Nem halaszthatják el az ETS-egységek árverését

Az Európai Parlament mindössze 19 szavazattal elutasította Brüsszelnek azt a javaslatát, hogy a piaci árak további süllyedését megakadályozandó több évvel halasszák el 900 millió tonna uniós kibocsátási egység árverését. A képviselők ugyanakkor nem csapták be teljesen az ajtót a kezdeményezés előtt.

Az Európai Bizottságot és a környezetvédő szervezeteket is alaposan leforrázta kedden a hír, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén leszavazta a kibocsátási egységek (összesen 900 millió tonna) késleltetett aukciójára vonatkozó javaslatot.

A Bizottság vonatkozó javaslata mindössze 19 szavazaton bukott el, ennyivel többen nyomták meg a „nem”, mint az „igen” gombot (334 nem, 315 igen és 63 tartózkodás). Az Európai Bizottság most elutasított javaslatának értelmében a 2013 és 2015 közötti időszakról 2019-2020-ra halasztanák összesen 900 millió tonnának megfelelő kibocsátási egység aukcióját az európai emisszió-kereskedelmi rendszer keretében. Az intézkedés célja a kínálat-keresleti viszonyok helyreállítása és így a rendkívül alacsony szintre süllyedt kibocsátási egységek árának növelése volt.

Miként Peter Liese, német néppárti képviselő a szavazást követően rámutatott, a kvótaárak várható további csökkenése a cégeket nem ösztönzi majd környezetbarát technológiákba való beruházásokba.

„Mély csalódással tölt el a mai szavazás. Ez a klímapolitika nemzeti hatáskörbe való utalásának a kezdetét jelenti. Az ilyenfajta politikák a klímaszkeptikusok malmára hajtják a vizet. A késleltetési javaslat elutasítása meggyengíti az EU emisszió-kereskedelmi rendszerét és veszélybe sodorja klímapolitikai céljainkat” – vélekedett Matthias Groote, a jogszabályi jelentés német szociáldemokrata raportőre.

A Bizottság nevében a klímaügyi biztos is sajnálkozásának adott hangot a kezdeményezés elutasítása miatt. „Európának stabil karbonpiacra van szüksége a klímacélok eléréséhez és az innováció előmozdításához. A Bizottságnak továbbra is meggyőződése, hogy a javaslat rövid távon hozzájárulna a bizalom helyreállításához az EU ETS rendszerében, amíg nem sikerül megállapodni strukturális jellegű intézkedésekben” – jelentette ki Connie Hedegaard, klímapolitikai biztos.

Hedegaard ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy mivel a Parlament egy másik szavazáson nem véglegesítette az elutasítását, ezért a javaslat most visszakerül az EP környezetvédelmi bizottságához, ahol egyébként legutóbb zöld jelzést kapott a terv. A biztos szerint most el kell gondolkozni a következő lépéseken. Ebből a szempontból üdvözölte az ír soros elnökség bejelentését arról, hogy azonnal tárgyalásokat kezd a Tanácsban a témáról.

Alapvetően két ok áll a parlamenti elutasítás mögött. Az egyik, hogy a többség úgy érezte, a kibocsátási egységek kínálatának befolyásolása aláásná a bizalmat a kibocsátás-rendszerben. Mások pedig attól tartottak, hogy a karbonárak emelkedése tovább gyengítené az európai ipar versenyképességét és az áremelkedést átháríthatnák a háztartásokra.

Mások ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a kibocsátási egységek túlkínálatát csökkenteni kell ahhoz, hogy az eredetileg elképzelt módon működjön a rendszer. A magasabb egységárak ugyanis lökést adnának a zöldgazdaságra való áttérésnek, a befektetések és az innováció ösztönzése révén.

A képviselők párhuzamosan elfogadták azt a javaslatot, hogy ideiglenesen, egy évre mentesítsék az interkontinentális útvonalon közlekedő, Európából induló vagy odaérkező légijáratokat a légiközlekedésnek az ETS-rendszerbe való bevonásával együttjáró kötelezettségek alól. A kivételezéssel az EU hozzá kíván járulni a nemzetközi légügyi szervezet (ICAO) keretében zajló globális tárgyalássorozat sikeréhez. „Csak azért állítjuk meg az órát, mert egy globális keretet szeretnénk látni az ICAO égisze alatt. Egy évnél tovább nem kívánjuk fenntartani a derogációt” – jelentette ki Peter Liese, a parlamenti jelentés gondozója.