A balkáni tüntetések már Brazíliát is elérték

A szombaton kezdődött Konföderációs Kupa mérkőzéseinek köszönhetően a világ kiemelt figyelmet szentel a házigazda Brazíliának. Eddig azonban nem a stadionokban szabadultak el az indulatok, hanem az utcákon, így az ország legnagyobb városában, Săo Paulóban is, ahol az egyik jelmondat szerint: „véget ért a béke, itt van Isztambul!”.

Múlt héten több kisebb, ám annál erőszakosabbá fajult demonstrációt tartottak országszerte Brazíliában. Az Infolatam értesülései szerint a közelégedetlenség egyértelmű oka a korábbi évekhez képest kedvezőtlenebb gazdasági mutatók, a közlekedési infrastruktúra fejletlensége, valamint a továbbra sem javuló közbiztonsági és oktatási színvonal.

A buszjegyárak, és ami mögöttük van

Egyes beszámolók szerint az ország legnépesebb városában, a húszmillió lakosú Săo Paulóban („Sampa”) körülbelül ötezren – nagyrészt egyetemisták – vonultak utcára, ahol utakat zártak le, s épületeket rongáltak meg. A rendőrség beavatkozására a tüntetők hevesen reagáltak, így többen megsebesültek, valamint közel 200-ukat őrizetbe vették. A demonstráció azonban ennek ellenére tovább folyik, ma (hétfő) délutánra megszervezték az ötödik sampai tüntetést, amelyet a Passe Livre Săo Paulo nevű szervezet a Facebook-on is meghirdetett. A felhívás szerint a demonstráció célja az (infláció miatt is) egyre emelkedő tömegközlekedési tarifák és a múlt csütörtöki – általuk békésnek vélt – tüntetést elfojtó, erőszakosnak tartott rendőri akció elleni tiltakozás.

A szervezők szerint „az erőszak mindig is hozzátartozott a rendőrséghez”, a gumilövedékeket és könnygázt bevető beavatkozás hátterében azonban most ott áll az a megfelelési kényszer, amit a jelenleg zajló Konföderációs Kupa, valamint a jövőre rendezendő futball világbajnokság, illetve a 2016-os nyári Olimpiai Játékok szervezésével járó biztonsági követelmények jelentenek.

Petíciók

A twitteren napok óta terjedő #changebrazil trendhez kapcsolódó videó szerint is alapvetően a közlekedési díjak fokozatos emelkedése miatt kezdődtek a demonstrációk, azonban mindennek mélyebb gyökere van: a többségében fiatal tüntetők úgy érzik, hogy a hatályos jogszabályok nem a társadalom, hanem a jogalkotók érdekeit szolgálják, ami csak tovább szélesíti a társadalmi és jövedelmi szakadékot az országban. A megarendezvényekkel járó óriás beruházások is széles ellenszenvet váltanak ki a brazilok többségében: nem csupán a rájuk fordított összegek, hanem a velük járó kilakoltatások, kisajátítások miatt.

Míg a fenti videófelvétel a nemzetközi közvéleményt szólítja meg, addig a change.org petíciós weboldalon közzétett kérvényt Brazília elnökének, Dilma Rousseffnek címezték, s arra kérik benne, hogy álljon ki a demonstrálók mellett:

Elnök Asszony, ugyanannyi idősek vagyunk mi most, mint amennyi Ön volt, mikor utcára vonult, hogy megvédje azt a Brazíliát, amelyben hitt. Most itt vagyunk az utcákon, elsősorban azért jöttünk, hogy tiltakozzunk a Săo Pauló-i buszjegyárak emelése ellen, most azonban sokkal többet akarunk: egy másik várost, egy másik országot. De félünk! , hogy aláírást gyűjtsünk ahhoz, hogy vagy a televízióban vagy a közösségi médián keresztül megvédje a békés tüntetéshez való demokratikus jogunkat” – szól a petíció.

Hanyadik dominó Brazília?

Az elmúlt napokban azonban nem csak Sampában, hanem Rio de Janeiróban és Porto Alegrében is tartottak tüntetéseket, és az elkövetkezendő napokban még számos más városban is terveznek megmozdulásokat, összesen 23-ban, sőt a külföldön élő brazilok pedig szimpátiatüntetéseket szerveznek világszerte.  Így Dilma Rousseff, akit az emberi jogok egyik legelkötelezettebb védelmezőjeként ismernek a nemzetközi porondon, már nem sokáig zárkózhat el az eseményektől.

A #changebrasil mellett az #occupybrasil trend is elkezdett terjedni a twitteren a korábbi török, bolgár, boszniai és görög mintához hasonlóan. De vajon mi lehet a közös egy isztambuli tér fáiban, egy bolgár nemzetbiztonsági vezérben, a görög köztévében, egy szarajevói újszülöttben és a sampai buszjegyárakban?

Ezek mind csak elszigetelt helyi problémák, ahol az egyes országok tüntetői szimpatizálnak egymással, vagy esetleg ugyanazon globális (akár politikai, akár gazdasági) folyamatok negatív hatásainak (szinte egyidejű) lecsapódásai több helyen? Eddig úgy tűnt, hogy Brazília megfelelő válaszokat tud adni a világgazdasági recesszió kihívásaira, s Európához képest „jól állja a sarat”, a sampai események – s ahogyan a fent említett többi országbeli is – azonban elgondolkodtatóak: honnan erednek és hova visznek a kormányellenes tüntetések, s az egyes kormányok egyedül megbirkóznak ezekkel hosszú távon?

Solti Ágnes

Friss hírek

Rakéta csapódott Lengyelország területére

A védelmi készültség növelése keretében Lengyelország a szövetségeseivel együttműködve megerősíti légterének megfigyelését - közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdára virradóan. Az intézkedés előzménye, hogy kedden - egyelőre megerősítetlen értesülések szerint - a lengyel-ukrán határ közelében orosz rakéták csapódtak be egy lengyel mezőgazdasági létesítmény gabonatárolójába, és két ember életét vesztette.

Read More »