanizálásának igénye, újabban pedig egy békefenntartó misszió létrehozását sürgeti a francia vezetés. Elképzelésük szerint ennek állományát az a nyolcezer fősre tervezett AFISMA (Mali Nemzetközi Segítségnyújtási Misszió) képezné, mely jelenleg mintegy hatezer katonát állomásoztat az országban. Az AFISMA felállítására és bevetésére tavaly decemberben kapott mandátumot a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) az ENSZ Biztonsági Tanácsától, a kontingens ennek módosításával válhatna békefenntartó misszióvá.

A BT elnöki posztját jelenleg betöltő Oroszország szerdán jelezte, hogy kész megvitatni a francia elképzelést. Bár Alexander Lukasevics külügyi szóvivő szerint a döntés akár március végén megszülethet, nem szabad elfelejteni, hogy a békefenntartó misszió delegálásának fontos feltétele az iszlamisták még működő bázisainak megsemmisítése, ez pedig – ahogy fentebb már rámutattunk – egyre nehezebb feladatnak bizonyul.

Újabb francia áldozat

Az egyre inkább elhúzódó konfliktus veszélyét jelzi, hogy szerdán újabb francia katona esett el Gao mellett – ezzel a január 11-e óta tartó beavatkozás (francia) áldozatainak száma négyre emelkedett.

Az eset kapcsán Nicolas Sarkozy volt francia államfő is megszólalt, élesen kritizálva a Hollande által indított intervenciót. „Négyezer katonával próbálunk biztosítani egy olyan területet, mely négyszer nagyobb, mint Franciaország” – mondta Sarkozy. Kifejtette továbbá, hogy véleménye szerint a hadművelet eleve kudarcra van ítélve, hiszen Malinak lényegében „nincs kormánya”, a jelenlegi francia vezetés pedig „a puccsistákat támogatja” beavatkozásával.

Tavaly augusztusban nemzeti egységkormány alakult Maliban, a miniszterelnököt azonban decemberben lemondásra kényszerítették a tavaszi puccsot vezető katonatisztek. Dioncounda Traore ideiglenes államfő 2013 júliusára írt ki új választásokat.