Milliók életét veszélyeztetik az ismeretlen eredetű élelmiszerek. Az egész Európát érintő lóhúsbotrány után áprilisban itt a halbotrány.
2013 lehet az élelmiszeripart megrázó súlyos felismerések éve. Sorozatban érkeznek hírek a leghihetetlenebb visszaélésekkel kapcsolatosan a világ különböző részeiről, a legeltérőbb termékekről, valamint azok gyártóiról és értékesítőiről. A macskák számára gyártott szalmonellával fertőzött száraztápoktól svájci licencű, Kínában átcímkézett bébiételekig terjed a széles paletta.
Még csak áprilist írunk, ám a nemrég kirobbant európai lóhúsbotrányt követően itt az újabb érdekes probléma. A halászati kvóták csökkentésével a halak és tengeri élőlények árai egyre magasabbak, ezért költségcsökkentő megoldásokkal próbálják lefaragni a kiadásokat, így a termékek árát a piaci szereplők.
Nagyon úgy fest, hogy egyre inkább a vevők megtévesztésével igyekeznek ezt elérni, amire egy hamburgi laboratórium tesztjeinek frissen megjelent eredményei világítanak rá; ezekből kideült, hogy olcsóbb halak húsát keverik a termékekbe, amit a csomagolásokon nem tüntetnek fel. A jelenség Európát és az Egyesült Államokat érinti. Szakértők szerint kontinensünkön elsősorban a tőkehalfélék kereskedelménél figyelhető meg mindez. Sajnos más érdekes esetek is napvilágot látnak folyamatosan: múlt hónap végén például szén-monoxiddal terhelt spanyol eredetű halszállítmányokat foglaltak le Olaszországban, és közismert a januárban Svédországban lefoglalt, ismeretlen alkotóelemekkel lazított Feröer-szigeteki halszállítmány esete is.
A kétes ügyletek felderítése – a lóhúsbotrányhoz hasonlóan – ez esetben is a tagállami közegészségügyi és karhatalmi szervek feladata lesz. Februárban az egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos, Tonio Borg összehangolt vizsgálati akciósorozat elrendelését kérte az Európai Bizottságtól. A megállapodás értelmében akkor minden tagországnak 4-6 héten belül legalább öt vizsgálatot le kellett folytatnia, valamint 50 tonnánként mintát kellett venniük a forgalomba kerülő áruból. Az eredményeket az EU élelmiszerbiztonsági riasztási rendszerén (RASFF) keresztül összesítették és tették elérhetővé. Ennek eredményeként bebizonyosodott, nincs olyan ország, ahol ne fedeztek volna fel illegális vágóhídakat, ismeretlen eredetű nyersárut avagy készítmények értékesítésében résztvevő hűtőházakat, kereskedelmi vállalkozásokat.
A halak forgalmazásának kérdéseiről frissen közölt tanulmány ismertetésével szinte egy időben jelentette be Bognár Lajos Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az Élelmiszer című szaklap szakmai konferenciáján Magyarország középtávú, 10 évre szóló nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági stratégia tervezetét.
A helyettes államtitkár elsősorban a világban végbement változásokkal, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatok hatékony kezelésének szükségességével indokolta az új koncepció megalkotásának fontosságát.