Az Egyesült Államok kész tájékoztatni adatgyűjtési programjáról az európaiakat, akikkel hajlandó együttműködni az európai uniós állampolgárok jogainak a védelme érdekében – derült ki azokon a találkozókon, amelyeket Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter folytatott Dublinban két európai biztossal.
Egyikük Cecilia Malström, az Európai Unió belügyi biztosa, aki a tanácskozás utáni sajtóértekezleten bejelentette: az amerikai miniszterrel megállapodtak egy olyan bizottság létrehozásában, amelyben a tengerentúli és európai szakértők egyaránt helyet foglalnának, és információkat cserélnének arról, milyen garanciákkal lehetne biztosítani az állampolgárok védelmét. Hozzátette: a PRISM kódnevű amerikai program aggodalmat kelt Európában, számos kérdés még megválaszolatlan ezzel kapcsolatban. Leszögezte: meg kell találni az egyensúlyt a terrorizmus elleni harc és az állampolgárok magánéletének a tiszteletben tartása között.
Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős alelnöke ugyanezen a tájékoztatón elmondta: az amerikaiak által adott magyarázat szerint amerikai belügyről van szó. Hozzáfűzve azonban, hogy az nem mehet az európaiak jogainak a rovására. Az európai tisztségviselő szerint az állampolgári alapjogok nem lehetnek alku tárgyai, a belső biztonság nem érvényesíthető az állampolgári jogok kárára.
Holder elmondta: a PRISM csak korlátozott mértékben nyúl az állampolgárok adataihoz, mégpedig a bíróságok szigorú felügyelete mellett, az ellenőrző funkciót a kongresszus gyakorolja. Az amerikai tárcavezető szerint az adatokat nem vizsgálják tömegesen, csak egyéni esetekben, s ilyenkor a biztonsági szolgálatoknak konkrét és pontosan dokumentált bizonyítékkal kell előállniuk – hangsúlyozta.
Viviane Reding azért kért magyarázatot a múlt héten kirobbant megfigyelési, adatgyűjtési botránnyal kapcsolatban, mert a The Guardian című brit napilap beszámolt arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. A The Guardian és az amerikai The Washington Post nem sokkal később már arról írt, hogy az NSA a PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is ellenőrzi, és így magánszemélyek e-mail üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben.
MTI