Újranyílik nagykövetségünk Chilében

Martonyi János külügyminiszter javaslatára a Kormány 2013. augusztus 28-i ülésén döntést hozott a 2009-ben bezárt Santiago de Chile-i nagykövetségünk újranyitásáról – írja a kormany.hu. Ez a lépés illeszkedik a jelenlegi kormányzat által meghirdetett globális nyitás politikájába, s célja, a magyar gazdaság külpiaci lehetőségeinek növelése.

Az eddigi tapasztalatok alapján elsősorban az energetika, a vízgazdálkodás és a bányaipar területén nyílik lehetőség az együttműködésre a két ország üzletemberei és kormányai számára. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, július közepén látogatást tett hazánkban az 1990-ben alakult Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamara, amelynek tevékenysége a közelmúltban vált aktívvá .

Az egyébként magyar vezetők – Zahorán Széchényi Ákos elnök, illetve dr. Kerék Viktória Diána ügyvezető igazgató– a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál tett látogatásának célja alapvetően az információcsere, a két ország közötti valós gazdasági lehetőségek, illetve az üzleti kapcsolatok potenciális szereplőinek felmérése.

A kapcsolatok eddigi mérlege

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) egyik tavalyi kiadványa szerint Chile nem tartozik a magyar külgazdaság fontosabb partnerei közé, ami a nagy távolságnak és a kölcsönös ismerethiánynak tudható be. Főbb exporttermékeink közé az irodai és háztartási kisgépek, merevlemezek, mobiltelefonok, vasúti biztosítóberendezések, izzólámpák, világítástechnikai eszközök, gyógyszeralapanyagok, gyomirtók és egyéb vegyi anyagok, félvezetők, műanyagok tartoznak. A magyar import közel 55 százaléka cellulóz, mintegy 44 százaléka pedig szárított zöldség és gyümölcs (bab, szilva, szőlő), de behozatalunkban szerepelnek még vegyipari termékek (gombairtók), illetve vetőmagok és bor is.

S bár valóban jelentős földrajzi távolság választja el a két országot, mégis számos közös tulajdonságuk van (lásd erről bővebben a PBKIK korábbi elemzését – a szerk.), mint például az, hogy mindkét ország:

• kisméretű piacokkal és gazdasággal rendelkezik, s a gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében a nemzetközi üzleti kapcsolatokra és kereskedelemre kell támaszkodniuk;

• a gazdasági és társadalmi fejlődés köztes fokán áll;
• a nemrégen visszaállított demokratikus intézmények megszilárdításán, és a szabad, nyitott gazdaság erősítésén munkálkodik;
• magasan kvalifikált vezetőkre van szükségük valamennyi ágazatban a több ágazatot érintő szerkezetváltás és modernizációs folyamatok irányítása érdekében;
• számára sikerült igen fejlett ágazatokat is kialakítani, különösen egyes infrastrukturális és csúcstechnológiai iparágakban, pl. a távközlésben és az informatikában, míg egyes ágazatok fejlődése elmaradt;
• értékes tudományos és technológiai előrelépést tett, bizonyos területeken hasznos szakmai tapasztalatra és szaktudásra tett szert mind az állami, mind a magánszektorban.

A két ország közötti közeledésnek természetesen államközi, politikai dimenziója is van. Tavaly májusban hazánkba látogatott Antonio Horváth Kiss magyar származású chilei szenátor, aki a magyar–chilei együttműködés fejlesztése érdekében sürgette a magyar nagykövetség mielőbbi újranyitását Santiagóban. Továbbá szorgalmazta a felsőoktatási és a tudományos együttműködést is, látogatásakor elmondta, hogy szűkebb hazájában, Patagóniában egy új egyetem felállításához is szívesen vennék a magyar tapasztalatokat. Ugyancsak szükségesnek nevezte az együttműködést a környezetvédelem és az energiapolitikák területén. Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára ekkor megerősítette, hogy a Külügyminisztérium a pénzügyi feltételek javulásának függvényében prioritásként kezeli a magyar nagykövetség újranyitását Santiagóban (ugyanis a nagykövetség és a rezidencia épületét máig megtartottuk).

Annak ellenére, hogy a bilaterális kapcsolatokat nem jellemzik kulturális csereprogramok, Magyarország irodalmi, zenei, film-, bor- és gasztronómiai kultúrájának, valamint turisztikai vonzerejének figyelemre méltó a chilei megítélése: többször is szerepeltek már magyar filmalkotások chilei filmfesztiválokon, nagy népszerűségnek örvendenek például Márai Sándor művei, a Chilei-Magyar Kulturális Egylet pedig gyakran szervez zenei és gasztronómiai programokat a helyi közönségnek.

Új kezdet

Idén májusban Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár (Miniszterelnökség) is megerősítette, hogy újranyitnák a chilei nagykövetséget, hiszen a „dél-amerikai térség lesz az egyik legerősebb régió a válság után: Brazília, Argentína és Chile nagymértékben fejlődik, s a kutatás-fejlesztési, innovatív hozzáértést követelő ágazatokban keresettek leginkább a magyarok a dél-amerikai térségben.”

A most szerdai kormánydöntésnek megfelelően a külügyi szaktárca haladéktalanul megkezdte az előkészítő munkálatokat annak érdekében, hogy a külképviselet még ebben az évben újraindítsa működését.

A hír kifejezetten örvendetes a chilei magyar kolónia számára, amely több mint kétezer főt számlál.