A különböző európai intézmények vizsgálódásai alapján júniusra állhat össze egy általános kép a negyedik magyar alkotmánymódosításról és a magyar demokrácia helyzetéről. Ettől is függhet, hogy az Európai Parlament el akarja-e indítani a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárást Magyarországgal szemben. A szerdai plenáris vita elsősorban a téma melegen tartását célozza. A négy legnagyobb parlamenti frakció tenorjai nyilatkoztak a BruxInfónak.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy nagyobb lesz a füstje, mint a lángja annak a plenáris vitának, amit formailag a márciusban elfogadott negyedik magyar alkotmánymódosításról tart szerdán az Európai Parlament. Még néhány nappal ezelőtt is a tavaly januári forgatókönyv megismétlődésére lehetett számítani, amikor a strasbourgi vitán a parlamenti patkó baloldaláról valóságos össztűz zúdult a magyar miniszterelnökre.
Bár Orbán Viktor kedden Strasbourgban lesz, a tavalyihoz hasonló konfrontációra ezúttal valószínűleg mégsem kerül sor. Ennek fő oka, hogy az európai liberálisok frakcióvezetője, Guy Verhofstadt által kezdeményezett, de többek között a szociáldemokraták által is támogatott plenáris vita nem tekinthető konkluzívnak, elsősorban azért nem, mert a magyar dossziéban párhuzamosan zajló vizsgálatok egyelőre nem értek döntő szakaszba. Ezért a szerda reggeli, mindössze 40 percesre tervezett plenáris vita elsősorban a téma melegen tartására lesz majd jó alkalom, ahogy arra a BruxInfo múlt héten a legnagyobb pártcsoportok vezetőivel és illusztris tagjaival folytatott beszélgetései is rámutattak.
Másfelől a magyar kormányfő számára sokkal fontosabbnak tűnik most, hogy megőrizze az Európai Néppárt támogatását, különös tekintettel azokra a hírekre, amelyek ennek a támogatásnak az erodálásáról szólnak. Orbán ezért kedden este Strasbourgban részt vesz az EPP frakcióülésén (erről bővebben lásd még alább).
Az április 14-i vita egyfajta ráhangolódás lehet a júniusi plenáris ülésre, amelyen a dolgok jelenlegi állása szerint az Európai Parlament határozatot fogadhat el a „magyarországi eseményekről” és azok megítéléséről egy portugál zöldpárti képviselő javaslata alapján. Rui Tavarest még tavaly februárban kérte fel az EP a jelentés elkészítésére, és azóta öt munkadokumentumot is közzétett. Állásfoglalásának tervezetéről szándékai szerint május 6-án szavaz majd az EP állampolgári jogokért felelős szakbizottsága (LIBE), mielőtt a határozati javaslat a plenáris elé kerülne.
A Parlamenten belül mostanra nagyjából egyetértés jött létre arról, hogy a képviselőtestületnek a Tavares-jelentés alapján kell majd döntenie a következő lépésekről. A jelentés következtetéseire mindenképpen hatással lesz az Európai Bizottság negyedik alkotmánymódosításról készült és már a szerdai plenárison előzetesen ismertetendő jogi elemzése (erről lásd külön írásunkat). „Barroso bizottsági elnök első elemzése – ahogy arra az Orbán miniszterelnöknek küldött legutóbbi levél is utal – egyértelműen bizonyítja, hogy a jogi kifogásokat is ideértve kézzelfogható aggályok merülnek fel” – állapította meg a BruxInfo kérdésére válaszolva Hannes Swoboda, az EP második legnépesebb, szocialista és demokrata frakciójának elnöke.
Az Európa Tanács tanácsadó testülete június 15-16-án hozza nyilvánosságra a maga elemzését, így az is hatást gyakorolhat majd a Parlament plenáris szavazására.
A 7-ik cikket feszegetheti a Tavares-jelentés
Rui Tavares ötödik munkadokumentumának múlt heti ismertetésekor semleges, távolságtartó álláspontot igyekezett kifejteni a leendő határozati javaslat tartalmával kapcsolatban. Ennek ellenére nevük elhallgatását kérő magyar források elfogultnak, torzítónak és a tényeket figyelmen kívül hagyónak nevezték a munkadokumentumnak különösen az alkotmánymódosítással kapcsolatos megállapításait. „Komolyabb intézménynek gondoltam az Európai Parlamentet. A munkadokumentum ferdítéseivel és alapvető tények figyelmen kívül hagyásával túlmegy a megengedett határokon. Ez egy politikai dokumentum” – bírálta egy forrás az anyagot, ami még nem a végleges jelentés.
Elvileg az Európai Parlament egyedül, a többi uniós intézmény támogatása nélkül nem képes keresztre feszíteni egyetlen uniós tagállamot sem, Tavares-jelentés következtetései mégsem teljesen tét nélküliek. A portugál képviselő a múlt heti meghallgatáson jelezte, hogy határozati javaslata többek között arra a kérdésre kíván választ adni, hogy a magyar kormány eltávolodott-e az uniós szerződés alapértékeket rögzítő, 2-ik cikkétől és fennáll-e a cikkben foglalt alapértékek megsértésének a veszélye. Ha a válasz igen, akkor forrásaink szerint Tavares könnyen a 7-ik cikk szerinti eljárás elindítását javasolhatja a képviselőtestületnek, amihez a parlament tagjainak abszolút többsége szükséges.
Rebecca Harms, az európai zöldek társelnöke azt mondta a BruxInfónak, hogy megítélése szerint a 7-ik cikk segítségül hívásának feltételei Magyarország esetében fennállnak, és portugál párttársa végső következtetésként „ennek az eszköznek az aktiválását javasolhatja majd”. A német zöldpárti képviselő úgy látja, hogy az EU eddig nem tudta megállítani az Orbán-kormányt.
Az uniós szerződés 7-ik cikke értelmében az EU három fő intézményének mindegyike elindíthatja az eljárást akkor, ha az alapvető értékek folytatólagos és súlyos megsértését tapasztalja, illetve ennek veszélye áll fenn. Guy Verhofstadt, az európai liberálisok vezére szerint már egy éve megérett erre a helyzet, amikor a jelenlegi kormány „újraírta az alkotmányt”.
A legutóbbi alkotmánymódosítás számára újabb bizonyíték arra, hogy az EP-nek lépnie kell a 7-ik cikk szerinti eljárás kezdeményezésével.
„A héten általános vitát tartunk a magyarországi helyzetről az alaptörvény módosítása után, és megragadom az alkalmat, hogy megismételjen aggodalmaimat azzal kapcsolatban, hogy az utolsó változások látszólag aláássák a jogállamiságot, az emberi jogokat és az alapvető európai értékeket. Meggyőződésünk, hogy a Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek kezdeményeznie kell a 7-ik cikk szerinti eljárást, minimum annak megállapítására, hogy az alapvető jogok megsértésének fennáll a kockázata” – nyilatkozta a korábbi belga kormányfő a BruxInfónak.
Verhofstadt hozzátette, hogy csak egy későbbi szakaszban születhetnének ajánlások arra vonatkozóan, hogy ténylegesen is megsértik-e az alapvető jogokat.
Ha az EP-ben többségi támogatást is kapna az elméletileg akár az ország szavazati jogának felfüggesztését is eredményezni képes eljárás, megfigyelők szerint minimális lenne az esély arra, hogy a Tanács is elmarasztalja Budapestet. Ezzel együtt egyesek szerint már az eljárás elindítása is fontos politikai üzenet lenne.
Bár a szocialista pártcsoport is teljes mellszélességgel támogatta az alkotmánymódosítás megvitatását, a baloldal fő ereje elsietettnek tartana bármilyen ítéletet mondani a különböző vizsgálatok lezárulásáig. „Ez nem zárja ki a 7-ik cikk későbbi alkalmazását, de fontos, hogy megőrizzük a sorrendet, miszerint első az értékelés, és csak utána következik a cselekvés” – vélekedett a szociáldemokraták frakcióvezetője a BruxInfónak. Hannes Swoboda a liberálisok vezérével szemben kifejezetten helyteleníti azt, hogy a vizsgálatok ideje alatt a 7-ik cikk alkalmazásával riogassanak. Ez akkor is igaz, ha a közelmúltbeli magyarországi eseményeket nyugtalanítónak tartja, mert – mint mondta – jelentőst hatással lehetnek a magyar emberek hétköznapjaira. Példaként említette a hajléktalanokat és a külföldre távozni kívánó diákokat, továbbá a politikai hirdetések révén lényegében minden magyar állampolgárt.
A szocialista frakciót az is óvatosságra intheti, hogy tagpártja, az MSZP kifejezetten a szankciós eljárás elindítása ellen foglalt állást.
A kormány számít az Európai Néppártra
Az Európai Néppárt egyik magyar tagja ugyanakkor úgy véli, hogy a magyar kormányt visszatérően támadó európai baloldal vérszagot kapott és már nem érdeklik a tények. Schöpflin György az ALDE (a liberálisok) főnökét idézte a BruxInfónak, aki szerint úgymond a tényeknél is fontosabbak az értékek. A professzor úgy látja, hogy a liberálisok nem hajlandók elfogadni semmi olyan demokrácia felfogást, ami különbözik az övéktől, és a jobboldalt gyakran mumusnak állítják be.
A Fidesz képviselője arra is rámutatott, hogy az Európai Parlamentben olyan egységes baloldal jött létre, ami a tagállami törvényhozásokban elképzelhetetlen. Eközben az európai jobboldal sokkal megosztottabbnak tűnik. Mindennek a Magyarországról szóló majdani parlamenti határozat elfogadásakor is jelentősége lehet, mert Schöpflin szerint felsorakozhat egy határozatképes baloldali többség, ami pálcát törhet a magyar kormány fölött.
A magyar jobbközép képviselő szerint a 7-ik cikk is benne van a pakliban. Ugyanakkor azon a véleményen van, hogy egy parlament nem nyilváníthat bűnösnek vagy ártatlannak egy országot, mert ez a szerepétől teljesen idegen.
Az Európai Néppárt eddig mondhatni egységesen a magyar kormány mögött állt, bár a baloldali többség tavaly egy ízben már képes volt egy Magyarországot jobbára elmarasztaló határozatot keresztülvinni.
Egymástól függetlenül ugyanakkor három, a Néppárthoz közelálló forrás is azt mondta a BruxInfónak, hogy a visszatérő magyar problémák kezdik elbizonytalanítani a kereszténydemokrata frakció tagjait. „Ritkul a levegő” – fogalmazott egy névtelenségbe burkolózó frakciótag, aki szerint különösen a legnagyobb létszámú nemzeti delegáció, a német tagjai kezdik elveszíteni a türelmüket. Elmondása szerint ez elsősorban a német üzleti érdekeket (főleg az energiaszektort) negatívan érintő magyar kormányintézkedéseknek szól. A németek növekvő elégedetlenségét más források is megerősítették.
Ezt látszanak alátámasztani azok a később a Néppárt részéről cáfolt hírek is, miszerint az EPP múlt heti dubrovniki rendezvényén a magyar probléma is terítékre került. Azt ugyanakkor forrásaink komoly fenntartásokkal fogadták, hogy szóba került volna a FIDESZ esetleges kizárása a Néppártból.
A gyengülő támogatásról felreppent hírek mindenesetre megfigyelők szerint magyarázatot adhatnak arra, hogy miért olyan fontos Orbán Viktornak kedden este a részvétel az EPP frakcióülésén. Akárcsak a korábbi alkalmakkor, vélhetően ezúttal is Szájer József javasolta a kormányfőnek, hogy elmagyarázza a frakciónak a kormány álláspontját, és „tartsa bennük a lelket”. Szájerről azt mondják, hogy mára lényegében a néppárti frakció legbefolyásosabb tagja lett, egyesek szerint annyira, hogy valójában ő és nem Joseph Daul irányítja érdemben a legnépesebb pártcsoportot. Részben ezért is felbecsülhetetlen lehet a szerepe annak biztosításában, hogy az EPP ne álljon ki a kormány mögül.
Hannes Swoboda, a szocialisták első embere mindenesetre maga is úgy látja, hogy az EPP-n belül intenzív vita folyhat, amitől azt reméli, hogy megváltozik majd a Néppárt hozzáállása a magyar helyzethez. „Bár erről még nem hallottam hivatalos nyilatkozatokat” – ismerte el a BruxInfónak.
A kettős mérce problémája
A kívülállók közül sokan úgy gondolják, hogy a szocialisták magyar kormánnyal szembeni kritikájának jogosságát gyengíti az, hogy jelentőségteljesen hallgatnak, amikor baloldali kormányok követnek el visszásságokat. A Néppártnál nem is mulasztják el, hogy kettős mércét emlegessenek. De, a kereszténydemokraták nem állnak egyedül ezzel a véleménnyel.
A negyedik legnagyobb EP-pártcsoport, az európai zöldek társelnöke úgy véli, hogy a két legnépesebb frakció, a néppárti és a szocialista saját elhajlóival szemben mutatott szolidaritása végső soron az egész képviselőtestület tekintélyét és hitelességét rombolja. Rebecca Harms szerint ugyan a romániai probléma nem teljesen azonos a magyarországival, mégis úgy véli, hogy az EP hibát követett el, amikor már a kezdetek kezdetén nem lépett fel hasonló eréllyel Victor Pontával szemben. „Nagy áttörés lenne az, ha a szocialisták felhagynának ezzel a gyakorlattal” – mondta a német képviselőnő.
Az S&D pártcsoport elnöke ugyanakkor cáfolt a BruxInfo kettős mércére vonatkozó kérdésére. Először is úgy vélte, hogy a magyar és a román helyzet politikai, gazdasági és szociális szempontból sem összehasonlítható. Másfelől arra emlékeztetett, hogy pártja az elsők között volt tavaly nyáron, akik fontosnak nevezték, hogy Victor Ponta kormányának tiszteletben kell tartania az Európai Bizottság ajánlásait. Hannes Swoboda a Néppártra mutatva sajnálja, hogy az alapvető jogok, a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás pártpolitikai játszmák részét képezik, és a párthoz való hovatartozás az elvek elé kerül.
„Korábban is mondtam, és tartom magam ehhez az elvhez: félre kell tenni a pártpolitikai játszmákat mindenféle kétértelműség nélkül ott, ahol alapvető európai értékek forognak kockán” – szögezte le a BruxInfónak. Az osztrák szociáldemokrata szerint az a tény, hogy az Európai Bizottság több néppárti tagja a közelmúltban aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzettel kapcsolatban, azt mutatja, hogy nem pártpolitikai kérdésről van szó.
A FIDESZ részéről ugyancsak kettős mércével megvádolt liberális frakcióvezető is elhárította a kritiokát, mondván, hogy támogatták a Bizottságot abban, hogy biztosítsa a román igazságszolgáltatás függetlenségét, miként azt is, hogy plenáris vitát tartsanak a romániai helyzetről. „Ugyanilyen alapon támogatjuk a Bizottságot, a Velencei Bizottságot, az EBESZ-t, az ENSZ-t és a civil szervezeteket arra irányuló erőfeszítésükben, hogy Magyarország ne süllyedjen az egypártrendszerbe” – jelentette ki Guy Verhofstadt.
A liberális politikus hangsúlyozta, hogy pártja nem Magyarországot vagy a magyarokat támadja, és „a FIDESZ nem egyenlő a magyar államisággal”. „Ha az Európai Bizottság értékelése pozitív, az ALDE lesz az első, amelyik elismeri, hogy tévedett” – tette hozzá a politikus.
Milyen új eszközök szükségesek európai szinten?
Swoboda és Verhofstadt is vitatja azt az állítást, hogy az európai alapértékeknek és az alapvető jogoknak ne lennének objektív kritériumai. Azt azonban mindketten elismerik, hogy jelenleg nincsenek hatékony gyakorlati eszközök az alapvető jogok érvényesülésének figyelemmel kísérésére és betartatására. Verhofstadt szerint Magyarország nem az egyetlen, amely kiváltotta a közvélemény aggodalmát. Hasonló jelenségeket lehetett látni szerinte Romániában, Bulgáriában, Olaszországban és Franciaországban is. Ezért fontosnak tartja elgondolkodni azon, hogy milyen eszközökkel lehetne folyamatosan és következetesen biztosítani az alapvető jogokat az EU-ban.
Szocialista kollégája úgy vélte, hogy a Viviane Reding bizottsági alelnök által nemrég bemutatott igazságügyi eredménytábla a helyes irányba tett lépés, de szerinte ennek hatókörét az alapjogi chartában lefektetett valamennyi alapvető jogra ki kellene terjeszteni. Ezzel együtt úgy vélte, hogy új és kiegészítő eszközök ugyan szóba jöhetnek közép- és hosszú távon, de nem kínálnak megfelelő választ az azonnali kritikus helyzetek kezelésére.
A Magyarországról készülő jelentés és határozattervezet zöldpárti szerzője is előrevetítette, hogy a magyar helyzet értékelésén túl arra a kérdésre is választ keres majd, hogy milyen uniós mechanizmust kell létrehozni annak érdekében, hogy megelőzzék az EU-szerződés alapjogokat rögzítő 2-ik cikkének megsértését.
Tavares frakciójának elnöke ugyanakkor egy másik szempontra is felhívja a figyelmet. Rebecca Harms szerint Magyarországgal, Romániával vagy Bulgáriával kapcsolatban a számonkérés mellett az ottani életfeltételek és az oktatás színvonala javításának és a lehetőségek teremtésének is a megoldás részének kell lennie. Ehhez kellene szerinte Európának több segítséget nyújtania. „Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a szociális dimenzióról” – szögezte le az európai zöldek társelnöke.