Török csatlakozás: újabb lépés Európa felé?

Dicséretet és kritikát is megfogalmazott az Európai Bizottság október közepén nyilvánosságra hozott Törökországról szóló jelentése. Legfontosabb fejlemény, hogy lehetővé teszik a csatlakozási tárgyalások folytatását, amelynek dátumát november 5-re tűztek ki. A jelentés azonban rávilágít, a muszlim országnak van még hova fejlődni alapvető szabadságjogok terén. Milyen kihívásokat tartogat még egy jövőbeli csatlakozás?

Az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsa megerősítette, hogy megnyitják a következő, regionális politikáról szóló fejezet tárgyalását az immár három éve stagnáló török csatlakozási folyamatban. A csatlakozni kívánó országoknak 35 témafejezetet kell az EU-val megvitatni és lezárni, amiből Törökországnak eddig összesen egyet sikerült befejezni. Stefan Füle, az Unió bővítésekért felelős biztosa üdvözölte a döntést, hozzátéve, az elmúlt időszakban történt török előkészületek az uniós csatlakozás fontosságát hangsúlyozzák, utalva ezzel a nemrégiben napvilágra került kisebbségi jogok kiterjesztését is tartalmazó törvénycsomagra. A 28 tagállam júniusban folytatta volna a megakadt tárgyalási folyamatot, de elhalasztották a törökországi kormányellenes tüntetések (és annak erőszakos kezelése) miatt. Idén Németország és Franciaország is zöld utat adott a tárgyalásoknak, akik eddig a csatlakozás legfőbb ellenzői voltak.

A tárgyalások folytatásának engedélyezése mellett azonban az idei jelentés nem csak pozitívumokat hangoztatott. Amellett, hogy a bizottság méltatta a török reformfolyamatokat, a jelentésben kiemelték, még mindig hiányosságok vannak az általános szabadságjogok, különösen a szólásszabadság területén. Kritikával illették a török kormány májusi és júniusi szereplését, miután a kormány ellen tüntető tömeggel szemben aránytalan rendőri erőszakot alkalmaztak, Törökország azonban elutasította az erre vonatkozó vádakat: „Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az ország békéje ellen irányuló erőszakos törekvéseket nem fogjuk szabadságjogokért való küzdelemnek tekinteni”- olvasható Egemen Bagis, Európai Uniós ügyekért felelős miniszter kijelentése a minisztérium honlapján.

Törökország és az EU közeledését számos tényező lassítja. Három éve Ciprus elismerése feletti vita miatt szakadt meg az amúgy is lassú csatlakozási folyamat, de az országnak az alapvető szabadságjogok terén elért eredményei sem a csatlakozást segítik elő: az EBESZ országai közül itt ül a legtöbb újságíró börtönben, sokan közülük terrorizmus vádjával, és a média igencsak a kormánypárt befolyása alatt áll, ami mind azt mutatja, még nem sikerült összhangba kerülni az alapvető európai normákkal.

Törökország csatlakozása kétségtelenül több kihívást tartogat, mint az integráció eddigi állomásai. A kulturális különbségeken túl hatalmas erőpróba lenne az EU számára a politikai és gazdasági hatások kezelése. Az Unió jelenlegi támogatási rendszerében egy most csatlakozó Törökország aránytalanul sok pénzt szívna el közös költségekből, a 75 millió lakosú ország döntéshozói súlya pedig meghaladná Németországét az egyre nagyobb szerepet kapó Európai Parlamentben. Kétségtelenül sokaknak borzolja az idegeit, hogy a szűk nyugat- európai együttműködésnek indult integrációt egy Iránnal és Irakkal határos muszlim ország irányítsa. Az EU-nak ugyanakkor nagy szüksége van Törökországra, ha a világpolitikában hangsúlyosabb szerepet kíván játszani: a NATO második legnagyobb haderejét adó ország megnyitná Európa lehetőségeit a Közel-Keleten és az ország lendületben lévő gazdasága is hatalmas lehetőségeket tartogat az öreg kontinens számára.