Mediterrán étrenddel csökkenthető a szívbetegségek kockázata

Független szakértők is elismerték annak a kísérletnek az eredményeit, mely orvosok és kutatók felügyeletével vizsgálta, hogyan reagál a résztvevő 7500 idős korú ember szíve a mediterrán étrend fő alkotóelemeire az olívaolajra, és a diófélékre.

Öntsünk olívaolajat lehetőleg zöldségre vagy halra: a mediterrán étrend egyik leghosszabb és legtudományosabb kísérlete szerint ez a fajta étkezés csökkenti a szívbetegségek – különösen az agyvérzés előfordulását az egyébként nagy kockázatnak kitett idős emberek esetében.

A tanulmány, melyről a Huffingtonpost tudósít, öt éven át tartott Spanyolországban, mintegy 7500 ember részvételével. Azoknál, akik a mediterrán stílusú diétát követték sok olívaolajjal és diófélékkel, 30%-kal kevesebb volt a súlyos szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint azoknál, akiknek ugyan megmondták, hogy kövessenek zsírszegény étrendet, de a valóságban nem tartották be az utasításokat. A mediterrán alatt sok gyümölcsöt, halat, csirkét, babot, paradicsomot, salátát, bort és péksüteményeket értünk.

Az ilyen étrendet már régóta szívbarátként tartják számon, de ez megfigyeléses vizsgálatokon alapult, amelyek nem tudják bizonyítani a lényegét. Az új kutatás éppen ezért sokkal átütőbb, mert a vizsgált alanyok a kijelölt étrendet követték hosszú ideig folyamatos és alapos megfigyelés mellett. Az orvosok még laboratóriumi vizsgálatokat is végeztek annak bizonyítékául, hogy a mediterrán étrendet követő emberek az ajánlott mennyiségnél több olívaolajat és dióféléket fogyasztottak.

A legtöbben gyógyszeres kezelés alatt álltak magas koleszterinszint vagy vérnyomás miatt, és a kutatók nem is változtattak a bevált kezelési módszereken. Első lépésként, hogy megakadályozzák a szívproblémákat, „a diéta jobb, mint a gyógyszer” elvet követték, hiszen ha van is mellékhatása, az sem számottevő. Mint később az eredmények is igazolták: a diéta valóban működik.

A kutatók biztosították az olívaolajat és a dióféléket a résztvevők számára, így ezek a viszonylag drága hozzávalók nem jelentettek számukra semmilyen plusz költséget. Az olaj fajtája viszont számított: extra szűz olívaolajat használtak, ami csak minimálisan feldolgozott, és tápanyagban gazdagabb, mint a hagyományos, vagy „light” változata.

A tanulmány résztvevőinek nem kellett szigorú, alacsony kalóriatartalmú étrendet követniük, hiszen nem a súlyvesztés volt a cél. Ez lehet az oka annak is, hogy a diétát könnyű volt követni, és a résztvevők csupán 7%-a adta fel két éven belül. Kétszer annyian szálltak ki az alacsony zsírtartalmú étrendet folytatók közül, mint azok, akik a mediterrán stílusú diétát alkalmazták.

A vizsgált alanyok több mint a fele nő volt, és az 55-80 év közötti korosztályból kerültek ki. Egyikük sem volt szívbeteg az elején, de mindnyájan magas kockázatnak voltak kitéve egészségügyi problémáik miatt: a résztvevők fele szenvedett cukorbetegségben, és a legtöbben túlsúlyosak voltak magas koleszterinszinttel és vérnyomással.

Az embereket három csoportba sorolták: kettő a mediterrán étrendet követte vagy extra szűz olívaolajjal kiegészítve (4 evőkanál naponta), vagy pedig dióval, mogyoróval, mandulával (egy maréknyi naponta). A harmadik csoport alacsony zsírtartalmú diétát folytatott, melyben túlsúlyban volt a kenyér, krumpli, tészta, rizs, gyümölcsök, zöldségek, halak, könnyű péksütemények, dió, olaj és vörös húsok.

A független megfigyelők leállították a vizsgálatot közel öt év után, mikor kevesebb problémát észleltek az első két csoport tagjainál. Az orvosok vegyesen vélték felfedezni a szívrohamot, az agyvérzést, vagy a szívvel összefüggésbe hozható haláleseteket. 96 ilyen volt az olajat, 83 a dióféléket, és 109 a zsírszegény ételeket fogyasztó csoportban. Egyenként nézve, az agyvérzés volt az egyetlen olyan terület, ahol az étrend típusa nagyban befolyásolta az eredményeket. Összességében a diéta nem volt hatással a halálozási arányokra.

A mediterrán diéta mégis jobbnak bizonyult, annak ellenére, hogy követői naponta 200 kalóriával többet vittek be szervezetükbe, mint az alacsony zsírtartalmú ételeket fogyasztók. A tanulmány vezetői most azt elemzik, hogy az egyes diéták hogyan befolyásolták a résztvevők testsúlyát vagy a testtömeg indexét.

A spanyol kormány egészségügyi kutatási hivatala kezdeményezte és finanszírozta a tanulmányt; a Kaliforniai Dió Bizottság, valamint a spanyol olívaolaj- és diótermelők pedig az élelmiszereket biztosították. A szerzők közül ugyan sokaknak van jelentős pénzügyi kapcsolata élelmiszer-, bor- és egyéb ipari csoportokkal, de elmondásuk szerint a szponzoroknak nem volt szerepe a vizsgálat megtervezésekor, elemzésekor vagy az eredmények közzétételekor.

Rachel Jonhson, aki a Vermonti Egyetem professzora, valamint az Amerikai Kardiológiai Szövetség vezetője elmondta: a tanulmány rendkívül átütő erejű a laboratóriumi vizsgálatok miatt, melyekkel igazolták az olaj és a diófélék fogyasztását, és amiatt, hogy a kutatók nyomon követték nem csak a kockázati tényezők változását, mint például a koleszterinszintét, hanem a tényleges szívrohamokat, agyvérzéseket és egyéb haláleseteket is.

Rena Wing, a Brown Egyetem fogyókúra szakértője megjegyezte, hogy a kutatók biztosították az olajat és a dióféléket, és így számára nem derül ki egyértelműen, hogy vajon ugyanezt az eredményt kapták-e volna, ha a résztvevők saját maguk tervezik meg a mediterrán étrendjüket. Kétségei vannak afelől is, hogy az amerikaiak képesek lennének ezt a fajta diétát jobban betartani az európaiakkal szemben, akik már hozzászoktak a hasonló élelmiszerekhez.

Dr. George Bay, a Pennington Orvosbiológiai Kutatóközpont munkatársa szerint a tanulmány pozitív, sőt ragyogó eredménnyel zárult, és a valaha elvégzett legjobb, minden bizonnyal legnagyobb jövőbeli hatással rendelkező táplálkozási kísérletnek nevezte.

„Az adatok kellőképpen meggyőzőek ahhoz, hogy én is változtassak az étkezési szokásaimon a mediterrán diéta javára, melyet a kísérletben is alkalmaztak.” – tette hozzá. Rajta kívül más, független szakértők is dicsérték a tanulmányt, mint bizonyítékot arra, hogy a szívbetegségek kockázata csökkenthető megfelelő diétával.

„A kockázatcsökkentés majdnem azonos mértékű a sztatinokéval”, a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekével, mondta Dr. Robert Eckel, a Colorado Egyetem táplálkozással és szívbetegségekkel foglalkozó szakértője. Ugyanakkor azt is hozzátette: a kísérlet nem a diétát, a sztatinokat és vérnyomás csökkentő szereket volt hivatott összehasonlítani, így a betegeknek változatlanul szedniük kell az orvos által felírt gyógyszereket.